Alig telik el hónap anélkül, hogy családban, munkahelyen, baráti körben ne jönne szóba az útadó (hivatalosan: úthasználati díj) kérdése: hová is kell, hová nem. Én például azok közé tartoztam, aki úgy hitte és hirdette, hogy a településen kívül mindenféle közúton kell a matrica – ami valójában már csak egy papírfecni, de a neve a nyelvünkön ragadt.
A hitemben végül az rengetett meg a minap, hogy az egyik kollégám azt mondta, márpedig úgy tudja, megyei utakra nem kell fizetni, így például Udvarhelyről Keresztúr felé sem vagy a Homoród mentére, onnan pedig akár Szentegyházáig vagy Kőhalomig. Egyből bekapcsolt a józan paraszti logika: csak lehet benne valami, ha egyszer az útadó egy országos „dolog”, s még a végén arra is magyarázatot kapunk, hogy miért nincs soha elég pénz a megyei utakra.
Egyszerű: ha sárga, akkor fizetős.
Egy telefonhívásomba került, hogy kiderüljön: tényleg csak a DN jelzésű országos utakra és ezen a kategórián felül (európai/gyorsforgalmi út, autópálya) vagyunk kötelesek matricát váltani, a DJ jelzésű megyei utakra és az alatt már nem. Az információt édesapám, Szilágyi Ferenc erősítette meg, aki történetesen közlekedési szakértő, de a biztonság kedvéért rákerestem a jogszabályra is, amely úgy fogalmaz: az „országos érdekeltségű” utak településen kívül eső részén kell csak útadót fizetni.
A díjköteles gépjárművek alól kivételt képeznek a motorbiciklik és a „piros rendszámos”, vagyis ideiglenes forgalmival rendelkező járművek.
Az aktuális díjakra és a bírságokra
is rátaláltam a 15/2002-es számú sürgősségi kormányrendeletben.
A legrövidebb érvényességű matrica az egynapos a 3,5 tonnát meghaladó, illetve a hétnapos a 3,5 tonna alatti gépjárművekre. Kategóriától függetlenül 7 napra, 30 napra, 90 napra, 12 hónapra is lehet kötni, szóval mindenki a maga igénye szerint eldöntheti, de minél hosszabb időre veszünk matricát, annál kedvezőbb az ajánlat.
Az euróban megadott táblázat szerint a személygépjárművekre 7 nap 3 euró, 30 nap 7 euró, 90 nap 13 euró, az éves díj pedig 28 euró, míg a 3,5 tonna alatti áruszállítókra máris ezeknek a kétszerese-háromszorosa. A 3,5–7,5 tonna közötti áruszállítók és a maximum 23 ülőhelyes személyszállítók évente 320 eurót, a 7,5–12 tonna közötti áruszállítók és a több mint 23 ülőhelyes személyszállítók már évi 560 eurót fizetnek.
Az úthasználati díjakat a jól bevált benzinkutaknál, postán vagy online, különféle applikációkban vagy az országos útügyi társaság (CNAIR) honlapján is be lehet fizetni. Nagy előnye az online rendszereknek, hogy az érvényesség lejárta előtt értesítést küldenek, így nehezebben felejted el. Mindössze az autó rendszámára, forgalmijára van szükség, a kezdési dátumot pedig szabadon ki lehet választani, akár aznaptól is – ez esetben azonban csak az adott órától érvényes a törvény szerint.
Ha mégis elfelejtenénk, elmulasztanánk, és belefutunk valamely fix (például Csíkszereda felé tartva, a Lina-kanyar előtt) vagy mozgókamerába (például a Szejkén szoktak „kiállni”), a bírság 275 lejtől, vagyis az éves díj kétszerésétől kezdődik a személyautóknál, az áruszállítóknál – tömegtől függően – 950 lejtől szinte 6.000 lejig terjed az alsó küszöb, a két személyszállító kategóriánál pedig 1.550, illetve 2.750 lej. A felső küszöbök az előbb sorolt értékek kétszeresei – a teljes listát itt találod.
Bírság esetén sovány vigasz, hogy 30 napig útadó nélkül is járhatunk, újból nem büntethetnek meg ez idő alatt. Még arra érdemes odafigyelni, hogy kinek és hová adjuk kölcsön az autót, mert a bírságot eleve annak küldik, akinek a nevén szerepel a jármű, vagyis a tulajdonosnak.
