Amit rosszul tudtunk a csíksomlyói búcsúról

Olvasónk, Marosi György ügyvéd tisztázza a legnagyobb magyar zarándoklat kialakulása körüli tévhitet.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
scottish

Nemcsak a skótokon röhögünk, de rajtuk nagyon

Kiakadtak a skótok, hogy mi őket röhögjük. Mi is...
fotó: SZIF - Fodor Balázs Csongor

Ne tegyétek tönkre a városomat!

Nem rossz város ez, szép helyen van, majdnem képeslapra...
fotó: Egyed Ufó Zoltán

Feláldozzuk a székely zászlót saját szereplésünk oltárán

Elvesztik a pert, megnyerik a pert, örülünk, sírunk,...

Nincs helye a kirekesztésnek fotó: Csedő Attila/archív
Nincs helye a kirekesztésnek fotó: Csedő Attila/archív
szerkesztoÍRTA: OLVASÓNK
2015. május 14., 17:22
18 hozzászólás. 

Az uh.ro oldalon 2015 május 13-án megjelent Zarándokvonat is indul a csíksomlyói búcsúba című írás utolsó bekezdése kényszerített arra, hogy levélben forduljak Önökhöz és mint hűséges olvasójuk megosszak Önökkel néhány gondolatot a tolerancia és vallásszabadság jegyében.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú Erdélyben a régi, nagy ünnepek közé tartozik. A búcsú eredettörténetével kapcsolatos narratívák közül valóban a hargitai csatáról szóló történet a leggyakrabban emlegetett. Eszerint az ünnep, vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete 1567-re megy vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A székelyek azonban a csatában győzedelmeskedtek, s ennek emlékünnepe lett pünkösd szombatján a búcsújárás Csíksomlyóra.

Nos, ezzel a történettel több gond van. Az első gond az, hogy nincs nyoma sem történelmi forrásokban, szakmunkákban, sem egyéb, a kort, János Zsigmond fejedelem életét, az unitárius vallás terjedését vagy a katolikusok székelyföldi megmaradását tárgyaló írásokban.

De ugyanúgy nem esik szó erről a csatáról a csíksomlyói ferences rendház történetével foglalkozó írásokban (sem Kájoni János ferences szerzetes, sem pedig Györffi Pál rendfőnök nem említi).

Másodszor, történelmi pontatlanságoktól hemzseg: 1567-ben nem létezett még unitárius vallás, az 1568-ban megtartott tordai országgyűlés után beszélhetünk unitarizmusról, szélesebb körben 1571 után terjedt el. A fejedelem 1569-ben tért át az unitárius hitre, 1567-ben nem téríthetett hisz még ő maga sem volt megtérve.

A harmadik bökkenő a történet teológiai hiteltelensége. Az unitáriusok ragaszkodtak és ragaszkodnak a lelkiismereti szabadság és türelem eszméjéhez és pont ezért soha nem terjesztették erőszakkal a hitüket (ez ugye nem mondható el azokról, akik az inkvizíciót kitalálták).

Hirdették és hirdetik, hogy Isten igéjét nem lehet tűzzel és vassal terjeszteni, az evangélium hirdetése nem kíván erőszakot, a hit Isten ajándéka és a vallás kérdéseiben nincs helye a kényszerítésnek.

Ezt az eszmét valósította meg az 1568. január 6—13. napjain Tordán tartott országgyűlés határozata, mely az erőszakos hittérítéssel vádolt János Zsigmond fejedelem valláspolitikájának szellemében kihirdette a lelkiismeret- és vallásszabadság törvényét.

Ezzel a törvénnyel a katolikus, lutheránus és református mellett az unitárius vallás is, mint bevett vallás, közjogi elismerésben részesült. A tordai országgyűlés határozata egyedülálló a korabeli Európában, ami a vallásszabadságot illeti, amit ugye mi adtunk a világnak, a 16. századi Erdély úgy 200 évvel haladta meg korát.

Évről évre nem a hiteltelen, valótlan történetek miatt zarándokol el sok százezer magyar ember Csíksomlyóra. A pünkösdszombati búcsújárás mára a magyarság összetartozásának jelképévé vált. Ebbe a jelképrendszerbe valahogy nem illik bele egy olyan (valós vagy kitalált) történet, amelyben székelyek püfölik egymást, mindegy, hogy miért és az is mindegy, hogy ezen a képzeletbeli csatán ki volt a győztes. Hogyha feltétlenül szükség van legendára, akkor bátorkodom javasolni egyet: azt, amikor 1694-ben visszavertük a tatárokat.

„Csíksomlyó ma nemcsak székely, hanem magyar nemzeti kegyhely, és a pünkösdi búcsú a világ magyarságának közös ünnepe. Egyebek mellett ezért sem célszerű megtörtént eseményként fogni fel és nagy nyilvánosság előtt (szentbeszédekben, médiában, ún. történelmi és egyháztörténeti „szakmunkákban" stb.) valóságként emlegetni egy olyan legendát, amelyről tudva tudjuk, hogy valóban megtörténtként való idézése megbánthat és eltávolít tőlünk másokat. Azokat, akiknek pünkösdkor Csíksomlyón velünk együtt kellene ünnepelniük. Hiszen keresztényként, magyarként, emberként hozzánk tartoznak ők is, és öröklött hitüket ők is megtartották - éppen elég ok ez a közös ünneplésre."

Ezt Tánczos Vilmos fogalmazta meg a keresztenyszo.katolikhos.ro internetes oldalon közzétett írásában és minden betűjével egyetértek. Ebben az írásban méltatta Mohay Tamás A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvét. Mohay professzor, néprajzkutató, az ELTE oktatója mélyre leásott és megtalálta azokat, akik nevéhez köthető a Tolvajos-tetői sztori.

Az egyik „tettes" Cserey Farkas, a másik pedig Losteiner Leonárd ferences rendtörténész. Cserey Farkasról azt kell tudni, hogy azon kívül, hogy buzgó katolikus volt, a bécsi udvar tanácsadójaként tevékenykedett. És ugyebár nem titok előttünk az, hogy a Habsburgok előszeretettel igyekeztek a magyar történelmet átírni. A búcsúnak az eredettörténetét eddig hárman tették óvatos kritika tárgyává: 1939-ben Rugonfalvi Kiss István debreceni történész professzor, 1979-ben Fodor Sándor csíksomlyói származású író és Simén Domokos unitárius lelkész 1999-ben.

Mohay Tamás részletekig menő, körültekintő módszerességgel és óriási kutatói türelemmel elkészített munkája mindenképp hiánypótló.

Ezek után kérem, ne vegyék tőlem rossz néven, hogy nem tudtam szó nélkül elmenni az idézett cikk utolsó bekezdése mellett.

Tisztelettel

Marosi György



18 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
menasagh
2015-05-14 20:22:48
Évről évre minden pünkösdi búcsú alkalmával hol egyik lapban hol a másikban megjelenik egy úgynevezett kiigazítás ami megkérdőjelezi a somlyói zarándoklat hitelességét.Minden alkalommal az a következtetés, hogy akkor nem is volt csata meg hogy akkor unitárius vallás sem volt .
A búcsún meg ugyanakkor számtalanszor elhangzott hogy ez a zarándoklat a hitünk megtartása jegyében (vagyis hogy tényleg volt csata és térítési szándék) történik.
Kéremszépen, ha nem volt csata meg hasonlók akkor nyíltan hazudnak a búcsún predikáló papok, püspökök...ha meg volt akkor az ilyen cikkek próbálnak félrevezetni...kinek lehet hinni ?
Ahhoz, hogy megtörténtek-e vagy sem ezek az események szerintem nem elég egy ilyen cikk megírása, oda valamilyen komolyabb bizonyíték kellene és ha már bizonyítani akar valaki akkor ne olyan állításokkal tegye amit bárki megcáfolhat egy keresőprogram segítségével.
avatar
jutacs
2015-05-14 21:09:44
A mentegetes rafer a somlyai bucsura, meg a katolikus papokra.
Ugyanis evszazadokon at becsületes reformatus ember a labat nem tette volna erre a helyre, mert csak a vallasi gyülölet helyenek tekintettek.
Söt, ha nem volt muszaj, meg Csikba sem mentek.
A sirkö alatt is jobb , mint Csikban - mondtak eleink a Hargitan innen
avatar
Marosi György
2015-05-14 22:04:39
Tényleg, vajon kinek higgyen az ember, a papoknak, vagy az ügyvédeknek? Mi tagadás, nagy dilemma.. Egy adott témával kapcsolatosan a téma hozzáértőjét, szakértőjét kell megkérdezni; ebben a témában ez a bizonyos szakember a történész és úgy hívják, Mohay Tamás. Mohay professzor, az ELTE Néprajzi Intézete Tárgyi Néprajzi Tanszékének docense, 2009-ben A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás Történet, eredet, hagyomány címmel egy 380 oldalas könyvet jelentetett meg, minek utána évekig, évtizedekig kutatott. Nos, a professzor könyvében minden komolyabb bizonyítékot megtalál, persze ha a téma tényleg érdekli, és veszi a fáradságot, hogy el is olvassa.
avatar
menasagh
2015-05-14 22:22:37
El fogom olvasni megígérem, de addig is ismételten átböngésztem néhány könnyen elérhető történelmi adatot......
Dávid Ferenc...
" Tanulmányait 1545 és 1551 között Wittenbergben, és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció a lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett[2]. Besztercén iskolaigazgató, Petres-en lelkész, majd Kolozsváron iskolaigazgató. 1555-től Kolozsvár főlelkésze. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett. Ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén „unitárius”) nézeteket vallani. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse."
Tehát 1567-ben már létezett unitárius vallás,,,
avatar
ooloo
2015-05-15 09:00:49
menasagh:
Mindamellett, hogy amit bemásoltál azt is csak egy ember írta, lehet hogy egy ékszerész, vagy sofőr.... (hogy te éppen ebben bízol meg az legyen a te bajod), de Gyuri ennél komolyabb érvekkel próbálta, azt el kéne ismerni...
Továbbá ekkora baromságban hinni: mert ahogy az általad idézettbe is le vagyon írva: 1567-ben megkapja a nyomdát ugyebár, és rá két napra már a Tolvajos tetőn egymásnak is estek. Ez csakis igy lehetett, az 1567. év az információ gyors terjedésében maradt fent a történelemben...

Anyám borogass
avatar
menasagh
2015-05-15 10:43:35
re: menasagh:
avatar
ooloo
Mindamellett, hogy amit bemásoltál azt is csak egy ember írta, lehet hogy egy ékszerész, vagy sofőr.... (hogy te éppen ebben bízol meg az legyen a te bajod), de Gyuri ennél komolyabb érvekkel próbálta, azt el kéne ismerni...
Továbbá ekkora baromságban hinni: mert ahogy az általad idézettbe is le vagyon írva: 1567-ben megkapja a nyomdát ugyebár, és rá két napra már a Tolvajos tetőn egymásnak is estek. Ez csakis igy lehetett, az 1567. év az információ gyors terjedésében maradt fent a történelemben...

Anyám borogass

Minden írás embertől származik, de ha nem tetszik az amit előre bemásoltam íme egy másik....http://www.unitarius.org/data/eue/show.aspx?pageid=44#1...
avatar
menasagh
2015-05-15 10:51:00
És még annyit , nem ellenbizonyítani akarok, mert ahhoz ahogy látom történelem tudással rendelkező embereknek sem igen sikerül, csak azt próbáltam tisztázni, hogy azzal a kijelentéssel, hogy nem volt csata és nem volt akkor vallás szintén nem lehet semmit elérni.
Ha 1568-bam már országos határozatot kellett hozzanak, hogy a vallások egymás elleni villongásait megfékezzék akkor ne álljon elő senki olyan mesével, hogy nem voltak erőszakos térítések és hasonlók az azelőtti évben.
avatar
csz
2015-05-15 13:09:41
legenda
Mivel vallásos ünnepről van szó, itt érveknek, tényeknek helye nincs - mindenki abban hisz, amit belesulykoltak, vagy ami neki jól esik. Még a lehető leghivatalosabb helyen is a csatás történetet hirdetik: http://www.csiksomlyo.ro/punkosdi-bucsu . Talán tényleg valami hasonló történt, vagy csak egy ősi marketing-kampány volt, mert egy csata a gonosz elnyomók ellen mindig jobban hangzik, mint egy sima templomépítés... kár ezen vitatkozni, majd ha feltalálják az időgépet, visszaugrunk és megnézzük.
avatar
Nadragulya
2015-05-15 20:45:35
tény
Minden hivő elhiszi a hihetetlent.
avatar
menasagh
2015-05-16 14:48:26
re: tény
avatar
Nadragulya
Minden hivő elhiszi a hihetetlent.
Hitetlen ember márpedig nincs.
avatar
jutacs
2015-05-16 18:37:31
Menjen Csikba, akinek ket anyja van.
Tisztesseges udvarhelyi ember a labat be nem teszi madar-vereb orszagba
avatar
jutacs
2015-05-16 19:21:28
A csikiak benyaltak Ceaunak, hogy naluk legyen a megyeközpont, naluk, a semmi kis faluban.
Ezt Udvarhely nem bocsajtja meg soha
avatar
menasagh
2015-05-19 14:28:19
re:
avatar
Marosi György
Tényleg, vajon kinek higgyen az ember, a papoknak, vagy az ügyvédeknek? Mi tagadás, nagy dilemma.. Egy adott témával kapcsolatosan a téma hozzáértőjét, szakértőjét kell megkérdezni; ebben a témában ez a bizonyos szakember a történész és úgy hívják, Mohay Tamás. Mohay professzor, az ELTE Néprajzi Intézete Tárgyi Néprajzi Tanszékének docense, 2009-ben A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás Történet, eredet, hagyomány címmel egy 380 oldalas könyvet jelentetett meg, minek utána évekig, évtizedekig kutatott. Nos, a professzor könyvében minden komolyabb bizonyítékot megtalál, persze ha a téma tényleg érdekli, és veszi a fáradságot, hogy el is olvassa.

Elnézését kérem, hogy visszatérek a témára de találtam egy frissebb bejegyzést ami a figyelmébe szeretnék ajánlani.
http://dkjozsef.blogspot.ro/2015/05/a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsu.html
avatar
elevente
2015-06-01 10:33:48
csiksomlyo
Lehet hinni egy olyan vallasban,hogy igazat mond,akik a kereszt neveben artanak masoknak,haboruba mennek?!
avatar
menasagh
2015-06-02 09:55:41
re: csiksomlyo
avatar
elevente
Lehet hinni egy olyan vallasban,hogy igazat mond,akik a kereszt neveben artanak masoknak,haboruba mennek?!

Nem föltétlen kell azoknak hinni...lehet azoknak is hinni akik keresztre feszítette, vagy akik keresztre feszíttettek....sok a lehetőség.
avatar
nick007
2015-06-11 13:39:01
Azt senki sem vitatja, hogy 1565-től János Zsigmond a reformáció híve. Hogy deklaráltan 1568-ban vagy 1569-ben lett-e unitárius az csak részletkérdés. Hogy 1567-ben volt-e csata, volt-e nagy hitvédő csata ezt lehet vitatni, megcáfolni még senkinek sem sikerült, legfeljebb azzal érveltek, hogy pontos adatokkal nem bizonyítható.
Érvként hozzák fel az 1568-as vallásszabadságról szóló Országgyűlési határozatot, amely az unitárius vallást is elismeri. Később sok katolikus templomot, vagy plébániát értek atrocitások, a vallásszabadság nevében.
Állítólag senkit sem térítettem erőszakkal, mégis 1568-ban Országgyűlési határazatot hoznak a vallási villongások megakadályozására, majd 1591-ben az erdélyi országgyúlés csíkiak vallásszabadságát törvénybe iktatta: „ A csíkbeli klastrom több odavaló helyekkel egyűtt, miért, hogy onnét ezideig is semminemű időben a római vallás ki nem irtódott, az odabéli atyánkfiainak lelkiismeretek megnyugtatására maradjanak ezen állapotban, mint ekkoráig voltak.
avatar
nick007
2015-06-11 13:42:11
Tehát csak kellett lennie valaminek, ami meglehet, hogy nem nagy csata, de ha egyik részről fogadalmi búcsú veszi kezdetét a másik részről pár év múlva törvénybe iktatják, hogy a csíkiak katolikus hitükben ne háboríttassanak, akkor tagadni sem kéne ilyen vehemensen!
avatar
Csabeszkova
2016-05-13 18:49:24
re:
avatar
jutacs
Menjen Csikba, akinek ket anyja van.
Tisztesseges udvarhelyi ember a labat be nem teszi madar-vereb orszagba

Ez az elszomoritó, hogy ket ilyen közeli kisváros egymást ennyire lenézi! Lehet a veréb nem madár meg itt is jobb mint csíkban megjegyzésekkel meg aszalt szilvás, és Ö betüzős visszavágoval egymást mérgesiteni de ezzel egy lépést sem haladunk előbre.
Van egy jo vicc erre:

Lucifer revíziót tart a pokolban, megfelelően gondoskodnak-e az ördögök a rájuk bízottakról.

Az első kondér alatt vígan lobog a tűz, a kondér mellett egy tábla:
NE MÁSSZ KI! Lucifer kérdésére az ördög így felel:
- Ezek itt a németek. Tüchtig nép, betartják a szabályokat.

A következő kondér is mintaszerű, ám tábla helyett itt egy géppisztolyos őr áll.
- Ezek itt az oroszok. Ha valamelyik megpróbál kimászni,
az őr a géppisztollyal visszakényszeríti.

A harmadik kondérnál is minden stimmel, de Lucifer felvonja szemöldökét:
- Nem látom az őrséget, és tábla sincs.
- Ide nem is kell, eze

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."