Tudjuk, hogy kutyából nem lesz szalonna, mégis a csütörtöki, márciusi rendes havi tanácsülésen a megszokottól eltérő módon zajlott a vita a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében: normális hangvételben, minimális sárdobálással. Konfliktusos témából pedig nem volt hiány: terítékre került az Urbana-ügy, a salak – ami igazából műfüves – pálya sorsa, illetve az a helyi roncsautó program, amely során több városlakó bezúzatta autóját a polgármesteri hivatallal aláírt szerződés alapján, ám nem kapta meg az érte ígért összeget, a kárral maradt.
Fotó: GÁL ELŐD
Major Sándor ülésvezető elnök a szokott módon a napi igével indított (ezúttal hárommal is), majd Gálfi Árpád polgármester összefoglalta, miről lesz szó: jött pénz a város kasszájába, tagsági díjakat határoznak meg, adókedvezményt adnak, módosítanák pályázati kiírásaikat, hogy ne csak az itt bejegyzett, hanem a máshol létrehozott, de itt tevékenykedő szervezetek is pályázhassanak.
És ha már pályázatok, hozzátette, a szűk keret miatt kénytelen volt polgármesteri rendelettel pénzt tenni a pályázati programok meghirdetésére, „ezen intézkedés nélkül nem lehet elindítani a pályázati folyamatokat, így a felelőtlen megszorítások miatt veszélybe került a civil szervezetek egész évi pályázati támogatása”, mondta. Még a hónap elején volt egy pár perces azonnali tanácsülés, ahol a polgármester elég vehemensen szidta az önkormányzati képviselőket azért, hogy nem tettek pénzt a költségvetésben a pályázatok meghirdetésére, pedig azok kötelező módon meg kell hogy jelenjenek a Hivatalos Közlönyben.
Aztán ott van még az Urbana-ügy, amiben úgy látja, felsőbb, hibás döntések következménye a kialakult helyzet, de lépniük kell.
Mi az az Urbana-ügy?
Azok a városlakók, akiknek eddig az Urbana Rt. távhőszolgáltatása biztosította a fűtést, eddig csak a fűtésszámláik körülbelül 30 százalékát fizették. A maradék 70 százalékot az önkormányzat adta szubvenció formájában a szolgáltatónak. Azonban a törvény csak 10 évig enged támogatást adni helyi költségvetésből távhőszolgáltatásra. Mivel Székelyudvarhely és az Urbana között régebbi a szerződés 10 évnél, törvényesen nem adható továbbra is támogatás a vállalatnak. Azonban egy helyi tanácshatározat a szolgáltatás lakossági árát alacsonyabbnak határozza meg a termelési árnál – magyarán a helyi tanácshatározat ütközik a törvénnyel, ahhoz, hogy ez utóbbit be tudják tartani, az előbbit módosítani kell és a lakossági árat a termelésivel egyenlővé tenni. Ez a határozatmódosítás került napirendre a márciusi tanácsülésen.
Van remény az Urbana-ügyben?
Az RMDSZ a néhány héttel ezelőtt tartott, távhőszolgáltatással kapcsolatos sajtótájékoztatója óta nem gondolta meg magát: nem szavaz amellett a tervezet mellett, ami háromszorosára növeli meg a távhőszolgáltatás lakossági árát. Berde Zoltán frakcióvezető napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ez egy 10 éves ügy, tavaly augusztus óta az Urbana és a polgármesteri hivatal is tud a kialakult helyzetről, de a képviselők és a város előtt titokban tartották.
Elmondta, egyeztettek a szakminisztériummal arról, milyen megoldás jöhet szóba. A távhőszolgáltatás támogatása a 36/2006-os kormányrendelet alapján történik, ami részletesen szabályozza a szolgáltatás helyi költségvetésből való támogatásának feltételeit is. Pontosabban a rendelet 3. cikkelyének a 2. és 4. bekezdései, melyek meghatározzák a helyi költségvetésből adott támogatás módját. Ezen felül az 1121/1075/2014-es számú, állami támogatásról szóló törvény 22. cikkelye négy konkrét feltételt határoz meg, amelyek esetén a távhőszolgáltatás támogatás nem minősül állami támogatásnak, mutatta be a minisztérium levelét Berde.
Kiemelten fontos a cikkely negyedik pontja – folytatta –, mely szerint, ha a szolgáltatás közbeszerzési eljárás során kerül kiválasztásra, akkor a támogatás továbbra is megvalósítható a helyi költségvetés terhére anélkül, hogy az állami támogatásnak minősülne. Ugyanezt a megoldást választották Jászvásáron is többek között, magyarázta. Szerintük ezzel megoldható lenne az ügy. Javasolták a polgármesternek, hogy vonja vissza a napirendről egyelőre a tervezetet, ami a lakossági árat módosítaná és vizsgálják meg ezt az alternatívát, ellenkező esetben nem szavaznak. Válasz a napirend előtti felszólalásra nem érkezett.
Venczel Attila főjegyző megállapította, hogy 16 képviselő van jelen, döntéshozatal-képes a testület. Volt négy kiegészítés, így 27 pontos a napirend, Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es képviselő jelezte, hogy különfélékre is szükség lesz.
Költségvetés-kiigazítás, tagsági díj és egyéb nyalánkságok
A napirendet elfogadták, ahogy a 2023. december 29-ei, 2024. január 11-ei és 25-ei rendkívüli tanácsülések alkalmával készült jegyzőkönyveket is.
Belefoglalták a költségvetésbe jövedelem és kiadás oldalon is azokat az összegeket, amelyeket az utóbbi időben kapott a város: 1 millió 666 ezer lejt a Egészséges Étkezés Nemzeti Programból, illetve mintegy 776 ezer lejt az országos helyreállítási tervből. Ebből 264 ezer lej új egészségügyi eszközök vásárlására költhető, 512 ezer pedig erdősítésre.
Ahogy korábban említettük, a 2024-es évben a helyi adókat és illetékeket megállapító tervezetet is módosításra terjesztették elő. A de minimis támogatással adócsökkentéssel/adómentességgel segítheti a város a kis és középvállalkozásokat. Ilyen programja volt korábban is Udvarhelynek, de az lejárt, és mielőtt hozzáláthattak volna az újabb kidolgozásának a következő három évre, meg kellett várniuk az erre vonatkozó uniós szabályzatok megjelenését. Ennek alapján a maximális keret 200 ezer euróról 300 ezerre nőtt. Elfogadták a módosító javaslatot.
Februárban több alapítvány és egyesület kért és kapott is ingatlan- és területadó mentességet, utólag érkezett be a vakok és gyengénlátók egyesületének Hargita – Kovászna megyei kirendeltségének igénylése, ami megfelel a követelményeknek. A mentesség összege 557 lej – hangzott el a napirend felvezetése, el is fogadták.
A kulturális tevékenységeket folytató nonprofit szervezetek projektjeit elbíráló bizottság összetételét is jóváhagyták, a bizottsági tagok neve azonban még nem hozható nyilvánosságra, jegyezték meg.
A tagsági díjakat is megállapítottak, ez a Hargita Business Center Fejlesztési Társulás esetében 835 ezer lejt, a Romániai Municípiumok Egyesületénél 36.888 lejt és a Romániai Energia Városok Egyesülete esetében 4.073,55 lejt jelent.
Várhatóan kötelező módon júniustól a gyergyóremetei hulladéklerakó és válogató állomásra kell szállítani majd az udvarhelyi hulladékot, derült ki. Ez megnövekedett árakat jelent ahhoz, hogy a szállítást meg tudják oldani, és közbeszerzési eljárást kell indítani, az előterjesztett tervezet a közbeszerzés alapját képezi – hangzott el a felvezetés. Bíró Jolán POL-os képviselő arra volt kíváncsi, ez mit jelent a városlakókra nézve, fog-e növekedni a szemétszállítási díj. Igen a válasz, hozzáteszik, várhatóan jövőre egységes megyei rendszer lesz erre, ami még nagyobb költségnövekedéssel járhat. A tervezetet elfogadták.
Szakács Tibor RMDSZ-es képviselő kért szót, elmondta, mivel nem került le a napirendről az Urbana-ügy, ők nem fognak szavazni – és valóban máris
a 10. napirendi pontnál járunk, a téma: a távhőszolgáltatás.
Az RMDSZ frakció már szedelőzködött is kifelé, a jegyző marasztalta őket, szerette volna, ha elmagyarázzák, hogyan értelmezik ők a minisztérium levelét, mert ő talán pont az ellenkező módon.
Az állami támogatásokra vonatkozó 2014-es törvény negyedik cikkelye szerint, ha a szolgáltatás liciten van odaadva a szolgáltatónak, és nem direkt módon, a támogatás nem minősül állami támogatásnak, ugyanúgy adható továbbra is a helyi költségvetésből – feleli Szakács.
A jegyző szerint jobban meg kell vizsgálni és meg is fogják ezt az alternatívát, viszont egyelőre biztos, ami biztos alapon maradjanak az eredeti forgatókönyvnél: a lakossági árat a termelésivel kell egyenlővé tenni, mert még egy hónap késedelem is gondokat okozhat az Urbana könyvelésében. „Ha a termelési árat és a lakossági árat nem hozzuk egy szintre, akkor az Urbanánál mint közszolgáltatónál, könyvelési hiány fog keletkezni a következő időszakban és bajba sodorhatja a céget. Az Urbana jelen pillanatban csak az alacsony, szubvencionált áron tud szerződést kötni a lakószövetségekkel. A hivatal részéről pedig a szubvencióadás az elkövetkező időszakban – annak ellenére is, hogy a tanácshatározat jelen pillanatban kollégáinkat kötelezi erre – félelmeket vet fel, hogy ha ezt folytatjuk, akkor ennek elég durva jogi következményei lehetnek számukra.” Ha pedig igaza lesz az RMDSZ-nek és megvan a megoldás, a következő tanácsülésre máris lehet csökkenteni a lakossági árat, magyarázta Venczel.
Az RMDSZ-frakció fele nem volt kíváncsi a beszélgetés további részére, kivonultak. Godra Zsolt a POL frakcióvezetője úgy érezte, le kell hogy fordítsa a történteket, röviden összefoglalta tulajdonképpen a korábban megjelent anyagunkat:
„A versenyhivatal augusztus 10-én átküldött a Polgármesteri Hivatalnak egy értesítést, amiben figyelmezteti, emlékezteti az önkormányzatot arra, hogy 6 hónap alatt ezt a támogatást fel kell számolni. Azért vagyunk ebben a tűzoltó helyzetben, mert ez az információ az önkormányzati testülethez nem jutott el sem a polgármesteri hivatal részéről, sem pedig az Urbana részéről. Mi tanácsosként mindkét oldalról érintettek vagyunk, hiszen a közgyűlésnek mi vagyunk a nevesített képviselői az Urbananál. A információ közlését valamikor február végén szóban tették meg, majd a részletes anyagokat ezzel kapcsolatban most kaptuk kézhez az összehívóval együtt.”
– Nem figyelmeztettek az időzített bombáról, mondja, számonkérve a polgármesteri hivatalt és az Urbanát. Hozzátette, ennek ellenére a racionális döntés szerinte az, ha elfogadják a szóban forgó tervezetet, mert ha nem, a szolgáltató kerül nehéz helyzetbe.
„Mi, amiben bízunk, az az, hogy 16 önkormányzat van ebben a helyzetben, csak hogy a nagyobbakat említsem: Iași, Suceava, Botoșani, Pitești, Râmnicu Vâlcea, a székelyföldi városok közül Gyergyószentmiklós és Csíkszereda rajtunk kívül. Mi úgy gondoljuk, hogy a szokásos módszerrel egy választási évben mindig valamit kitalál a kormány, hogy ezt a történetet ne fizettesse meg a lakókkal” – fogalmazott.
Most már az RMDSZ minden tagja kivonult.
A polgármester kért szót, elmondta, ők is csak hat hónappal ezelőtt értesültek a helyzetről és azóta keresik a megoldást. Aztán kezdi az Urbanára kenni a felelősséget:
„Az elmúlt 6 hónapban, jómagam és munkatársaim hat átiratban jeleztük az Urbana igazgatója irányába, hogy próbáljanak megoldásokat keresni, hogy tudjunk a tisztelt testület elé jönni egy olyan javaslattal, ami megoldásokat tudna találni ebben a kérdésben. Az átiratokról nemhogy tudomást szereztek volna, hanem még értesítést sem adott az Urbana az önkormányzati testületnek, hiszen ahogy mondta a képviselő úr, a tisztelt testület teljes tagsága, az Urbana közgyűlés tagja is.
– Többször felhívtam a tisztelt testület figyelmét, hogy próbáljanak utánanézni az Urbana részvénytársaság működésének, mert az információk nem megfelelőképpen vannak kezelve, és az Urbana Rt. igazgatójától mindig és minden egyes esetben azt a választ kaptam, hogy nekem mint polgármesternek semmi közöm, mert nem én vagyok a főnökük. Tehát önök mint testületi képviselők, akik tagok is egyben, tudják számon kérni az Urbana igazgatóját.”
„A polgármesteri hivatal is mulasztott”, jegyzi meg Godra.
A jegyző szerint mindegy, ki a hibás, senkiben nem volt rosszindulat. Júliusban értesültek először, azóta keresik a megoldást, de nem találtak, februárban ismertették a képviselőtestülettel az ügyet. Hozzátette, a minisztérium levelében leírtak még szolgálhatnak megoldásként, de egyelőre el kell fogadni a tervezetet. Így is lett.
Az RMDSZ képviselői a terembe visszatérve ismét elfoglalták helyeiket.
Két vita között
végigzongorázták a következő három tervezetet: havi 33.333,33 lejes bérleti díjat fogadtak el a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, havi 4.333,33 lejt a Kadicsfalvi Római Katolikus Plébániának és havi 29.166,67 lejt a Erdélyi Református Egyházmegye részére – az említett egyházi intézmények tulajdonában lévő, tanügyi intézményként működő épületekért fizet a város. A 14-es napirendi pont is átment, itt egy 2.066 négyzetméternyi területet osztottak 3 részre a Bethlen Gábor utca 10. szám alatt, a Napsugár napközi helyszínéről van szó.
Te tudtál erről?
A következő napirendi pont arról szólt, hogy a VSK 10 évre ügykezelésbe kapná a Park utca 14 szám alatti pályát, viszont ha a tervezetet elfogadják, az önkormányzat nemet mondana az FK Csíkszereda kérésére, hiszen mint a határozatból kiderül, az akadémia is igényt tartana a terület ügykezelésére.
Benedek Árpád Csaba, kért szót: túl rövid volt az idő, hogy el tudják olvasni a levelezést, ami a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal és az FK Csíkszereda közhasznú sportegyesület között zajlott le. Azt tanácsolja, vonják vissza a napirendi pontot. Ahogy fogalmazott, a szakbizottságon a VSK képviselője tájékoztatta őket, nekik se emberi forrásuk, se anyagi forrásuk, hogy a pályát fenntartsák. Ő azt gondolja, a cél, hogy ezen a sportpályán továbbra több száz fiatal, illetve felnőtt sportoló eddzen és játsszon, nem az, hogy valaki esetleg bizonyos körülmények között csak fenntartsa ezt, ezért meg kellene fontolni az FK ajánlatát.
„2016-ban hoztunk egy döntést, hogy Székelyudvarhely város számára megpróbáljuk az összes olyan intézményt, létesítményt önmagában rendezni, ami a város érdekeit képviseli. Szeretném kihangsúlyozni az itt tevékenykedő fiataljainknak továbbra is lehetőséget biztosítunk, senki nem akar semmiféle olyan lépéseket eszközölni, ami a gyerekek ellen történik” – reagált a polgármester. Szerinte a VSK-nak eddig sem volt probléma és ezután sem lesz a sportlétesítmények a működtetése, és ha esetlegesen történik egy egyezség az akadémiával, az a VSK és az akadémia között kell, hogy megtörténjen.
Végül ismét Godra tette tisztába a helyzetet: 2022 óta levelezés folyik az FK Csíkszereda és Udvarhely között a Park utca 14. szám alatti műfüves pálya ügyében. A legutóbbi, február 14-ei levélben az akadémia részletezte hosszútávú terveit azt ígérve, „hogy ugyan másak körülmények, ugyanúgy tudja biztosítani a helyi fiataljainknak a mozgást és a különböző korosztályok képzését.” Úgy gondolja, ha ezt a polgármester figyelembe vette volna, most nem lenne előterjesztve ez a tervezet, hogy adja a VSK ügykezelésébe a pályát, pláne, hogy a VSK vezetője már bejelentette: ahhoz, hogy a pályát működtetni tudja, legalább két emberre és egyéb karbantartási költségekre is szükség lesz. Így folytatja Godra:
„Ahhoz, hogy ugyanott tudjanak edzeni a gyerekeink, az már csak jogilag úgy tud működni, hogy ha azt mondja az FK Csíkszereda, hogy órában, hónapban, vagy heti bérlemény formájában hajlandó bérbe venni a VSK-tól ezt a létesítményt. Nem tudom, hogy honnan tudja a polgármester úr, hogy akkor ez a döntés megszületett-e vagy él-e. Én nem nyilatkoznék egy más civil szervezet nevében arról, hogy fognak dönteni egy új helyzetben. Viszont arról tudok, hogy a Farkaslaka község már rég jelezte, hogy nagyon szívesen befogadja őket, területet, pénzt, paripát, fegyvert ad ahhoz, hogy az akadémia átvigye a székhelyét. Nem biztos, hogy ez képezi a város érdekét jelen pillanatban.”
A testület nem is fogadta el a tervezetet.
De minden mást kérdés nélkül igen
A Hargita Megyei Sérültek Egyesülete használ egy ingatlant, ami a város tulajdonában van, lejárt a licencük, ahhoz, hogy meg tudják hosszabbítani, egy kiegészítésre van szükség a szerződésben – hangzott el a következő előterjesztés.
A Bányai János Műszaki Szakközépiskola ezután is bérbe adhatja a termeit, ahogy a Marin Preda Líceum is – ez utóbbinál volt egy kis keveredés a dokumentációban, ki kell cserélni a mellékletet, azt állították most helyre.
Egy Eötvös József utcai lakos csatlakozhat az elektromos hálózatra, a villamossági vállalat dolgozhat a Templom utcában, a Harvíz a Csalóka utca zónában a Delgaz pedig a Cserehát utcában.
Felújítanák a nyilvános WC-t, ami 1961-ben épült és ennek megfelelő állapotban van, mondja Vladovici Csilla, a beruházási és közbeszerzési osztály vezetője. Sokáig sorolja, mi mindent kell kijavítani az épületen, nem meglepő, hogy 1 millió lej fölött van (TVA-val együtt) a projekt értéke.
Kiegészítésként a sport-, kulturális és közhasznú- illetve közérdekű tevékenységekre irányuló pályázatokat hozzák fel, mindegyik esetében a módosítások a kedvezményezettekre, a kommunikáció módozatainak bővítésére és a pályázók székhelyére vonatkoznak, sorolják.
Az utolsó pontot Orendi István az Udvarhelyi Néptáncműhely igazgatója terjeszti elő: 15 állás státuszát alakítanák át, a módosítás nem járna létszámnöveléssel és az idei évben a fizetésekre szánt keret sem módosulna, magyarázta. Elfogadták.
A különfélék között
Benedek Árpád Csaba visszakanyarodott a műfüves pálya kérdésre, kérte a polgármestert, hogy terjesszenek elő vitára egy tervet, hogyan tudnák odaadni az FK Csíkszeredának a pályát, hogy tudjanak rajta gyerekek és a felnőttek játszani.
A roncsautó program kapcsán sérelmezte az RMDSZ képviselője, hogy a sajtóból kellett értesülniük a dologról, egyre több dolgot nem a városházától tudnak meg, mondta. Hozzátette, nem tetszik neki a jegyző hozzáállása, hogy a károsultak pereljék be a várost, hiszen így is 400 per felett jár már Udvarhely, nem hiányzik még több.
A jegyző szerint a jogi útra terelés az egyetlen megoldás, és ez a városlakók érdeke lenne, fűzte hozzá még a polgármester.
Senki többet nem ígért, Major megköszönte a normális hangnemet, lezárta a tanácsülést.
