Záridő
Zsuzs nővéremnek
Ez itt az ég fölöttem,
az ott mindenképp a hegy.
Ezen a csapáson jöttem,
s ha arra tévedek,
széncinegét lövök talán –
egy záridőnyi béke.
Lopott tekintet rátalál.
egy látvány törmeléke.
Az ott már a templom tornya,
ha arra tévedek,
mögém terülnek kocogva
a kilométerek.
Szűk pupillám futva fürkész,
arcom a kamera,
földereng arrébb a szürkés
ködök szamara,
s mielőtt elgomolyogna,
ahogy érkezett,
lencsék közti űrbe fogja
az emlékezet.
Annyi évet jöttem eddig,
most nagyon itt vagyok.
Éjkabátjukat levedlik
aranyhajnalok.
Amíg a képet élesítem,
egy kicsit nem leszek.
A pillanatot érlelik benn
vakító pixelek.
A feszült fókusz vagyok én,
a néma panoráma.
Fészket rakni fut a fény
a fekete kamerába.
Mert én vagyok az alkonyat
és az örvénylő ködök.
Én nagyítom ki arcodat
minden kép mögött.
Fotó: Tamás Zsófia
André Ferenc (1992, Csíkszereda): költő, slammer, műfordító, a marosvásárhelyi Látó folyóirat versrovatának szerkesztője. Az elmúlt tíz évben több mint 200 irodalmi és slam poetry rendezvényen lépett fel itthon és külföldön. Rendszeresen foglalkozik tehetséggondozással, irodalmi műhelyeket vezet magyar és román nyelven. A korábban Bretter Györgyről, jelenleg Bréda Ferencről elnevezett kolozsvári irodalmi kör elnöke 2014 és 2018 között. 2016 és 2019 között a Helikon folyóirat szerkesztője volt. A Hervay Könyvek és a hmm füzetek sorozatok szerkesztője. A Beatwándor audio-vizuális költészeti formáció tagja. 2014-ben megnyerte az első erdélyi slam poetry bajnokságot, azóta számos irodalmi díjjal tüntették ki. 2021-ben elnyerte a MasterCard Alkotótárs ösztöndíjat, valamint a Pestext fesztivál szakmai díját. Szintén ez évben Kinde Annamária-díjjal tüntették ki munkásságáért. Frissen jelent meg kötete a Jelenkor kiadónál, Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról címmel.
