Mi lenne, ha nem azt tennénk, amit elvárnak tőlünk?

Szeptember 13-án újra TEDxUdvarhely, és ha most feltennénk a kérdést, hogy mi lenne, ha ez az évad még az eddigieknél is izgalmasabb lenne, akkor a válasz valószínűleg az lenne: hát akkor csináljuk meg! És úgy néz ki, hogy a szervező csapat meg is csinálja.

Július 10-én, csütörtökön a Hargita Business Center vállalkozói inkubátorház konferenciatermében tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők az idei TEDxUdvarhely újdonságait és előadóit. Az esemény végén Berkeczi Zsoltot, a rendezvény adminisztratív hátterét biztosító Hargita Business Center igazgatóját is sikerült néhány kérdés erejéig mikrofonvégre kapnunk. Többek között arról kérdeztük, hogy lát-e olyan udvarhelyi előadókat, akik szerinte a globális TED-színpadon is megállnák a helyüket; melyik előadást várja a leginkább; és végül, de nem utolsósorban, miért éppen az lett az idei év témája, ami.

De ne szaladjunk ennyire előre - kezdjük a legelején. Az idei mottó: „What if?” – vagyis Mi lenne, ha…? – ez az a kérdés, amit – tizenegy már bejelentett, egy még titokzatos, de a végére akár már tizenhárom, tizennégy előadó – feltesznek és megpróbálnak megválaszolni a Rákóczi Center színpadán. 

Szakács-Paál István, a rendezvény kurátora (civilben polgármester) már az idei kiadás sajtótájékoztatójának bevezetőjében elmondta, hogy a TEDxUdvarhely mára nemcsak Székelyföld legnagyobb magyar nyelvű TED-licencelt eseménye, de „a magyar nyelvterületen is, tehát a magyar nyelvű konferenciák közül is a legnagyobbnak számít – és ide bevehetjük a debreceni és budapesti konferenciákat is. Sehol nem sikerült közel ezer főt megmozgatni.”

Elmondása szerint idén a témának megfelelően most olyan előadókat fogunk a színpadon látni,

akik ki mertek lépni a rutinból, a sablonokból, bátorságuk volt feltenni, a „mi lenne, ha” kérdést, sőt legtöbb esetben erre válaszokat is kerestek. Tehát volt merszük elképzelni egy jobb világot, ideálisabb körülményeket és cselekedtek is annak az érdekében, hogy ezek meg tudjanak valósulni. Nem azt tették, amit elvártak tőlük, vagy amit illet volna, hanem azt, amit ők helyesnek gondoltak, és nem csak maguk, hanem a közösség érdekében.

A bejelentett nevek között van technológiai újító, jazzénekes, extrém sportoló, újságíró, gyermekjogi szakember, biokémikus, borász és fotós is.

Íme a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett tizenegy név:

• Sabin Gherman, egy kolozsvári újságíró, a romániai magyarok, illetve a nemzeti kisebbségek elkötelezett támogatója, ennek az álláspontnak pedig soha nem fél hangot adni. Véleményformálóként van jelen az életünkben, ugyanakkor egy üdítően józan hang, aki képes mindig higgadtan és objektíven végiggondolni és elemezni az országunk alakulását.
• Dr. Gyurkó Szilvia, jogász. Több mint 15 éve foglalkozik gyermekjogokkal és ahogy ő fogalmaz: folyamatosan annak a lehetőségét keresi, hogy hogyan tud ez a világ még jobb hely lenni a gyerekek számára. Intézményes keretek között a Budapesti Hintalovon Alapítványon keresztül segíti a gyermekeket és a felelős felnőtteket. Rendszeresen publikál, sokatok számára ismerős lehet a vmn.hu oldalról is.
• Dr. Haidegger Tamás, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem professzora. Magyarországon az első robot asszisztálta műtéti eljárásokat 2022 januárjában kezdték meg a Da Vinci nevű robottal, többek közt ez is hozzá köthető. Az első magyarországi robotműtét is az ő nevéhez fűződik. És most Székelyudvarhely is felkerül a térképére.
• Marinela Ardelean, nemzetközi borszakértő, hét kötetben ír a romániai borokról. Munkája nagyon szerteágazó, szakmai rendezvényeket szervez, kritikus és zsűritag, rangos nemzetközi versenyeken, és olyan kampányokban is szívesen részt vesz, amelyek helyi termékeket, természetesen boroknak, fogyasztását népszerűsíti.
• Dull Szabolcs, újságíró, politikai elemző és jogász. Az Index egykor főszerkeszrője, majd a Telex egyik alapítója és főszerkesztője volt. Jelenleg szabadúszó politikai elemző, tanár és podcastos. Céljai közt szerepel: hogy segítse a megfelelő tájékozódást és a tudatos hírfogyasztást; a közélet, a média és a politika tudatos értelmezését; valamint hogy hozzájáruljon a körülöttünk zajló folyamatok jobb megértéséhez.
• Zichó Viktor, extrémsportoló, fenntarthatósági szakértő. A modern kori zarándok, aki 2019 nyarán indult el Komáromból és a háromszéki Csomakőrös érintésével 11 hónap alatt kerékpárral és gyalog ment végig Kőrösi Csoma Sándor útján. Több mint 11 ezer kilométert járt be, mire megérkezett az indiai himalájában található Dardzsilingbe. Viktor azóta sem pihent. Szenvedélye a hegy- és sziklamászás, a kerékpározás, utazás, fotózás, videózás.
• Mezei Cristian, nagybányai vállalkozó, akinek szenvedélye a digitális marketing és a mesterséges intelligencia. Évek óta arra összpontosítja figyelmét, hogy hogyan lehet a mesterséges intelligenciát felhasználni arra, hogy online vállalkozások növekedési pályára álljanak.
• Hamza Debóra és Dér Balázs, világutazók. 481 napig utaztak, ezalatt 20 országba jutottak el. Május közepén tértek haza Budapestre a közel másfél évig tartó világkörüli útjuk után. Rengeteget tanultak saját bevallásuk szerint a világról, egymásról és önmagukról. Szeptember közepén pedig egy olyan helyre fognak elutazni, ahol még sosem voltak. Székelyudvarhelyre.
• Luiza Zan, énekes, dalszerző. Több mint húsz éves jazz pályafutása van a kortárs jazz romániai életének az egyik legismertebb alakjaként. Énekesként nagyon sok mindenkinek ismerős lehet a színpadról, de most teljesen más szerepben fog bemutatkozni.
• Dr. Csősz Éva, biokémikus, a Debreceni Egyetem professzora, aki Székelyudvarhelyről indult, és most előadóként tér vissza.
• Dávid Botond, fotográfus, a Geofolk projekt alapítója. 2021-ben Brüsszelben vehette át az Európa Polgár díjat, a népviseletekből öszállított fotógyűjteményéért. Az elmúlt években rengeteg hazai és külföldi helyszínre jutott el a vándorkiállítása.

És ahogyan azt már említettük, van még egy lepel mögött álló tizenkettedik név, valamint két-három előadóval még zajlanak a tárgyalások, szóval ne lepődj meg, ha majd bónusznevek is felkerülnek a listára.

Azt már tudjuk, hogy kit/kiket, de folytassuk azzal, hogy

Hol és miért?

Ahogy az elmúlt évben, úgy most is a Rákóczi Center ad otthont az eseménynek. A technikai hátteret, látványt és az egész helyszín „wow-élményét” idén is Berkeczi Zsolt és csapata hozza össze – ők azok, akik sporthelyszínből TED-színpadot varázsolnak.

A Hot Jazz Band egy másfél órás koncerttel zárja majd a napot. Nem először vannak itt, de a közönség szerette őket, úgyhogy visszahívták. Mindezt azért, hogy aki túl sokat gondolkodott a világ jobbá tételén, az majd a nap végén hátradőlve, egy sörrel vagy borral a kezében kellemesen zárhassa a napot.

És hogy ki hozza az enni- és innivalókat? Helyi vállalkozók, helyi vendéglátók. A cél az, hogy ne csak a szellemet, hanem az ízlelőbimbókat is megmozgassa az idei TEDx.

Ami a jegyeket illeti, augusztus közepétől indul majd az értékesítés. Az ár nem változott: 240 lej, és ebben benne van a kétfogásos (főétel és desszert) ebéd, korlátlan kávé-, gyümölcs- és vízfogyasztás, valamint egy pohár bor vagy alkoholmentes ital a konferencia végén. Na, meg persze a városi busz.

Igen, TEDxBusz idén is lesz. Hogy ne kelljen a parkolás miatt aggódni, és nyugodtan lehessen koccintani.

A beléptetés idén QR-kódos lesz, digitális rendszerrel. A WebGurus csapat stabil honlapot, pörgő Instagramot és jól optimalizált Facebook-oldalt ígér.

És akkor még egy kicsit a háttérről

Ahogy minden évben, idén is van egy sereg ember, aki nem lép színpadra, de nélkülük nem lenne TEDxUdvarhely. A speaker menedzser Ferencz Szilvia, aki minden előadótól bekéri az anyagokat és ellenőrzi a tényeket.

A kapcsolattartásért Kőrössy Andrea felel, aki már-már TEDx-suttogóként győzi meg a legnagyobb neveket egy-egy jól megírt levéllel. A rendezvény fizikai lebonyolítását egy tapasztalt, rutinos önkéntes csapat végzi – köszönhetően többek között Borbély Erika és Kis Tímea koordinálásának.

A Tedx honlapjáért a WebGurus csapata felel, Balogh Zsuzsa és Márton Áron személyében, akik az idei címből kiindulva maguktól is megkérdezték, mi lenne, ha újrakészítenék az egész weboldalt a gyökerektől. Zsuzsa új arculatot készített és a weboldalt is optimalizálták, hogy azokat az igényeket szolgálja ki, ami valójában a Tedx honlapra látogatók számára szükségesek – így remélhetőleg idén már elkerülik a tavalyi nagy látogatószám miatt összeomló weboldal problémát. 

Mert az udvarhelyi közönség megérdemli – rövid interjú Berkeczi Zsolttal, a TEDxUdvarhely szervezőcsapatának tagjával.

A sajtótájékoztató végén néhány gyors kérdés erejéig mikrofonvégre kaptuk Berkeczi Zsoltot, aki az első pillanattól fogva a TEDxUdvarhely egyik motorja. Technikai és szervezési kérdések mellett most arról is beszélt, hogyan válogatják a fellépőket, és melyik előadást várja idén a legjobban.

Nagyon színes az idei fellépői lista. Te melyik előadást várod a leginkább?

Őszintén. Én szervezőként nézem mindig ezeket a rendezvényeket. De újságíróként dolgoztam én is egy ideig, és Dull Szabolcs nagyon jól ötvözte azon a konferencián, amin korábban voltam, azt a gondolkodásmódot, ahogy újságíróként dolgozik, ahogy vállalkozóként fel kell építeni egy ilyen vállalkozást, mert ez úgy tud életben maradni, hogyha pénz is van rá. 

Nagyon jól strukturált, emberileg és szakmailag is nagyon-nagyon ott volt és rendben volt az előadása, úgyhogy én személy szerint Szabolcsnak az előadását várom a legjobban. Nyilván az utazó páros előadására is kíváncsi vagyok. Ők még nekem is újak őszintén, mert tényleg a csapat az úgy tevődik össze, hogy akik vagyunk, havonta egyszer szervezünk egy gyűlést, ahol bedobálunk neveket. Nagyon sok név hangzik el az elején, majd nagyon sokat válogattunk, és írunk embereknek. Nagyon sokan visszajeleznek, hogy igen, esetleg nem. Szóval ez egy többkörös dolog. De mindenképp rájuk is kíváncsi vagyok.

Mit gondolsz: ez a rendezvény inkább az udvarhelyi igény kielégítéséről szól, vagy egy sokkal nagyobb kulturális formátum, amit „ide kellett hozni”?

Én azt gondolom, hogy elsősorban az udvarhelyi közönségnek találtuk ki, nekik akartuk elhozni ezt az élményt, mert úgy véljük, hogy van itt egy fogékony közösség – és ezt meg is mutatták: gyakorlatilag az első alkalommal, egy órán belül elfogyott a teljes raktárkészletünk. Amikor a színházban voltunk 300-400 hely volt, és 50 perc alatt elkapkodták az összes jegyet.

Szóval mi úgy gondoltuk, hogy az udvarhelyi közönség megérdemel egy ilyen formátumú és ilyen kaliberű rendezvényt. Van egyféle imázsa és hangulata ennek az egésznek. Ha például felmész a TED honlapjára, ott garantáltan találni olyan előadásokat, amelyeknek van eleje, vége, íve – témától függetlenül. És ezt nagyon sokan követik is, érdekli az embereket. Mi úgy gondoltuk, hogy azt, hogy ezt élőben is megtapasztalhassák, az udvarhelyiek megérdemlik.

Igyekeztünk mindig rárepülni azokra a formátumokra, amelyek kicsit formabontóbbak, és valódi tartalmat nyújtanak, mint például ez a rendezvény. Így nőtte ki magát ez az egész is. Amikor például Vásárhelyen nem szervezték meg, akkor onnan is eljöttek, és az első-második alkalommal nagyon sok csíkszeredai is volt. Ők is úgy gondolták, hogy akkor szerveznének egyet, aztán utánunk indult el például a szentgyörgyi is.

Szóval volt egy ilyen hatása a környező városokra is, beindult ez a formátum máshol is. Nem megy annyira stabilan – legalábbis én most így látom –, de azért ott is próbálkoznak, csinálják.

Szerinted vannak olyan udvarhelyi előadók, akik a globális TED-színpadon is megállnák a helyüket? 

Mint kvalitás, szerintem igen; mint szakembergárda, szintén igen. Amikor egy ilyen előadást felveszel a programba, több szempontot is figyelembe kell venned. Az, hogy valaki jól tud prezentálni, nem ijed meg a mikrofontól, és bele tudja sűríteni a mondanivalóját abba a 10–15 percbe, ami ennek a formátumnak a nagyon szigorú kerete, már önmagában nagy dolog.

Ezen felül gyakorlatilag folyamatos vágás van – és futottunk már bele olyan helyzetbe, hogy valaki nagyon jó előadást tart egy-másfél órában: végig tud vinni egy témát az elejétől a végéig, értelmesen és jól. De 15 percben neki is kihívást jelent, hogy ezt hogy strukturálja. Ilyen szempontból szerintem a TED-nek nagyon magasan van a léc.

Én viszont azt gondolom, hogy vannak olyan szakemberek, olyan közösségi emberek, akik igenis színpadra valóak. És nyilván ezért is akarunk, ezért is hívunk meg minden évben legalább két-három udvarhelyit is a színpadra. Gyakorolják ők is azt, hogy mesélni kell magukról – nem csak dolgozni, hanem fontos az is, hogy mások tudjanak az ő munkájukról.

Ne csak akkor, amikor épp fundraising van, hanem akkor is, amikor valamit létrehoznak.

Végül: hogyan választjátok ki a témát? És miért pont a „What if?” lett az idei?

Igyekszünk azért nagyon tág kereteket szabni magunknak, hogy bele is férjünk. Mert, ahogy említettem, nagyon sok név felmerül, sok megkeresés érkezik, és hogy ez a színes társaság beleférjen, abban tényleg van mesterséges intelligencia-szakértő, van újságíró, van biológus – szóval elég sokféle.

De ez is mindig kihívás, fejtörést okoz: milyen témánk legyen? Én azt gondolom, hogy ez most egy bátorságra és gondolkodásra ösztönző téma – legalábbis a címe ilyen. Szeretnénk elkerülni azt a hibát, hogy csinálunk valami nagyon jót, és csak a végén adunk neki egy címet – mert általában ebbe a hibába szoktunk esni.

Most az elején próbáltunk egy olyan témát kitalálni, amiről azt gondoljuk, hogy jó, és ebbe válogattuk össze az előadókat. A „What if” kapcsán például folyamatosan azon gondolkodunk: vajon jól döntöttünk? Olyan jó döntést hoztunk-e, amilyen kellett volna? Mi lett volna, ha korábban meg merem hozni azt a döntést?

Ez is benne van, hogy mennyire befolyásolta volna az életemet, merre terelte volna, ha másképp döntök. És akkor vagy bátor vagyok, vagy nem, és nem hozom meg azt a döntést – és így az életemet határozza meg az, hogy az adott elágazásnál, útkereszteződésnél jól döntöttem-e.

Én úgy gondolom, hogy ezek az előadók inspirálni fognak, és igen: ez a téma, hogy „mi lett volna, ha…” – nagyon is elgondolkodtató.