Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön, december 9-én jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét végül ketten sem hagyták jóvá – számol be az MTI hírügynökség.
Hollandia a Bulgáriával közös kérelem miatt mondott nemet. Támogatná Románia felvételét, de a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a bolgár korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria – ahogy erre számítani is lehetett – a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
Romániának külön szavazást kellett volna kérnie Corina Creţu volt európai biztos szerint, ő úgy gondolja, még van remény az Európai Unió Tanácsának december 15-i ülésén, írta Facebook-bejegyzésében.
Creţu szerint, ha ez nem történik meg, mivel az EU elnökségét január elsején átvevő Svédország nem szándékszik ismét napirendre tűzni a schengeni csatlakozás kérdését, a spanyol elnökség idején, 2023. július elsejétől kezdődően reménykedhetünk ismét egy pozitív döntés megszületésében, mivel Spanyolország határozott támogatója Románia csatlakozásának.
Mivel a felvételhez konszenzusos döntés kell, a két ország továbbra sem csatlakozik a zónához, hiába állapította meg az Európai Bizottság még november közepén, hogy mindhárom ország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon az uniós övezetnek. A feltételek teljesültek és a két ország megérdemelte volna a felvételt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint, aki Twitter-oldalán az EP nevében szólította fel az EU Tanácsát, hogy találjon kompromisszumos megoldást.
Románia is reagált a döntésre
Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata párt elnöke jobboldalizott egy sort, majd elmondta, véleménye szerint Ausztria ellenszavazata karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak. „Egyértelmű, hogy Ausztria elszakadt Európától. Ennek az abszurd szavazásnak bizonyára lesznek következményei Ausztriára nézve” – fenyegetőzött.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök gyalázatosnak nevezte a döntést, szerinte 11 éve teljesítette az ország azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz.
Hozzá „csatlakozott” Klaus Iohannis államfő is, akinek sajtónyilatkozata szerint a kritériumok teljesülését támasztja alá az ezeket megvizsgáló szakértői csoport legutóbbi értékelése is.
Az államfő hangsúlyozta, Romániának továbbra is stratégiai célja marad a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli térséghez, majd köszönetet mondott valamennyi tagállamnak és az Európai Bizottságnak, amelyek támogatták az ország schengeni csatlakozását.
Ausztria vétóját megalapozatlannak nevezte Nicolae Ciucă miniszterelnök is, aki cáfolta azokat az illegális migrációval kapcsolatos adatokat, amelyekre Bécs a döntését alapozta. A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Románia aktív szerepet vállalt a migrációs nyomás csökkentésére irányuló közös európai megoldások kidolgozásában, és konkrét javalatokat terjesztett az Európai Bizottság elé. „Őszintén sajnáljuk és nem értjük Ausztria merev álláspontját” – fogalmazott.