Még egy kávét sem tudunk meginni hexameter nélkül. Lackfi János a kreatív írásról és Istenről.
fotó: Pál Edit Éva
Hogy a világ mit csinált, mit nem, ment-e a könyvek által elébb, az az ő baja, de Udvarhely biztosan elébb ment. Egészen a világ, de legalábbis a város végére költözött: két nap is megmozdult Lackfi János író, költő, egyetemi tanár, nagy-család-apa, hívő jöttére, aki kedden könyvbemutatót, szerdán pedig a kreatív írásról előadást tartott a Harghita Business Centerben.
Annyian voltunk kedden este a Jézus szíve kápolna udvarán, hogy a parkolóban egy becsípett koma azt hitte, búcsú van a tetthelyen – számolt be róla bevezetőjében a szerző.
fotó: Pál Edit Éva
Ehhez képest nem Jézust vagy valamely pankrációs szentet láttuk vendégül, hanem „csak” egy költőt, Lackfi Jánost, aki játszott a szavakkal, a rímekkel, verslábakkal és szabadon is engedett néhány verset a tenoristának képzett hangjával együtt. A közönség meg olyan felszabadultan nevetett, különösen a barátném a kultúrában, hogy Lackfi meg is jegyezte: Ez aztán a cuki nevetés!
A templom párkányánáll Jézus, ruhája lobog, a haja még mindig tart,int, és újra a sivatagban van, a Sátán dühöngve,sziklákat rúgva menekül. Ssswumm: láss, vak,a vakok látnak. Ssswumm: gyógyulj, leprás,a lepra elmúlik. Ssswumm: kelj fel, és járj,és a bénák járnak. Ssswumm: ébredj, halott,a holtak felállnak.Szuperhős
Így hát élőben bizonyosodhattunk meg arról, hogy az irodalom képes tömegeket megmozdítani, még akkor is, ha Istent, kereszténységet és hasonló, sokat hangoztatott, de mélységeiben kevéssé ismert témákat dolgoz fel. Hogy mi a titok? Lehet elemezni!
A szabadtéri, hangulatos előadáson először is egy üres füzetet adott körbe, aminek elmondta a történetét, majd arra kérte az embereket, hogy üzenjenek neki benne: „Legyen ez egy living chatwall, azaz élő chatfal!” Aztán elmondta, hogy bár a #jóéjtpuszi miatt jött, van még két kötete, amiket szeretne reklámozni, hisz a pék is azért süti a kenyeret, hogy beleharapjanak. Na nem a pékbe, hanem a kenyérbe.
A bejgli meg a medve
A Bejgliköztársaság című kötet a 68. könyve az 51 éves írónak, amennyiben nem számoljuk a 39 műfordítást, és olyan dolgokat tudhatunk meg belőle, hogy mi a csuda az a böngyörke, hogyan kerül egy maffiózó mobilja Jézus lábához, a címadó novella témája pedig a hagyományos magyar ünnepek előtti bejgliháború, amikor Jézus is leszól a keresztről, hogy hallottam ám, mit mondtál, amikor kirepedt a bejgli!
fotó: Pál Edit Éva
Másik kötete a Dupla medve, amiből kiderül, hogy nem csak gombamérgezéstől fetrenghet egy macska a földön. A 180, olvasók által beküldött történetet feldolgozó verseskönyv pocket, azaz automatákból vásárolható zsebkönyv formátumban jelent meg. A két balatonőszödi ember és a macska történetét Stierling Zsófia küldte be: mire a gyomormosásból hazatértek az atyafiak Siófokról, a macska ötöt kölykedzett.
A kötött formákhoz ragaszkodásunk nem merül ki a versírásban, olvasásban, hívja fel a figyelmet Lackfi. Művelt nép vagyunk, még a kávét is csak hexameterben, vagy az ennél is méltóságteljesebb leoninusban tudjuk inni – jelenti ki a szerző. Ilyen köznapi szövegek íródnak hexamaterben, mint a „Már nem luxus a tartós szőrtelenítés”, „Áfás számlaigényét kérjük, előre jelezze!”, „Jegykezelés megtörténtét a piros fény jelzi”, „Fennakadások vannak a városi közlekedésben”. Ha egy évszázad múlva a régészek megtalálják azt a kávéautomatát, melyen azt írja, hogy „Túlzott pénzbedobás esetén érmét vissza nem ad”, azt hiszik, juj, de művelt nép voltunk, hexameter nélkül kávét se tudtunk inni.
A Jóisten puszija
Nem lettem vallásosan nevelve, így aztán nem lehettem valláskárosult sem – vezeti fel, hogy hol találkozik a #jóéjtpusziban megjelenő Isten és az élettörténete. Húszévesen, az esküvője előtt lett elsőáldozó, akkor avatták be a katolicizmus rejtélyeibe. Felesége, Bárdos Júlia volt a térítő, aki épp csak 18 volt, amikor összeházasodtak, azóta van hat gyermekük, a legkisebb három héttel fiatalabb az unokájuknál, ő eleve nagynéninek született. Ez is egy olyan életesemény, amelyben Isten jelenlétét, humorát látja a szerző, olvasható egy korábbi interjúban, ugyanis miután elvesztettek egy magzatot, a fiuk bejelentette, hogy babát várnak. Alig túl a negyvenen elkezdtek készülni a nagyszülőségre, amikor kiderült, hogy úton van a legkisebb lányuk.
fotó: Pál Edit Éva
„A Jóisten mindig megkeresett engem, és meg is talált. Fölmásztam körtefára, és ott láttam, hogy a Jóisten kanalazza a fényt levelekkel”. – Hogy honnan tudtam, hogy pont ő? Igazából nem tudom. Próbáltak meggyőzni, hogy nem létezik, s ha létezik is, Isten egy hidegfejű tudós, egy kegyetlen lény, aki engedi eltaposni teremtményeit. Mi, keresztények nagyon szeretünk szkanderezni: kinek van igaza. Varga Laci püspök atya szokta mondani, hogy ahol a szentek összehajolnak, ott szikráznak a glóriák. Van ez a szent pankráció, hogy Isten nevében leverlek” – nevetteti meg a közönséget.
Azt mondja, melleid mint a gazella ikrei,
nyakad elefántcsontból való torony,
hajfonatod bilincs a királynak.
Azt mondom, Uram, hajam már csak
gubanc a lefolyóban, bilincsnek nem hasznos,
melleimnek támasz kell erősen,
nyakamnak meg masszázs.
Azt mondom
A mindennapi Isten-élményeknek a túlcsordulása a 2020 óta íródó #jóéjtpuszi folyam a költő Facebook-oldalán. Az elején rövidebbek, aztán hosszabbacskák lettek a versek, ma már 1.300 körül jár a számuk. Ezekből két, körülbelül 180-180 verset tartalmazó kötet jelent meg, és ez volt az első alkalom, hogy szó szerint az olvasók követelték a kiadását. Mivel Isten bennük van, ő ihlette, önteltség ugyan, de mondhatni társszerzős a könyv. Azt hitte, Mozart Varázsfuvolájának átirata lesz az egománia kielégítésének csúcsa, amikor az Erkel színház oldalán úgy jelent meg a molinó, hogy a szerző: Mozart és Lackfi, de a #jóéjtpuszi ezen is túltesz, ennek a társszerzője Isten.
Isten szereti a viccet
Hiszem, ha látom – mondják sokan, a költő viszont úgy gondolja, a hívő ember fordítva gondolkodik: látom, ha hiszem, ha nem hiszem, akkor nem fogom látni a csodát, hanem véletlennek tulajdonítom.
Ennek a szemléletmódnak is lehet tulajdonítható, hogy az Isten a lagzijuk óta többféle módon is megjelenik az életükben az olyan „csodáktól”, mint a sikeres aszfalton szülés, a kislánya dongalábának meggyógyulása és az utolsó pillanatban érkező kölcsön, az olyanokig, mint egy SOK rendszámú autó egy hosszú, nehéz nap után az autópályán, vagy egy gondolat, ami magától sose jutott volna eszébe, viszont a Bibliát tanulmányozva felismeri a stílust.
fotó: Pál Edit Éva
Ezek az isteni jelek, csodák, imák aztán különböző nyelvi regiszterekben nyilvánulhatnak meg, abszurd, szleng, groteszk, társadalmi szatíra, hivatali, tudományos satöbbi stílusban írt a versekben. Valamiért sokan azt hiszik, hogy az isteni dolgokkal nem szabad viccelődni, van egy ilyen jelenség, hogy a templomban, temetőben (miért, felébresztjük őket?) suttogunk és némi pátosszal beszélünk, aztán, ha kijöttünk, üvöltünk, mint a sakál. Miért ne lehetne az evangéliumról filmajánlót írni? A Bibliában is vannak ciki meg vicces történetek. Isten nem hiszem, hogy ezt a gyomorbajos hozzáállást várja el tőlünk – jelenti ki.
A versfelolvasások után a költő másfél órát dedikált – derül ki az Udvarhelyről posztolt bejegyzéséből.
Miből lesz a sztori?
Az igénybevétel ellenére másnap frissen indult a nap: a Harghita Business Centerben tartott a kreatív írásról előadást. A Bizniszvitamin reggelijét ÁgnesCake, Mihály Ágnes, a témához illően bölcsészkart végzett cukrász biztosította, hajnali négykor kelt, hogy a frissen sült, kézzel készült bagelek az asztalon legyenek 8-ra.
fotó: Magyari Tímea
Aztán Lackfi hosszasan sztorizott arról, hogy a felesége ukulele tanfolyama óta figyeli, mit látunk egy repülőtéren, milyen karaktereket képzelhetünk egy-egy, első látásra csak papírmasé-figurának látott személy alakja mögé. Mi lehet a táskájában? Kitalálható-e a szakmája abból, hogy mi van a táskájában? Féltégla vagy terhességi teszt (pozitív vagy negatív?), bérgyilkos fegyvere? Mit néz a hotelben? Vagy minden férfi ugyanazt nézi?
Hát mert néha olyan elveszett vagyok,és jól esik, ha megtalálnak.
A megfigyelt tulajdonságok alapján elindulhat a képzeletünk arról, hogy ki lehet ő és mi a története, merthogy történetekből épülnek fel az életek, és a részben láthatatlan, de elképzelhető, kikövetkeztethető részletektől függ, hogy egy ember háromdimenzióssá válik-e vagy sem.
Történetekkel kommunikálunk, hámozhattuk ki az előadásból. Rengeteg személyiségjegyet és lehetőséget tár elénk Lackfi, hogy milyen tulajdonságokkal ruházhatunk fel egy-egy embert, mi történik velük egy nehezebb helyzetben, milyen személyiségváltozásokon mennek át szereplőink.
fotó: Magyari Tímea
A szavakkal is lehet játszani, gyurmázni, például meghalhatott az általunk képzelt alaknak messze csúszott nagynénje a messzi Massachusetts-ben. Vagy építhetünk a szóalakok hasonlóságára: lehet megfelelési és megfejelési kényszerünk is, amit nem mindegy, hogy a zárt ajtó vagy a tekintély vált ki, és egyúttal megtudjuk, ha valakinek lehetett ilyen, az a magyar irodalom punkjának, a jövőre 200 éves Petőfinek volt. A hétköznapi nyelv poétikájáról szinte szentségtörés beszélni, pedig van ilyen: például, ha a pékségben a megszemélyesített zsömléinket zacskóba teszik, hogy aztán nehogy összezördüljenek.
Ihletből ötlet: valami több lett
A magyar irodalomban létező zsenikultusz az oka annak, hogy sokan nem mernek az irodalmi szövegekhez nyúlni: a verset megtanulni lehet vagy elemezni, de írni már csak azok írhatják, akiket utolér valamiféle isteni sugallat, ihlet. Ehelyett Lackfi úgy gondolja, hogy jobb az ötlet, mint az ihlet, mert van benne valamiféle minőségi többlet, a szövegírás pedig egy szakma, amelynek vannak tanulható technológiái, és lehet bármilyen lánglelkű valaki, ha mondataiban az alanynak állás- vagy társkereső hirdetést kell feladnia, hogy megtalálja az állítmányt.
fotó: Magyari Tímea
Az irodalomoktatás úgy kezeli a diákot az óvodától az egyetemig, mint egy evolúciósan fejletlen irodalomtörténészt, akinek fel kell ismernie – lehetőleg egyetlen versen, hogy senkit ne zavarjunk össze, különösen a tanárt nem – az anapesztust, de hogy hogy lehet ilyet írni, azt már nem tanulhatja meg. Ahhoz hasonló, mintha tornaórán csak a tegnapi meccset elemezhetnénk, de a labdához nem érhetnénk hozzá. Ezen a hozzáálláson igyekszik változtatni Lackfi János kreatív írás tanfolyama, amin már online is részt lehet venni a pandémiának köszönhetően, és némi fizetség ellenében ki lehet próbálni hétről hétre a különböző irodalmi műfajokban való kommunikálást – reklámblokk vége.
Nem mindegy,hogy szeretedvagy szorítod.
Merthogy, bármennyire is szeretnék elhitetni egyesek, hogy az irodalomhoz, a szövegekhez nem szabad bárkinek hozzányúlnia, és a tudatlanság szexi, szabadságot és kreativitást ad, azért csak jó, ha tudjuk, amikor felborítani akarjuk a létezőt, hogy székbe vagy széfbe rúgunk, mert ha utólag derül ki, hogy a széf volt az, nagyon fog fájni.
