Ismeretlen élőlényt találtak a Szent Anna-tóban

Rhizobium aquaticum névre keresztelték az apróságot.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Valentin Popa tanugyminiszter

A tanügyminiszter leváltását kéri az RMDSZ

Valentin Popa újabb fontos ügyben nem konzultált a...

Dușa lesz a mumus Maros megyében

Lucian Gogát váltja prefektusi tisztségében a volt...
Módosulhat az alkotmány

Két napig tartana a családról szóló népszavazás

Rendkívüli ülésen dönt erről jövő kedden a...

A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után | fotó: dr. Felföldi Tamás
A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után | fotó: dr. Felföldi Tamás
szerkesztoÍRTA: UH.RO/KÖZLEMÉNY
2018. július 04., 14:58
0 hozzászólás. 

A tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven – olvasható dr. Máthé István és dr. Felföldi Tamás kutatók közleményében.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai Szent Anna krátertó baktérium közösségét vizsgálták.

Két egyetem kutatja

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében.

A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – dr. Máthé István oktató vezetésével – eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj" képviselője.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték

Ezt kell tudni róla:

A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (pl. folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). Ez esetben az „aquaticum" fajnév arra utal, hogy "vízi eredetű". Ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gázhallmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását. Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

Sokan laknak a tóban

A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közössége nagyon változatos, fajgazdag. Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja") van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz" tartozik.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Szent Anna-tóban élő szintén mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz. Buczkó Krisztina (Magyar Természettudományi Múzeum) és munkatársai a tó üledékmintáiból 73 kovamoszat fajt azonosítottak, amelyek közül kettő új fajnak bizonyult a tudomány számára (Kobayasiella elongata, Kobayasiella tintinnus), további 25 fajt pedig először jeleztek Románia flórájára nézve.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."