Korrupcióval vádolják a Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőjét

Őrizetbe vették hétfőn Horia Georgescut, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, akit többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít a DNA.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Valentin Popa tanugyminiszter

A tanügyminiszter leváltását kéri az RMDSZ

Valentin Popa újabb fontos ügyben nem konzultált a...

Dușa lesz a mumus Maros megyében

Lucian Gogát váltja prefektusi tisztségében a volt...
Módosulhat az alkotmány

Két napig tartana a családról szóló népszavazás

Rendkívüli ülésen dönt erről jövő kedden a...

HoriaGeorgescu
Georgescu
szerkesztoÍRTA: UH.RO
2015. március 17., 06:38
0 hozzászólás. 

Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselők vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) keretében működő központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval.

Ugyanennek a restitúciós testületnek a volt tagjaként került előzetes letartóztatásba tavaly Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) volt főügyésze.

Georgescut azzal gyanúsítják, hogy - a testület tagjaként - tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni, és ezzel 75 millió eurós kárt okozott az államnak.

Az ANI vezetőjét kommandósok vitték be hajnalban az ügyészségre, ahonnan nyolc órával később bilincsben vitték el a rendőrök.

A média összefüggésbe hozta Georgescu őrizetbe vételét azzal, hogy a számvevőszék és a kormány ellenőrző testülete is a közelmúltban vizsgálta az ANRP tevékenységét. Ez utóbbi vasárnap tett közzé jelentését, amelyben számos rendellenességet állapított meg.

A jelentés szerint a 2008 és 2011 közötti időszakban a kártérítési bizottság másfélszer annyi (2200) ügyben döntött soron kívül, mint ahány kérelmet a szabályos rendben, vagyis az iktatási számok sorrendjében elbírált. Állítólag a túlsúlyosság, magas vérnyomás, pánikbetegség, bőrbetegség és forradalmárigazolvány is elegendő indoknak bizonyult arra, hogy egyes kérelmezők ügyét előre vegyék.

A bizottság több mint 80 esetben ítélt meg egymillió eurónál nagyobb kártérítést, sokszor nem is a jogosultaknak, hanem azoknak az üzéreknek, akik a piaci ár töredékéért megvásárolták a visszaigénylési jogot a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosaitól.

Tavalyelőtt új jogorvoslati törvényt hoztak, amely szerint csak a tulajdonosok vagy örökösök kaphatnak teljes kártérítést; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kártérítési összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.

A korrupciós ügyek miatt egyre jobban kompromittálódik magának a restitúciónak a gondolata: egyre többen ellenzik, hogy Románia visszaadja a kommunizmus idején államosított épületeket, vagy - amennyiben ez nem lehetséges - kártérítést fizessen a volt tulajdonosnak.

mti



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."