Az Elekes nagyon hosszú ideig a legnépszerűbb kávézónak számított városunkban, mondhatni, hogy ez volt a meghatározó név. Aztán egyre-másra nyíltak az új helyek, az Elekesnél tulajdonos- és stílusváltás következett be, lassacskán kikerült a mainstream, avagy a leggyakrabban látogatott helyek közül. Mi ennek ellenére természetesen meglátogattuk, és habár emlékeinkben nem egészen így maradt meg az Elekes, azért most sem kellett csalódnunk benne.
A kávézó jelenleg kettő darab teremre van felosztva (plusz a nyárikert-szerű kinti rész): a kisebbikben található a bárpult is, míg a baloldaliban bőven jutott hely asztaloknak. A berendezésben nem találunk semmi különöset, viszont azt meg kell említeni, hogy ilyen kényelmes székekkel ritkán találkozhatunk akár kávézóban, akár kocsmában. Kellemes, párnázott, bőrhuzatos darabok ezek, igazi élmény rajtuk ülni. A hely hangulata amúgy kávéházas próbál lenni, talán erről akar tanúskodni a világvárosok nevét felsorakoztató szövegrész a falon. Annyira valahogy nem jön át ez az érzés, mert egyrészt a zene sem talál a küllemmel (főleg modern, club zene és legfrissebb slágerek), másrészt pedig itt is megtalálhatjuk minden kocsma és kávézó mérgét, a tévét. Sosem értettem mi szükség van erre, csak a figyelmet vonja el a közös beszélgetésről.

Nemdohányzó terem itt sincs, de valahogy nem tűnt nagynak a füst, pedig több időpontban is jártunk itt, többek között egy teltházas estén is. Valószínűleg a füstelszívó berendezés jól végzi munkáját, illetve a hangulat sem az a füstös-kocsmás, ezért lehet ha kevesebben is gyújtanak rá. Az okoktól függetlenül a nemdohányzóktól nem hallottunk panaszokat a füst mértékét illetően.
Az asztalnál fényképes itallap fogadott, és itt látszik igazán, hogy egy kávézóban ülünk: a városban talán itt találjuk a legtöbb fajta kávét és kávé alapú készítményt. Igazán dicséretes a választék, mondjuk a barna italok amiket kapunk nem pont úgy néznek ki, mint a képeken, de talán ez nem is lep meg. Ez persze nem kell visszarettentsen, a valóságban is nagyon jól néznek ki a fekete-csodák, az ízük pedig kiváló. A forró és hideg kávék mellől persze nem hiányoznak a különféle üdítők, illetve alkoholos italok sem.

Az árak sem túl földtől elrugaszkodottak, a palackozott italok körülbelül annyiba kerülnek, mint máshol, a helyben készítettek pedig 3,5-6 lej között mozognak a legtöbb termék esetén. A kiszolgálással nem volt semmilyen problémánk, hamar ránk talált a pincérhölgy, és ugyanolyan sebességgel érkeztek a rendelt italok is.
Na és akkor nézzük a végén a szokásos záró-témát, vagyis a bud... akarom mondani a mellékhelyiséget. Már a kinti berendezéssel sem volt problémánk, de a mosdó az kimondottan kellemes. Ízléses, négyszögű kagylók, tisztaság vár. Talán a tisztaságon néha csorba esik, láttunk egy-két vízfoltot, meg a papír kéztörlő darabkáit, de nem vészes a helyzet, ez még bőven benne van a tiszta kategóriában.

Zárszóként annyit, hogy kellemes meglepetés volt hosszú idő után újra benézni az Elekesbe. Habár a stílusa ma már teljesen más, mint évekkel ezelőtt volt, és a hangulata nem teljes mértékben kávéházi, de jó élményekkel gyarapodhatunk. Nem mondanám, hogy törzshelyemmé fog válni, de nem utoljára jártam itt, az is biztos.