Színes » Érdekességek

Az egykori város: száz éves a kollégium új épülete

Peda, képző, refi – ezeken a beceneveken „futott" ez a gyönyörű szép iskolaépület. Impozáns, a város egyik éke és éppen most száz éve épült fel.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
dadbag

Ez megmentheti a sovány férfiakat

Zseniális találmány, és még az egészséget sem...
KezkeresMarsall

Így kérte meg a lány kezét a brassói katona (videó)

Sokan gyűltek össze, hogy elbúcsúztassák a...
juhokavarosban

Állatkert nyílt Udvarhelyen!

Igaz, csak kétféle négylábút lehet megcsodálni, de...

szines_peda0112
szines_peda0112
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2012. január 12., 16:30
0 hozzászólás. 

"bennünk is vásnak a lépcsők
Bennünk is öregednek –
újulnak a falak"

Kányádi Sándor: Öreg iskola ünnepére

Elődeink régen is ugyanolyan gondokkal küszködtek, mint manapság – ez az építkezés sem ment zökkenőmentesen. Az iskola története azonban még régebbre nyúlik vissza, most induló sorozatunkban több ilyen épülettel, történettel is foglalkozunk.

szines_peda0112

Fotó: Kakasy Botond

A Református Kollégium 1670-ben jött létre, első épülete még fából volt, a második 1772-ben fejeződött be, egy nemesi kúriához hasonlított, jellegzetes épülete volt Székelyudvarhely városközpontjának. Alsó szintje ma is megvan, erre építették rá a másodikat 1886-ban, ami szintén a mai napig áll – tulajdonképpen ez a belső udvaros építmény számít az ókollégium épületének.

Azonban a bővítés elengedhetetlen volt, hiszen az iskola így is kicsinek bizonyult, s az Osztrák-Magyar Monarchia korának bizonyos szakaszai igencsak kedveztek a különböző fejlesztéseknek. Ha csak az udvarhelyi példákat említjük, ebben az időszakban Székelyudvarhelyen több iskola, a kórház, illetve a vármegyeháza is megépült – városunk központjának jellegzetes épületei ekkor jöttek létre.

szines_peda0112

Fotó: Kakasy Botond

Már a századfordulón, 1900-ban felvetődött, hogy új épület kellene az iskolának, ezt először Kuncz Elek királyi tanácsos, kolozsvári tankerületi igazgató javasolta 1900. évi látogatásakor, ugyanakkor azt tanácsolta, hogy a kollégium forduljon állami építési segélyért. Az iskola akkori igazgatója, Gönczi Lajos egy év múlva ezt meg is tette, majd Alpár Ignácz budapesti műépítő megígérte, hogy terveket készít.

Ám ennek a költségei nagyok voltak, így egy helyi építészt, Haberstumpf Károlyt bízták meg az új tervek és a költségvetés elkészítésével – az építész saját háza egyébként ma is áll a Bethlenfalvi úton. Az egyházi vezetőség a tervet jóváhagyta, de később ez is megváltozott, annyira, hogy végül

budapestiek tervezték

és építették meg az új iskolát. A pályázatot 1910 júniusában írták ki, szeptemberi határidővel (egy 1500 és egy 800 koronás pályadíjra), amire tizenhét pályamunka érkezett. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elbírálása szerint a nyertes pályázat egy budapesti műépítészé lett: Magyar Vilmos „Pithagoras" jeligével küldte be az épület terveit.

Akkoriban is tartottak „közbeszerzési eljárást", s mint manapság, akkor is voltak furcsaságok. Érdekes módon a különböző munkálatokat többnyire szintén pesti cégek kapták meg: a föld-, kőműves-, ács- és cserepesmunkát az aradi Kotsis Lajos, a gázfűtést és csatornázást a budapesti Ehrenreich Imre végezhette.

szines_peda0112

A vasmunkákért (Popelka és társa), a villamos berendezések beszereléséért (Frank Aladár), az ablakredőnyök felszereléséért (Magaziner Lajos), az asztalosmunkákért (Kressalek Béla), a lakatosmunkákért (Gerő és Győry) és a mázolásért (Vöröscsáky és Csaba) mind-mind pesti szakik feleltek. Csupán a bádogos- (Hodor Károly) és az üvegesmester (Dragomán S.) voltak székelyudvarhelyiek.

 

1911-ben kezdődött az építkezés,

több mint tíz évvel az eredeti felvetés után, az átadás idejét pedig 1912. június 12-re tervezték. Akárcsak manapság, ez nem jött össze a századeleji szakiknak, s közbejött az is, hogy Magyar Vilmos építészt az iskola berendezésével, felszerelésével is megbízták. Erre még több pénz kellett, így 1911 decemberében további nyolcvanezer koronát igényeltek az államtól, az aktuális kultuszminiszter ezt két hónap múlva engedélyezte.

A berendezéseket megint budapestiek szállították, méghozzá egy részét Bécsből. Azonban ott is adódott probléma (nem győzzük hangsúlyozni az elmúlt években hasonló cipőben járt Mária Valéria Gyerekkert felújításának folyamatát): a források ismét elapadtak. 1913-ban miniszterváltás volt (gróf Zichy János kultuszminisztert lemondása után dr. Jankovich Béla váltotta), végül kölcsönből sikerült mindent befejezni, a végső összeg félmillió koronát tett ki.

 

Az avatás és a könyvtár

Új épületet avatni a boldog békeidőkben is divat volt, még akkor is, ha nem az eredeti időpontra lett kész valami. Az épületet 1913. szeptember 10-én ünnepélyesen adták át dr. Ravasz László református püspök jelenlétében. Akkor a bejárathoz szereltek fel egy táblát, amin az „Ezt az iskolát a székelyudvarhelyi Református Kollégium építtette a magyar állam segítségével [...] Gönczi Lajos igazgató tanár idejében [...] 1911-1912 esztendökben." felirat állt.

Nem egészen egy év múlva azonban kitört az első világháború, jött az impériumváltás, s az iskolára is nehéz évek jöttek.

Nem mellékes azonban, hogy a kollégium több évszázados könyvtára végre méltó helyre került – a Tudományos Könyvtár ma is ebben az épületben van. A 17. század végén még Apafi Mihály fejedelem és Bethlen János kancellár adományai képezték az alapját, majd a századok folyamán rengeteg adományozó gyarapította az állományt.

A Református Kollégium 1926-ig fiúgimnázium volt, ám ekkor úgy döntött az egyház, hogy a nagyenyedi tanítóképzőt Udvarhelyre helyezi – ettől a dátumtól számítható az udvarhelyi tanítóképzés.

szines_peda0112

1948-ban államosították az iskolát és az épületet, de az intézmény tanítóképző maradt – a rendszerváltás után vette fel egykori diákja, Benedek Elek nevét. Az épület előtt álló névadó szobor Szabó János munkája, az iskola híres diákjai közül megemlíthetjük még Kányádi Sándort is.

Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának gyakorlatba ültetése után Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium néven az ezredfordulón jött létre iskola a régi épületben, a képző jogutódja az új épületben maradt egészen a múlt évig.

A történet ismert, az új épület is visszakerült az egyház tulajdonába, két külön középiskola jött létre, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum már más épületben tevékenykedik tavaly ősztől.

A régi-új iskola pedig éke marad Székelyudvarhelynek, ami száz éve, az egykori város büszkeségeként épült.


Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György: Székelyudvarhely, Várostörténet képekben, - Békéscsaba, 2009 - és Bujdosóné Dani Erzsébet: Magyar kulturális intézmények múltja és jövője a Székelyföldön - Budapest, 2008 – című munkáit



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."