A CERN, vagyis a Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa tegnap délután tartott sajtótájékoztatót, ahol beszámoltak az LHC újraindításáról, mely terv szerint, simán működött. A svájci-francia határon található földalatti részecskegyorsítóban délután 14 óra 22 perckor észlelték az első ütközést az ATLAS detektornál. Ezt további három követte az ALICE, a CMS és az LHCb detektoroknál. Egyébként az ATLAS és a CMS részecskedetekorok nagyobb, általános célúak, míg a másik kettő kisebb és speciális feladatokat látnak el.

Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint nagy eredmény, hogy az újraindítás után négy nappal már ütközéseket észleltek. Tavaly jóval nagyobb sajtóvisszhanggal indították el a részecskegyorsítót, ám bő egy hét után meghibásodott a hűtőrendszere, ezért egyéves kényszerpihenőre küldték. A hibát mostanra sikerült elhárítani, ezért nyílt ismét alkalom a kísérletezésre. Az LHC belsejében nyalábokba rendezett protonok keringenek, jelenleg 450 gigaelektronvolt (GeV) energiával, viszont ha nem adódnak problémák, a következő hetekben ezt a szintet 1,2 terraelektronvoltra (TeV) emelik, ekkor a két nyaláb ütközése 2,4 TeV energiát eredményez.

Ha minden a tervek szerint halad, ennek még karácsony előtt be kell következnie, majd jövő év első felében a nyalábok energiáját 3,5 TeV-re emelik. 2010 második felében újabb emelés esedékes, ekkor 5 TeV energia a cél, ezt követően érné el a gyorsító maximális, 14 TeV-es (nyalábonként 7 TeV) teljesítményét 2011-ben. A nyalábütköztetések fő célja a feltételezett Higgs-bozon megtalálása, ami egy, a kvantumfizika modelljeiből hiányzó részecske, felfedezése új lendületet adhatna a tudományágnak. Az energiaszint folyamatos növelésére azért van szükség, mert így a bozon megtalálásának esélye is növekszik.

A későbbiekben nehézionok ütköztetését is tervezik a protonok mellett, ezzel a kvark-glukon plazmát remélik megpillantani. Ez a plazma az univerzum keletkezésekor rövid ideig létezett ősanyag, ebből „fagytak ki” az ismert részecskék a világegyetem lehűlésével.