Itthon » Társadalom

Madarak mennek, madarak jönnek

Jólfésült, szimpatikus emberek beszélgettek azokról, akik valószínűleg soha nem jutnak el ilyen környezetbe. A hátrányos helyzetű gyerekekről.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
persely

Hátrányos helyzetűeknek adományozhatsz

Gyűjtést szervez vasárnap a Gyulafehérvári Caritas, az...
Blekkfrajdej

A Kossuthba már megérkezett a fekete péntek

2018-ban előreláthatólag november 3-án, kedden fog...
A szerző fotója

Lábnyikból szeretetVel! kulso

Úgy elröpültek a csángók földjére, mint a...

caritasforum01
Fotók: Pápay Kamilla, Simó Veronika
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2017. október 18., 11:24
0 hozzászólás. 

A hátrányos helyzetű, térségünkben javarészt roma gyereket jelent. Nem kizárólag, de az esetek többségében ők sorolhatók ebbe a kategóriába – hangzott el a Gyulafehérvári Caritas által szervezett keddi fórumon a székelyudvarhelyi városházán.

Ezeknek a gyerekeknek a társadalmi beilleszkedését és életminőségük javítását célozza meg egy tavaly elindított program, amelynek részeként Hargita megye nyolc, és Kovászna megye egy településén délutáni oktatást biztosítanak számukra.

A keddi rendezvényen találkozhattak azok a szakemberek, akik ebben a projektben dolgoznak, illetve a programot támogató partnerintézmények, önkormányzatok képviselői. Megismerhették és elismerhették egymás munkáját ebben a „nehéz, de nagyon fontos" feladatban.

Nem maradtak ki a politikusok sem a dologból, szép, megható gondolatokat osztottak meg a közösség értékéről és a törött korsóról, ami, bár haszontalannak érezte magát, minden nap virágokat öntözött az út mentén, ahogyan kiszivárgott belőle a víz.

Kétségtelen, hogy a helyi politikum támogatása nélkülözhetetlen a szociális problémák kezelésében, de mint a fórumon osztogatott tájékoztatóból kiderül, az anyagi segítség jórésze még mindig külföldről érkezik. Svájcból jön például annak a pénznek a fele, szám szerint 4 millió 600 ezer svájci frank, amivel segíteni próbálják a hátrányos helyzetű gyerekeket több megyében, 5 éven keresztül.

A kezdetekről

A Caritas egy korábbi, 2015 és 2017 januárja között zajló felzárkóztató programja során felmerült, hogy Hargita megyében szükség lenne délutáni iskolákra. Nagy probléma az iskolaelhagyás, és főként a roma gyerekek érintettek ebben. Éppen ezért a fórumon elhangzottak szerint rájuk koncentrálnak a társadalmi beilleszkedésüket célzó projekt során.

caritasforum09

A délutáni foglalkoztatók egy svájci támogatású projekt részeként indultak, először a Kovászna megyei Ozsdolán, majd idén tavasztól nyolc Hargita megyei településre is kiterjesztették, köztük Székelyudvarhelyre.

Talál, mint kujak a szemre

A Kovászna megyében már 2013-ban elindított program a Hargita megyei igényekre „úgy talált, mint kujak a szemre" – mondta Ludescher László, a Caritas ágazati igazgatója, így bizonyos egyeztetések után kaptak 50 százalékos támogatást a Svájci Alaptól a két megyére kiterjesztett munkára. A fennmaradó 50 százalékot a helyi és a megyei önkormányzatok biztosítják közösen.

Ez számokban azt jelenti, hogy kilenc településen (Újszékely, Etéd, Siménfalva, Nagygalambfalva, Felsősófalva, Korond, Zetelaka, Székelyudvarhely és Ozsdola) összesen kétszázhúsz 1-4. osztályos gyerek kap meleg ebédet iskola után, és délutánonként pedagógusok segítenek nekik a tanulásban, a házi feladatok megoldásában.

A nyári vakációban sem szünetelt a program, négynapos táborokat szerveztek minden településen, a nemzetiségek tematikájára alapozva a tevékenységeket – számolt be Leskó Barbara, a program szakmai koordinátora. Emellett egy Caritas Olimpia nevű vetélkedőt is tartottak, ezen is részt vett az összes programba bevont gyerek, még most is felemlegetik az élményeiket – mondta a szakmai vezető.

Élményekkel tanulnak

Udvarhelyen, ahogy a többi résztvevő településen is, 24 kisiskolás lehet haszonélvezője a programnak, őket a főtámogató által megszabott kritériumrendszer szerint válogatják be. Feltétel, hogy a gyerekek délelőttönként rendszeresen járjanak iskolába, figyelembe veszik továbbá a szülők iskolai végzettségét, a testvérek számát, a család jövedelmét.

caritasforum03

A programba a szülőket is bevonják, akik egyébként Barbara elmondása szerint hálásak, amiért a gyerekük meleg ebédet kap, ráadásul tehermentesülnek a délutáni házi feladatok alól. A felnőtteknek is tematikus foglalkozásokat tartanak, szülőértekezletet, családlátogatást is szerveznek.

A tanítók szerint sokat fejlődtek a programban résztvevő gyerekek az utóbbi hónapokban, ami főként annak köszönhető, hogy a délutáni foglalkozásokon az élménypedagógia módszereit használják elsősorban. A gyerekek hétköznapi életéből kell példákat venni, testközeli jelenségekkel magyarázni – fogalmazott Leskó Barbara.

Sosem volt fényes a romák helyzete

A roma népcsoport történetéről Kari Attila tartott előadást a fórumon, aki egyébként a roma ügyekért felelős tanfelügyelőként tevékenykedik 2007 óta. Mint mondta, a mai problémák megértéséhez tudni kell az előzményeket, meg kell keresni a viselkedések miértjét.

caritasforum08

Elmondta, hogy a népcsoport eredetéről nem igazán maradt fenn írásos emlék, de legendákban, mesékben találkozhatunk a származásukkal, amely mindenképp Indiához kötődik. Az egyik ilyen monda szerint valaha költöző madárként repültek különböző tájakra, innen ered a vándorló életmódjuk, szabadságvágyuk.

Több nagy hullámban hagyták el Indiát, a korabeli írások szórakoztatással, gyógyítással, és kézműveskedéssel foglalkozó népcsoportként említik az Európába eljutó romákat, de több helyen kiutasították őket, mert konkurenciát jelentettek a kereskedők és mesteremberek számára, ráadásul pogányként tekintettek rájuk.

Identitáskérdés

A középkortól egészen a 20. századig különböző hatalmak különböző módszerekkel korlátozták a cigányok szabadságát. Volt, hogy automatikusan rabjai lettek az uralkodónak, amint beléptek egy ország területére, vagy épp nem használhatták saját nyelvüket, a gyerekeiket nem cigány családokba kényszerítették, hogy ott nevelkedjenek.

caritasforum06

A cigány populáció mai helyzetéről már Kiss Tamás kisebbségkutató számolt be részletesen, egy országos szintű felmérés eredményeit ismertetve. Kiderült, hogy a roma identitás nem egy egyszerűen leképezhető dolog, különbség lehet ugyanis a külső megítélés, illetve a belső azonosulás között. Vagyis előfordul, hogy a népszámlálás alkalmával valaki magyarnak vallja magát, a környezete azonban romának tekinti, és úgy is viszonyul hozzá.

Székelyföldi sajátosság, hogy megmaradt a romák informális foglalkoztatása, például napszámosként kapnak munkát a mezőgazdaságban, ugyanakkor a formális, hivatalos munkaerőpiacon alig vannak jelen, főleg a szegregált romatelepen élők. De mivel a kisméretű mezőgazdaságok száma is egyre csökken, a vidéken élő cigány családok tagjai közül egyre többen irányulnak külföldre idénymunkát végezni. Ez az egyetlen kitörési lehetőség számukra – fogalmazott Kiss Tamás.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."