Románia jelenlegi legjobb sízőjével edzés és matekóra között beszélgettünk. Művészeti suliban kezdte, sportol és közben matematikával foglalkozik avagy profi szinten sízik, több nyelvet beszél, hiperaktív és még csak 21 éves.

---

---

Hogy kezdtél el sízni?

A családban, nővéremnek, Ágotának a keresztszülei hegyimentők a Hargitán és általuk ismerkedtem meg a sízéssel, így kezdődött. Lehettem 4-5 éves, amikor oda jutottam, hogy a nálam nagyobbakat megvertem síversenyen. Mondták a hegyimentő srácok, hogy meg kellene gondolni és tovább kellene lépni. Elmentünk a csíki sportiskolához, ott megnéztek és azt mondták, hogy OK, gyere. Járogattunk edzésekre.

Ezt mind négy évesen?

Nem. Ez már 8 évesen lehetett, másodikos koromban. Amikor negyedikes lettem, 99’ őszén elvittek, mint nagy reménységet az utánpótlással a román válogatottal Ausztriába. Innen indult minden, innen felgyorsultak az események.

Mit kell végezzen valaki, hogy síző legyen? Sportiskola? Sportosztály?

Én például pallós voltam kilenc évig. Sokat kell sízni, kompromisszumokat kell kötni és egy csomó mindenről le kell mondani. Ötödikes lehettem, 12-13 évesen úgy jártam iskolába, hogy két hónapig Lilla nem jár, aztán két hét alatt bepótol mindent, ahogy lehet, tömték a fejemet éjjel-nappal. Az átmenő, ötös-hatos megvolt, ez egészen kilencedikig ment. Akkor már három hónapot nem jártam iskolába. 14-15 évesen már komoly volt a sport, a suli nem mehetett így tovább.

Hogy is van ez? Elsőtől kilencedikig Palló. Aztán mi következett?

Első osztálytól rajzoltam, szerettem volna művész lenni, de negyediktől elment a sport irányába az egész. Pallóba jártam, de versenyszerűen sportoltam. A kilencediket itt jártam, de már Finnországban edzettem közben.

Serdülő kategóriában, ez 14 éves korig van, annyira jó voltam, hogy szüleim, anyu, apu, mondták: érdemes továbblépni. Addig az edzőm Bónis Ferenc volt, Isten nyugtassa. Vele megromlott a kapcsolatunk több okból is. Ezután Finnországban kötöttem ki: 2004 december elején egy finn barátunk közbenjárásával kimentem egy hétre. Ott megnézték, hogy ki vagyok, hogy sízem, aztán  azt mondták, hogy gyere vissza, így ott voltam december végétől áprilisig, úgy, hogy nem jöttem haza. Áprilistól júliusig be kellett pótolnom a kilencediket, majd a tízedik osztályt ott kezdtem.

Finnországban végezted a középiskolát?

Igen. Sikerült most 21 évesen leérettségiznem, nagy ünneplés volt.

Ezek szerint nagyon jól beszélsz finnül.

Folyékonyan beszélek, igen. Úgy mentem oda, hogy apu otthagyott és elment az edzőkkel beszélni. Odamentem a csapathoz és mondtam: Hi! My name is Lilla. I don’t speak any finnish. Egy szót nem tudtam finnül.

És most hány nyelven beszélsz?

Hát magyar, angol, román, finn és konyhanyelven tudok németül és olaszul.

Most román válogatott vagy?

Igen. 2003 óta, serdülő, junior és felnőtt. Kisebb-nagyobb megszakításokkal, hiszen voltak nézeteltérések a szövetséggel és persze sérülések is.

Finnország és Románia között ingázol?

Ha ingázásnak lehet nevezni, hogy 3-4 havonta jöttem haza néhány napra. Ez úgy volt, hogy az országban nem versenyeztem csak az idén indultam egy számban. Azelőtt öt évig csak nemzetközi versenyeken, mint például a Skandináv Kupa. Olyan a rendszerezés, mint a teniszben: vannak pontszámok és ha jól mész, akkor fennebb lépsz, hanem visszaesel. A román színeket képviselem.

Ha jól tudom most edzőt keresel.

Úgy néz ki, hogy most már találtam is. A 2009-2010-es szezonban már nem Finnországban edzettem, hanem Olaszországban egy román edzővel, Sebastian Barbuval,  szerintem Románia legjobb fiatal edzője. Én voltam az első lány sportolója és így mindkettőnknek nehéz volt - az edzők tudják hogy egyetlen sportágban sem lehet a fiúkkal és a lányokkal egyformán foglalkozni. Nagyon sok mindent köszönhetek neki, de ez nem az volt, amire nekem szükségem volt. Még keressük, de úgy néz ki, hogy olasz edzőm lesz, bár ez  még nem végleges.

Ez akkor azt jelenti, hogy Finnország után sem jössz haza?

Haza csak annyira, hogy itthon fogok tanulni. Matekre készülök, Kolozsvárra, magyarul szeretném végezni. Ha le tudtam érettségizni Finnországban finnül, akkor itthon ezt is el kell tudjam majd végezni magyarul, és van a családban matektanár aki segítsen.

Vannak terveid a matekkel? Tanár leszel?

Nem feltétlenül. Mindig van szükség matekesre, hiszen mindennek ez az alapja. Egyetem után tovább lehet lépni. Én még nem tudom pontosan, hogy mit akarok, meglátjuk. Talán  pilóta leszek. Oda például két éves suli kell, sok matekkel, aztán kezdetnek másodpilóta leszel.

Ez életed egyik célja?

Ezt így nehéz megfogalmazni, mert mindig jöhetnek olyan befolyásoló tényezők, amik után például szörfös lennék Hawaiion. Miért ne? De ez a legtávolibb dolog, amire most gondolok,  ha valami nem jön be, mindig van B-, sőt C-terv is.

Térjünk vissza a síre: eredményeid?

Első éves ifjúságiként, 2005-ben az ifjúsági olimpián 25-ik lettem. Ez nagyon jónak számít. Annyira jó eredmények azért nincsenek, mert a román szövetség, sérülések vagy nézeteltérések miatt, esetleg azért, mert túl fiatal voltam, nem vitt el világbajnokságra, ifjúsági vb-re, semmi ilyesmire, amikor megvolt a lehetőség.

Ettől függetlenül azért vannak versenyek, ahol jól teljesítettél, nem?

Igen, a finn bajnokságban például hatodik lettem, a győztes Tania Poutiainen volt, aki finn bajnok, többszörös  olimpiai érmes, világelső is volt. Idén a sérülések miatt nagyon rossz szezonom volt. Nem síztem rosszul, de nagyon sokat kell még fejlődni . Nyertem versenyt Olaszországban, de a legjobb menetem a finn bajnokságon volt, ahol egy versenyen Románia legjobbja lettem a nemzetközi listán. (FIS pontok szerint, ez az a lista ahol rangsorolják a sízőket).

Ez jelenleg is így van?

Igen, jelenleg is a négyből a két technikai számban én vagyok a legjobb Romániában.

Hányan síznek az országban profi szinten?

Négy lány és négy fiú, én ennyire szűkíteném a kört.

Van több klub, ahol ezzel foglalkoznak?

Van a Dinamo, az Armata, a C.S. Predeal, a C.S. Vatra Dornei és a Csíki Sportklub. 2005-ig a Csíki Sportklubnál versenyeztem, aztán a Dinamonál.

Még mit szeretnél elérni? Olimpiai bajnoki cím?

Olimpiai bajnoknak születni kell. Olimpia négy év múlva van, addig sok minden történhet. Lehet, hogy sízek, lehet hogy nem, lehet hogy sérülök, lehet ha nem. Ha ott leszek, ha addig folytatom, akkor az első 15-ben benne szeretnék lenni. Jövőben vb van Németországban, 2011 februárjában, ott jó lenne egy olyan első futamot produkálni, hogy a második futamban, amikor az ember bekapcsolja a tévét, akkor mutassanak - ehhez az első harmincban kell benne legyek, ez a közelebbi cél.

Milyen számokban szoktál indulni?

Műlesiklás (szlalom) és óriásműlesiklás. Ez a kettő, mert a gyorsasági számokat nem szeretem. A hálóban fennakadás 110 km/h-val, azt így nem szeretném, és ez nem is az én lelkivilágom.

Meddig lehet ezt a sportot űzni? Hány éves korig?

A nők 28-30 éves korukig szoktak, bár nincs korhatár, de ez motivációtól és eredményektől, valamint az egészségi állapottól  függ.

Ha most eldönthetnéd, akkor síznél 30 éves korodig?

Most ezzel a motivációval azt mondom igen, de lehet hogy már az idén a léceket felszegezem a falra és soha többet nem fogok sízni - egy sérülés mindig benne van a pakliban. Lehet, hogy fogom a matekkönyvet és integrálni fogok. Ez is meglehet.

Ennyire szereted a matematikát?

Van egy súlyos diszlexiám, így az olvasásnál mindent jobban szeretek. A matekben jó vagyok, csak legyen türelmem hozzá. Érettségin is sokkal könnyebb volt, mint bármelyik másik tantárgy.

Mit szoktál csinálni, amikor nem sízel és nem a matekkel foglalkozol?

Mindig csinálok valamit. A napom arról szól, hogy reggel elmegyek edzeni, kb. egy és fél órát. Délelőtt és délután matek, aztán újra edzés, ez már három-négy órát vesz igénybe. Közben pedig mindennel foglalkozom, ami sport, szeretek például teniszezni. Szokták mondani, hogy internetfüggő lettem. Otthon van kutyám és nagyon szeretem. Hiperaktív vagyok. Néha otthon mondják, hogy: na Lilla butítsd le magad, ülj le egy órát és ne csinálj semmit.

Milyen sérüléseid voltak?

Május 13-án megműtötték mind a két lábamat. A jobb térdemet kipucolták, kivettek belőle két csavart, amik 2008-ban kerültek bele. Akkor a sípcsontomat törtem el, nyolc darabba egy edzésen. A bal térdemben az oldalszalagon kinövések voltak és porctörés. Felvágták a térdkalácsom tokrendszerét. Ezek voltak a legutóbbiak. Volt kartörésem, az ujjaim is többször törtek el.

Emiatt nem gondoltad, hogy abba kellene hagyni? 

2008-ban, amikor eltörtem a lábam, a kórházban, a műtét után megfordult a fejemben, de nagyon hamar lécre álltam. A mankózásban is azt láttam, hogy mennyire jó lesz, mert meg fog erősödni a kezem és startolásnál jól fog jönni. A jobb lábam négy és fél centit vékonyodott a balhoz képest, de két és fél hónap után síztem. Nálam ez ilyen, minden sérülésből erősebben jövök ki lelkileg. Ösztönöz arra, hogy igenis ezt meg tudom csinálni. Bizonyítani akarok.

Ha valaki kedvet kapott a sízésre, akkor mit tehet?

A román síben nincs utánpótlás. Hat éve versenyzem a nemzetközi mezőnyben és én vagyok a legfiatalabb hazai. Nincs utánam senki, ez nem nemzeti sport, ezt mindenki tudja. Nincs benne az újságokban, nagyon keveset lehet tudni az egészről. A szövetséggel is baj van. Olimpiára  a fiúk közül olyanokat vittek, akik nem csináltak semmit, nem mintha olyan bő lett volna a választék. A lányoknál ott volt a csíki Miklós Edit, akivel sokat edzettünk együtt ifi korunkban, ő  elesett, pedig lehetett volna jó eredménye a gyors számokban. Ha valaki mégis elkezdené, akkor kezdje korán, fiatalon. Nagyon sok ambíció és kitartás kell.

Újrakezdenéd?

Talán. Tudom, hogy mennyi lemondással jár. Például nem mész fesztiválokra, mert éppen 2000 méteren kell edzőtáborozni, ahol a telefon csak a hegy tetején működik. Vagy moziba mert épp a suliban pótolsz valamit. Lehetne sorolni hosszan. Mint élettapasztalat megérte. Biztos vagyok benne, hogy nem tudnék egy csomó nyelvet. Tanultam önállóságot, kitartást. Tudom, hogy nem vagyok nagy tehetség a legjobbakhoz képest és még sokan nem azok. Tíz síző közül csak egy igazán tehetséges, a többi pedig dolgozik a sikeren. Hiába  tehetséges valaki, ha nincs ott fejben, nincs kitartás benne.

Végül: mit csinálsz idén nyáron?

Ha nem sízek, akkor edzem, ha nem edzek, akkor ugyanazt, amit mindenki más: kávézom a barátokkal, mint minden 21 éves udvarhelyi.

Sérülésmentes lesiklásokat, számokban gazdag időszakot, motivációval teli edzéseket, egyszóval sok sikert kívánunk bárhol legyenek a következő éveid.

alidzsi   |2010-06-30 12:12:57 grat és további sok sikert Lilla

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."