fotó: A Fehér Ház hivatalos fotója Vlagyimir Putyin 2018-as látogatása alkalmából / Andrea Hanks
Negyedik évébe léptünk a háromnapos különleges katonai műveletnek. Kijiv még mindig nem orosz, az orosz Kurszki terület egy része viszont még mindig ukrán kézen van. Donald Trump pedig egy hónap alatt teljesen új fejezeteket nyitott a témában. A szokásos formátumtól kicsit eltérve nézzük meg, hogyan láthatták az oroszok az elmúlt időszakot.
Induljunk el, a teljesség igénye nélkül decembertől, a régi világrendtől és az Európánál kissé tágabb orosz érdekekből. Utána közeledjünk vissza az európai orosz szabotázsokhoz, hogy végül a legfrissebb eseményekhez jussunk, a Trump-Zelenszkij szópárbajig és az európai vezetők londoni találkozójáig. És mindezt inkább orosz oldalról közelítve, már amennyire el lehet képzelni.
Megdőlt szövetségesek
Még decemberben úgy esett el a szíriai Aszad-rezsim, hogy előtte évtizedig tűnt stabilnak és megdönthetetlennek. Annyira váratlan volt az összeomlás, hogy nem sokkal előtte még az olaszok is próbálták normalizálni a kapcsolatot a rezsimmel. Jó emlékeztető arra, hogy a diktatórikus rendszerek sziklaszilárdnak tűnnek, egészen addig, amíg össze nem omlanak.
Az oroszok voltak az egyik fő támogatói és védői Aszadnak, többek között a tartuszi kikötő miatt. Ez az oroszoknak tengeri hozzáférést adott nem csak a Közel-Kelet térségéhez, de az Indiai-óceán irányába is – már a szovjet időktől. A Hmeimim légibázis pedig az oroszok afrikai műveletéhez volt fontos. Szíria tehát az orosz katonai erő egy fontos bázisa volt.
Jelenleg a szíriai orosz bázisok jövője nem áll fényesen, nagyon kétséges, hogy maradhatnak-e. De újonnan az izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú, nagyon igyekszik, hogy az oroszok visszakerüljenek oda – annak ellenére, hogy az oroszok sokkal szorosabb szövetségben állnak az Izraellel halálos ellenség Iránnal.
Az új szír vezetésnek jó oka van barátságtalannak lenni az oroszokkal, ugyanis nemcsak a lázadókat, hanem a szír civileket is az orosz légierő bombázta brutálisan. Ennek nyomán vált sok szír hajléktalanná, és indult el Európa irányába a vándorlás.
Fegyverként használt embercsempészet
Ráadásul az oroszok a mai napig fegyverként használják a szegényebb országokból menekülni vágyókat, köztük a szíreket, és nem csak csempészni próbálják őket, hanem be is építenek közéjük agresszív elemeket.
Lőpor rovatunkban az orosz-ukrán háború eseményeinek összefüggéseire próbálunk rávilágítani.
Kisebb mértékben ugyan, de az amerikai embercsempészetet is használják, januárban egy Wagner zsoldost a mexikói határon fogtak el, drónnal, két útlevéllel és négyezer dollárral. Timur Praliev kazahsztáni állampolgárnak vallotta magát. Ami lehet hamis vagy akár igaz is, Kazahsztán északi részén mai napig sok orosz etnikumú ember él, de a céljai hajtóereje biztosan nem Kazahsztán fényesebb jövője.
Hogy került fémforgács a nyugati gépezetbe?
Az oroszok nem ma kezdték a titkosszolgálati műveleteket, és nem is fogják alább venni csak azért, mert épp zajlik egy katonai művelet – sőt, pont ilyenkor kell a legjobban – , vagy csak azért, mert a nyugati titkosszolgálatok elkényelmesedtek és ellustultak.
