Nem a mai lesz a kedvenc napja Ion Iliescunak

A volt államfőt azért idézték be, hogy tudomására hozzák: büntetőjogi eljárás indult ellene a 'Forradalom-ügyiratban'.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
gastropan

Vásárhelyen találkoznak a pékek

A GastroPan kiállítás idén ünnepli indulásának 10....
iohannistrump

Iohannis több amerikai katonát szeretne látni Romániában

Románia bátorítja, hogy legfőbb stratégiai...
sanitas

Az orvosok is munkabeszüntetésre készülnek

Április 26-án tüntetésre gyűlnek össze Bukarestben,...

Ion Iliescu nem nyilatkozott a sajtónak
Ion Iliescu nem nyilatkozott a sajtónak
szerkesztoÍRTA: UH.RO / AGERPRES
2018. április 17., 11:05
0 hozzászólás. 

Mintegy másfél órás ott-tartózkodás után elhagyta a legfőbb ügyészség székházát Ion Iliescu anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak.

A volt államfőt azért idézték be, hogy tudomására hozzák: büntetőjogi eljárás indult ellene a 'Forradalom-ügyiratban', amelynek kapcsán emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsítják.

Klaus Iohannis államfő április 13-án adott szabad utat a Ion Iliescu volt államelnök, Petre Roman egykori miniszterelnök és a Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes elleni bűnvádi eljárás elindításának. Mindhármuk esetében emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indít eljárást a legfőbb ügyészség az 1989-es forradalom ügyében.

A Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu elleni bűnvádi eljárás elindításának engedélyezését Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérte Klaus Iohannis államfőtől. Az elnök jóváhagyta a kérést és továbbította azt az igazságügyi miniszternek.

A legfőbb ügyészség április 2-i kérelmében megjegyezte, Ion Iliescu tagja és elnöke volt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, amely a törvényhozói és végrehajtó hatalmat is képviselte 1989. december 27-éig, amikor a Tanács elnöke államfői megbízatást kapott. Petre Roman szintén a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, majd 1989. december 22-e után az ország miniszterelnöke volt, Gelu Voican Voiculescu pedig a Tanács tagja volt, illetve később miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be.

2017. december 18-án a katonai ügyészség közölte: a forradalom ügyében folytatott nyomozás során arra a következtetésre jutottak, hogy nem alakult ki hatalmi vákuum Romániában 1989 decemberében. Marian Lazăr katonai ügyész akkor sajtótájékoztató keretében jelentette be: a nyomozás igazolta, hogy december 22-én este katonai diverziót indítottak el, ez vezetett a számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez.

Lazăr hangsúlyozta: 2016. november 1-je óta - amikor emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indítottak vizsgálatot az 1989-es forradalom ügyében - kihallgattak, illetve újra kihallgattak több tanút, együttműködtek a forradalom témájával foglalkozó, ezzel kapcsolatban adatokat gyűjtő történészekkel, írókkal, újságírókkal, valamint átvizsgálták a különféle levéltárak, hang- és képfelvételek anyagát.

Mindezek alapján - tette hozzá a katonai ügyész - nemzetközi kontextusba helyezték az 1989. decemberi forradalmat; tisztázták a temesvári eseményeket megelőző helyzetet; tisztázták a Nicolae Ceauşescu volt elnök által 1989. december 21-ére összehívott nagygyűlés szervezésének körülményeit; azonosították annak a pánikot keltő zajnak a forrását, amely Nicolae Ceauşescu december 21-én tartott beszéde közben volt hallható, és amely - más tényezőkkel együtt - hozzájárult a bukaresti tüntetések kirobbantásához; megállapították a december 21-én délután, illetve a 21-éről 22-ére virradó éjszaka történt politikai-katonai események pontos sorrendjét; tisztázták a Ceauşescu házaspárnak a Központi Bizottság épületéről való menekülésének körülményeit; részben rekonstruálták a több síkon elindított, számos emberéletet és sérültet követelő, december 22-i katonai diverzió fontosabb elemeit (többek között fény derült arra, hogy a román hadsereg 1987-ben hang- és torkolattűz-imitátorokat vásárolt), és feltárták a "félretájékoztatás mechanizmusait", amelyek fő eszközeiül a közszolgálati televízió és rádió, valamint a katonai távközlési rendszerek szolgáltak. Ez a félretájékoztatás vezetett a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis kialakulásához - derül ki az ügyészég beszámolójából, amely szerint a további nyomozások során vélhetően fény derül majd a diverzió kitalálóinak és az ennek kivitelezésében segédkezőknek a kilétére.

A katonai ügyészség szerint ugyanakkor tisztázták a Ceauşescu házaspár fogva tartási helyén, a târgoviştéi katonai egységnél 1989. december 22-én és azt követő napokban történteket. A bizonyítékok értelmében a legfelsőbb katonai körökből folyamatosan nyomást gyakoroltak az egység vezetőire, hogy végezzék ki Nicolae és Elena Ceauşescut.

A legfelsőbb bíróság 2016-ban hagyta jóvá az 1989-es forradalom aktáinak újranyitását, amit Bogdan Licu akkori ideiglenes legfőbb ügyész rendelt el, arra hivatkozva, hogy a katonai ügyészség 2015-ben megalapozatlan döntést hozott, amikor lezárta a nyomozást.

agerpress



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."