Húsvéti hagyományőrzők: a taknyosok és a részegek

Minden húsvétkor egyetlen nagyon fix pont volt az ünnepben. Az, hogy hétfőn délután elromlott a lift.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
magyarnyesiamagyart01ufo

Magyar nyesi a magyart

Miért csak akkor vagyunk magyarok, amikor elvárjuk, hogy...
5dologahargitacsucsarol01ufo

5 dolog, amit egy tápos gondol a Hargitáról

Megkérdeztünk egy magyarországit, szerinte mit fogunk...
fotók:Egyed Ufó Zoltán

Segítség! Kanyarós lett a fiam!

Egy kanyarós kisgyerek apjának őszinte naplója. Ha...

A kép illusztráció.
A kép illusztráció.
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2017. április 13., 05:57
4 hozzászólás. 

A délelőttöt még kibírta, kedden a (másnapos) liftszerelő a tízemeletesben kezdett. Egyszerűen nem volt, ahogy elkerülni a helyzetet, nem lehetett azt mondani kapatos férfiaknak, hogy lesszíves gyalog menni fel a hatodik vagy nyolcadik emeletre. Na, azt nem.

A gyermeknek amúgy is kuss volt a neve, főleg a nyolcvanas években. És még inkább részegen.

A bokorba pisilés művészete és eredete

Gyermekkorom, a szomorú-vidám vagy keserédes nyolcvanas évek betonhúsvétjai közül egy jelenet maradt meg nagyon-nagyon és ez számomra örökre emlékezetes: hústvéhétfő délutánján ülünk a blokk előtt a padon és nézzünk a dülöngélő részeg embereket.

Szórakoztató volt, az biztos, mert valami megmagyarázhatatlan közmegegyezés folytán teljesen elfogadott volt az, hogy a „taknyos" gyermek beszólhat a részeg felnőttnek, netán megdobálhatja.

Mivel a locsolkodást jó hamar, már délelőtt letudtuk, ott volt a szabad délután és este, amikor a gyerekkel való locsolkodást szintén letudták a felnőtt férfiak – így történt meg az, hogy délután már egyedül, nemritkán csoportosan jártak öntözni, mentek, özönlöttek, mint farkasfalka a sérült őzbak után.

Némelyikük ki-kidőlt vagy kilépett a sorból, nem volt ritka a bokorba vagy a tömbház oldalára, ablak alá pisilő, dülöngélő ember látványa, de az sem, ha valaki a játszótéri padon, netán a zöldövezetben elszunyókált.

Ez is hozzátartozott a rendtartó és hagyományőrző székely falu városba való költöz(tet)éséhez, hiszen akkor is konok székely módjára őrizték a hagyományokat a tömbházak közötti beton- és aszfalttengeren, a homokkal felszórt játszótereken, vagy a lakótelepi bodegák savanyú-édes, fullasztó levegőjében, szimplakárpácitól megsárgult mutatóujjakkal, szuvas fogakkal, lepedékes nyelvekkel.

Az akkoriban a főtéri illatszertárban kapható büdös, pacsuliszagú kölnivíztől volt súlyos a levegő a lépcsőházban, aminek csendjébe búcsúzkodó vagy érkező, bajszos-barkós férfiak bortól és énekléstől megviselt hangja robbant be, mint földalatti, nehéz levegőjű üregek neszébe a bányalég.

Akkori, gyermekfüllel hallva is szörnyen gáz pajzán locsolóversikék röpködtek lépcsőháztól a liftajtóig, naftalinszagú öltönytök bűze keveredett nemes hónaljkutyák és nejloningek nedves kisugárzásával.

A lift minden délutánra feladta a harcot.

De kivétel nélkül. Sőt, ez a szokása még a rendszerváltás utáni első, meglehetősen zavaros évekre is megmaradt. A liftszerelőt még aznap este fel kellett hívni a lakásán, hogy holnap reggel legyen szíves errefele kanyarodni, mert indul az élet, reggel a „lapótya" kenyérért és a két tejért nem kéne lelépcsőzni a kilencedikről, ha már létezik ilyen intézmény, hogy liftszerelő.

A liftet mindig, de mindig a locsolni érkező emberek rontották el. Az igen gyűlölt és lenézett, megvetett tettesek között jellegzetesen három kategóriát lehetett megkülönböztetni:

1. a részegek,

2. a négyemeletesekben lakók,

3. a falusiak.

Természetesen ezek kevert verziója is létezett, ha valaki például faluról néhány éve költözött négyemeletes blokkba és húsvét másodnapján részegen beült a felvonóba, úgy 95%-ban biztosak lehettünk abban, hogy ki kell szedni az illetőt a liftből. Azt minden bizonnyal ki lehetett zárni, hogy a saját lábán kerüljön ki belőle.

Ha valaki csak szimplán volt falusi, gyakorlatilag ugyanennyi eséllyel szállt be a liftbe – mivel legtöbbször elindítani sem nagyon tudta (kellett segíteni neki), garantált volt, hogy benne fog maradni, ha máskor nem, hát a locsolás utáni lejövetelkor. Itt még az a tétel is játszott, hogy még csak részegnek sem kellett lenni, úgyis elrontotta.

Az egyszerű részeg nem volt annyira fárasztó, mert legalább nem beszélt összevissza hülyeségeket, némán tűrte, ahogy kisegítik a liftből – a baj náluk főleg az volt, hogy a liftből való kiszabadításra várakozva nem egyszer és érthetően összepisilték magukat (vagy nemes egyszerűséggel a kabin sarkába hugyoztak).

Rosszabb esetben bepánikoltak, ami úgy nyilvánult meg, hogy iszonyatosan döngettek és üvöltöttek, a nem döngető kezükkel pedig olyan intenzíven nyomták a vészcsengőt, hogy arra a totyogó nyugdíjasok is kénytelenek voltak előbújni, mint leöntött ürge a nedves lyukból.

A legidegesítőbbek azonban azok a négyemeletesekben lakók voltak, akik már érthettek volna a lifthez – tudhatták volna, hogy az ajtót be kell húzni, s megálláskor kettőt kell kattanjon, akkor áll meg a kabin. DE NEM.

Húsvét másodnapján ezt nem illett tudni, akkor az ember nem ismert se istent, se embert. Se liftet, még akkor sem, ha nem volt részeg, ugyanis úgy be tudta szippantani a hangulat, illetve ő is úgy be tudta szippantani a liftkabinban dél óta felgyűlt izzadság- és kölniszagot, hogy egészen egyszerűen amit tudott, azt is elfelejtette.

Van ez így a gyereknél is az iskolában, a felelés lámpalázától, az álló helyzettől ugyanis egyszerre minden odalesz, fenék összeszorul, a mohácsi vész pedig hirtelen összekeveredik 1848-cal, vagy a fizika-képlet a matekkel.

Mondjuk, esetünkben általában az alkohol vegyi képlete okozott gondokat indirekt módon, de tényleg az volt a legidegesítőbb, amikor kiszedtünk valakit a liftből, s kiderült, hogy nem is részeg, nem is falusi és itt lakik két blokkra. Igaz, négyemeletesben.

Az ámokfutók és a félős purdék

Érdekes színfoltjai voltak a húsvéthétfőnek a közismerten tojásért vagy aprópénzért locsoló purdék, akik rendszeresen nejlonzacskószámra hurcolták magukkal a gyűjtögető életmódjukból kifolyólagosan összeszedett színes, törött héjú, főtt tojásmaradványokat.

A közben megevett tojások eldobott héját követve fel lehetett térképezni az útjukat a városszéli lakótelepekről a történelmi városközpontba, mert akkor még ott laktak.

Ők nem ronthattak el liftet: kevés esélyük volt bejutni egy olyan tömbházba, ami előtt több kamaszgyermek lebzselt, illetve ha be is jutottak, nem mertek beülni a liftbe, mert legalább annyira féltek tőle, mint az injekciótól.

De voltak, akik nem féltek, sőt valóságos ámokfutást is rendeztek: egy-egy részeg ember nem igazán tűrte el, hogy őt holmi taknyosok megalázzák, beszólogatnak, leparasztozzák, lebunkózzák.

Közülük nem egy látványosan adott hangot az őt ért diszkrimináció ellen, magyarán ordítani, veszekedni kezdett a blokk előtt ücsörgőkkel, de arra is volt példa, hogy a hangoskodásra odaszóló felnőttekbe is beleakadt az illető. Házipálinkától, büdös, okádnivaló, de ennek ellenére agyondicsért tornáclétől kicombosodva, megbátorodva fel lehetett üvölteni a lakótelepet, lehetett kergetni a csúfolódó gyermekeket, anélkül, hogy a szolgálatos milicista arra járt volna.

Lehetett némán tűrni azt, hogy a liftelrontásért dühös gyerekek a virággruppból kiszedett földrögökkel megdobálják és a „Menny haza, ahonnan jöttél!" vagy a „Hülye paraszt!", illetve a „Részeg fasz!" kiáltások záporoznak a fejére.

Szürkületkor, este fél nyolckor, amikor még el kéne érni két helyre locsolni és persze az esti buszt.

Az elromlott, elakasztott, összepisilt, kölniszagtól bűzlő lift meg csak halkan szuszogott a blokk gyomrában.



4 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
hunikovacs
2017-04-16 15:54:58
Ehelyett...
Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánok mindenkinek! Még e förtelem írójának is.
avatar
Obo
2017-04-17 14:33:11
re: Ehelyett...
avatar
hunikovacs
Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánok mindenkinek! Még e förtelem írójának is.

Nem tudom hány éves vagy, de ha ezekről nincs tudomásod, akkor vagy csak a templomban s haza mentél, vagy ma születtél mint a rókagomba.
avatar
hunikovacs
2017-04-17 16:47:41
A Húsvéti Ünnepekről mindegy ki hány éves, de így nem írunk. Van ott szép számban egyéb is ami történik,ami ennél sokkal szebb és írásra érdemesebb, de hát mindenki az látja aminek a szintjén van. Na és köszönöm a te Húsvéti jókivánságodat is...
avatar
Ranctalpas
2017-04-21 10:35:34
Cikk....
41 éves vagyok, tehát nemhogy ma született rókagomba hanem inkább spóráit kiszórt pöffeteg vagyok. Ennek ellenére hunikovácsnak igazat adok részben. Maga a cikk akár irodalmi mű is lehetne, ha nem lenne benne az a pejoratív hozzáállás az említett 3 emberkategóriához. Undorát és megvetését tegye félre, és inkább rakjon ki egy kis táblát a lift belsejébe, a működéséről és arról, hogyan működik. Főleg ha ez már évtizedek óta ilyen. Ha ennyi éven át ezt nem tették meg, akkor ez az Önök szégyene. El kell fogadja, hogy egy olyan városban, sőt, olyan megyében él, ahol csupán két városban van lift (gondolom Csíkban van) és azok számát meg lehetne számolni két kezünkön. Ehhez képest azok száma akik életükben nem láttak liftet több mint túlnyomó többség. A cikkét élveztem mint fűszeres hasonlatokkal tűzdelt időutazással felérő emlékeket, ám amikor elért a három megnevezett embertípushoz, már elment a kedvem az olvasástól.....

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."