A cseh alkotmánybíróság nem találta alalptörvényének ütközőnek az EU intézményrendszerét megreformáló szerződést, ezért Václav Klaus elnök kénytelen volt aláírni a ratifikációs dokumentumot.

„Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelme” – nyilatkozta a vezető politikus, aki kitartóan védte egyet nem értő álláspontját. A taláros testület döntésének indoklását „nem megfelelőnek és konfrontatívnak” minősítette, mivel ők úgy látták, hogy az európai dokumentum összhangban van az ország alkotmányával.

A köztársasági elnök újra kihangsúlyozta egyik korábbi kifogását: „A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után – az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére – a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni.”