A holland parlament álláspontja szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget csütörtökön Sophia in’T Veld, a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE). Hangsúlyozta, nem ellenzi mindenki Hollandiában a csatlakozást, de a kormánypártok zöme nem akarja.
Sophia in’T Veld azt mondta, tart tőle, hogy a holland miniszterelnök „nagyon keveset fog tenni annak érdekében, hogy rábírja a holland parlamentet” Románia és Bulgária csatlakozási kérelmének elfogadására.
Elviekben nem ellenzik
Másfél hete Mark Rutte holland kormányfő még azt nyilatkozta, Hollandia „elviekben” nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását. Bár Románia szerinte az elmúlt években számos lépést tett „a helyes irányba”, Hollandia álláspontja szerint csak akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha minden feltétel teljesül:
„Van egy monitoring mechanizmusunk, van egy együttműködési és ellenőrzési mechanizmusunk is. (…) Meg kell néznünk, hogy milyen lépések következnek ebben az eljárásban, és aztán tárgyalhatunk. (…) Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében meg kell vizsgálni a korrupció és a szervezett bűnözés leküzdésére tett lépéseket” – fejtette ki Rutte.
A holland miniszterelnök csütörtökön ismét elmondta a holland parlamentben tartott felszólalásában, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, azonban hangsúlyozta, hogy a csatlakozáshoz mindkét ország esetében szükség van az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) aktualizálására. Ez Románia esetében most zajlik, Bulgária esetében viszont nem, ami problémát jelent – derül ki a holland törvényhozói testület honlapján idézett miniszterelnöki nyilatkozatból.
Mit szólnak ehhez itthon?
Nicolae Ciucă miniszterelnök csütörtökön kijelentette, „egyáltalán nem aggasztó” a hágai parlament által elfogadott határozat, miszerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Ciucă kifejtette, a román hatóságok felajánlották Hollandiának a helyszíni tájékozódás lehetőségét, hogy meggyőződjenek, az ország készen áll a schengeni csatlakozásra. „Jöjjenek el és ellenőrizzék azokat a területeket, amelyek kapcsán úgy gondolják, hogy problémák vannak. Készen állunk egy ilyen kétoldalú együttműködésre” – magyarázta.
Klaus Iohannis államfő bizonytalanabbnak tűnik, mint Ciucă. Sőt, a másfél héttel ezelőtti nyilatkozatához képest is óvatosabban nyilatkozott. Akkor, a Mark Rutte holland miniszterelnökkel való találkozó után úgy foglmazott, hogy optimista Románia schengeni csatlakozását illetően: „Közösen fogjuk megtalálni a legjobb megoldást azokra a részletekre, amelyek még nem tisztázottak 100 százalékban. (…) Optimista vagyok”.
Csütörtökön Brüsszelben már azt mondta, hogy Romániának van most egy esélye a schengeni övezethez való csatlakozásra, garancia azonban nincs erre. Ugyanekkor megemlítette, „nagyon fontos politikai jelzésnek” tartja az Európai Parlament állásfoglalását Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról, de hangsúlyozta, a „döntést nem ott hozzák meg”, ugyanis a schengeni térség bővítéséhez az EU Tanácsának egyöntetű döntésére van szükség.
Beszélt az európai szakértők romániai látogatásáról is, amely információi szerint „jó eredményekkel zárult”: „Az értékelés során megállapították, hogy Románia nagyon jól teljesít e tekintetben, de nyilvánvaló, hogy néhány kérdést még tisztázni kell, talán még néhány technikait is, de főleg politikai kérdéseket” – fogalmazott az államfő.
Az Európai Parlament elfogadta kedden a Románia és Bulgária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező jogi erejű határozatot.
A 43 tartózkodás mellett 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe.
A kedden elfogadott határozatot az összes romániai EP-képviselő megszavazta.A legtöbb elutasító szavazat, szám szerint 31, az Identitás és Demokrácia (ID) frakció részéről érkezett. Nyolc független képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció hat, az EPP, a Renew, a Zöldek és a Baloldal frakció egy-egy tagja szintén nemmel szavazott. A legtöbben szintén az ID frakció részéről tartózkodtak, 21-en. A Renew frakcióban öt, az ECR és a Baloldal frakcióban három-három, a Zöldek képviselőcsoportjában pedig egy tartózkodás volt.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is. Amennyiben elfogadják Románia és Bulgária csatlakozását is, az mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.
