Itthon » Portré

Hétfőn találkozik a két polgármester

Fekete Dániel nem fél Gálfitól, hétfőn konkrét tervekkel keresi meg őt, és reméli, segítséget kap.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
penz-lopas

Elkaptak egy tolvajt Oklándon

Kétezer-négyszáz lejt vitt el egy falustársa...
Szász Zsuzsi fotói

Egy bájos székely punk Budapesten

Egy szilveszterkor felmondtam a munkahelyemen, kivettem...
NagyanyoEsNagyapo40elod

Tanító néni, ha gödörbe esne, én kihúznám!

Amikor a televízió szenzációnak számított, a...

Fekete
Fekete Dániel diákpolgármester, fotó: Gál Előd
szerkesztoÍRTA: GÁL ELŐD
2017. május 23., 15:13
0 hozzászólás. 

Az újdonsült diákpolgármesterrel, Fekete Dániellel találkoztunk, akit eddig elsősorban az Székelyudvarhelyi KC korosztályos csapatának átlövőjeként, és irányítójaként ismerhettünk. Dani 11. osztályos a Tamási Áron Gimnázium matek-infó szakán, de egyelőre a kézilabda szerepel a jövőbeli terveiben, és nem csak az.

Diákpolgármesterként is vannak tervei, amelyekkel hétfőn keresi meg Székelyudvarhely polgármesterét. A hatalmas termetű fiúval a kézilabdáról, a diáknapokról és új funkciójáról beszélgettünk a parkban.

Hogyan kerültél kapcsolatba a kézilabdával?

Fociztam már körülbelül öt éves korom óta. Negyedikes voltam, amikor télen bent edzettünk a teremben, és maradtam az utánunk következő kézilabdásokkal. Az edző megkérdezte apumtól, hogy hol rejtegetett idáig. Elkezdtem járni párhuzamosan kézilabda edzésekre is, de egy idő után sok volt a kettő, és akkor annyira jól ment a kézilabda, hogy amellett döntöttem.

Mit szeretsz leginkább ebben a sportban?

Irtózatosan sokat segít a szociális életben. Mivel csapatsport, megtanultam másokra és másokkal építkezni.

Mennyire szerepel a jövőbeli terveidben a kézilabda?

Ha lehetséges, akkor fogok kézilabdázni, mert most úgy látom, hogy el tudnék indulni ezen az úton. Ameddig lesz egy olyan csapat, ahol tudok maradni, addig kizárólag kézilabda, majd utána állnék rá a továbbtanulásra.

Azon is gondolkodom, hogy olyan városba menjek továbbtanulni, ahol van egy versenyképes kézilabdacsapat. Szóval mindenképpen játékos szeretnék lenni, de utána már nem akarok sporttal foglalkozni, inkább infóval.

Miért?

Úgy gondolom, hogyha egy egyetemet elvégzek, s egy szakmát megtanulok, az ne maradjon annyiban. A másik, hogy nem vonz annyira az edzői pálya. Ügyintézőnek vagy játékos menedzsernek még esetleg elmennék, annak viszont sok köze már nincs a sporthoz.

Milyen eredményeket sikerült eddig felmutatnotok a korosztályos csapattal?

Négyszer voltunk országos bronzérmesek. Egyszer még abban az évben, amikor nekifogtam. Akkor itt volt a döntő Udvarhelyen, de az egy nagyon kezdetleges kézilabda volt. Ezen kívül tavaly Buzăuban, tavalyelőtt Bukarestben és három éve Bákóban is sikerült harmadikoknak lennünk.

Mikor készült az öltözős videótok, ami körbejárta a Facebookot?

Az a tavalyelőtti, bukaresti bronznál. Örültünk, hogy ott lehetünk. Nem volt nagy az elvárás, de szerettünk volna minél jobb eredményt elérni. Nagyon elégedettek voltunk.

Tavaly pedig esélyesként mentünk Buzăuba, az elődöntőben is egy verhető csapatot kaptunk, de szintén bronz lett a vége.

Nézed is a kézilabdát? Vannak kedvenceid?

Rengeteg sportot szeretek nézni, így a kézilabdát is, de nem ülök le a tévé előtt, hogy román bajnoki meccseket nézzek. A nagyobb tornákat, mint a világbajnokság, európa-bajnokság és a Bajnokok Ligája, nyilván nézem.

Duvnjak volt a kedvencem, egy horvát irányító, de most már eléggé kiöregedőben van. Csapatok közül nincs olyan, amelyiknek szorítok, de a Löwen azért volt mindig szimpatikus, mert ők igazi csapatot alkottak. Soha nem volt tele nagy-nagy világsztárokkal, de mindig ott voltak a legjobbak között.

Gondolom, az edzések és a suli miatt zsúfolt a programod. Mennyire fér bele az idődbe a szórakozás?

Elég zsúfolt, naponta vannak két órás edzéseink, szóval olyan nagyon nem férne bele, mégis szorítok rá időt. League of Legends-szel játszom. Most alábbhagytam, mert a videokártyám tönkrement, és még nem tudtam újat venni, szóval most többnyire a suli és a sport emészti fel az időm nagy részét. Ha van egy szabad hétvége, és esetleg egy szülinap vagy valami nagyobb esemény, akkor oda elmegyek, de a városba nem igazán járok bulizgatni.

Miért? Egyébként mennyire látod jónak az udvarhelyi diákéletet?

A diákélet az pörög. Tele van nappal, és éjszaka is diákkal minden hely, de az a baj, hogy inkább a bulikon van a hangsúly, mint a más típusú programokon. Sűrűbbek lehetnének a beerpong bajnokságok, a slam poetry és a karaoke estek.

Kicsit evezzünk vissza a diáknapos vizekre. Hogyan jött össze a csapatotok?

Eddig minden évben diáknapoztam. Első alkalommal, kilencedikesként még egy kézilabdás csapattársam hívott. Akkor teljesen új volt a társaság, amibe belecsöppentem, így az ismerkedésen volt a hangsúly. Tavaly megnéztük, hogy ki miben jó, és összeválogattuk a bandát.

Idén volt először, hogy a baráti körünk alkotta a csapatot. Mindig mindenhová együtt megyünk. Három kilencedikes volt a csapatban, akik nem tartoznak a galerihez, de ők a csapattagok testvérei. Egyikük például az enyém.

DSC 0164

A jelöltségnél a kézilabda megint befigyelt, mert a csapattársaim mondták, hogy én legyek a MoneyPuláció jelöltje, el is vállaltam, de eszembe jutott, hogy rá egy hétre lesz az országos döntő, és nem tudtam, hogy az edző el fog-e engedni.

Schram Pistu lett a jelölt, de kiderült, hogy ők még azon a hétvégén mennek Budapestre megnézni a női kézilabda Bajnokok Ligájának Final Four-ját, így ismét rám esett a választás. Kicsit össze is csúsztak a dolgok: edzések, diáknapos programok és sofőrsulira való készülés, de szerencsére nem ütköztek olyan nagyon.

Az evő-ivó bajnokságról például siettem edzeni. Az eleje nem volt könnyű, mert tejtermékek, savanyúság, üdítő, káposzta volt bennem. Fájt is a hasam, de az edzés végére helyrejöttem.

A diáknapokon a teljesítmény vagy a szórakozás volt a fő célotok?

Az elején nem álltunk oda, mindent utolsó pillanatra hagytunk. Például a témát is, először valami istenekkel kapcsolatosat akartunk, de kiderült, már van ilyen. Szóba jött a Trónok harca, de azt csak a sorozat rajongói támogatták és csak ezután született meg a különböző kultúrákból érkező milliomosok témaként.

Mivel mindenki ismert mindenkit, és már alapjáraton egy összeszokott csapatot alkottunk, gondoltunk, hogy tudunk úgy szórakozni, hogy még jól is teljesítünk. Közben meg egyre inkább tudatosult bennünk, hogy jók vagyunk. A harmadik napon, amikor volt a táncos próba, meg az evő-ivó verseny, akkor el is döntöttük, hogy csináljuk ezt meg.

Mi volt a kedvenc programod? Miért?

Egyértelműen az evő-ivó. Minden évben az a kedvenc, és minden évben én is versenyzek ebben a számban a csapatból. Tavalyelőtt nem, de tavaly már tudtam nyerni elég nagy fölénnyel. Úgy éreztem, hogy azóta még fejlődtem, elmegyek, és megint nyerek.

Kicsit rosszul esett, hogy egy lány evett le, mert nem voltak külön kategóriák, és a lányoknak nem kellett káposztát enniük. Egyébként Tóth Timi nyert a Steamsonsból, de legalább a káposztás mezőnyben diadalmaskodtam.

Jobban tetszett ez a polgármesteres formátuma a diáknapoknak?

Nem kaptak olyan nagy hangsúlyt a jelöltek. A kampánybeszédek, a meglepetéstánc és a szavazás volt újdonság, de nagyon vagány volt. Szerintem kaphatnának még nagyobb szerepet és nem feltétlenül a győztes csapatból kellene kikerülnie a diákpolgármesternek, hanem a legbelevalóbb kellene, hogy győzzön.

Ha nem lettél volna jelölt, mit gondolsz, ki érdemelte volna meg a diákpolgármesteri címet?

Káli Szilárd, mert ő közösségi ember, ismeri mindenki és egy ilyen címmel lettek volna olyan célkitűzései, amiket komolyan vett volna.

Tudom, hogy a kampány hevében minden hülyeséget megígértetek, de vannak-e olyan célkitűzéseid, amelyeket valóban meg szeretnél valósítani?

Utólagos összeülésnél születtek olyanok, amelyekről úgy érzem, megvalósíthatóak. Például, hogy az iskolák mosdóiban legyen szappan és vécépapír, mert csak a tanári mosdókban vannak. Van egy olyan cél is, hogy a város különböző pontjain lenne egy benzinkútszerű állás, ahol meg tudnád magadnak szerelni a biciklidet, fel tudnád fújni és meg tudnád foltozni a gumit.

DSC 0161

A tényleges első nagy terv a kosárpálya lenne, aminek a megvalósítási tervét hétfőn fogjuk bevinni a városházára. Reméljük, hogy nyitottak lesznek.

Én azt hittem, hogy ezt is csak a győzelem hevében mondtad.

Nem, ez teljesen komoly. Ez egy palánkkal felszerelt, kétszer háromfős csapatoknak való, gumis kosárpálya lenne. Legközelebb Vásárhelyen vannak ilyen jó minőségű pályák, ami ha itt elkészülne, akkor Csíkból és Gyergyóból is járhatnának át. Lenne hely is, ahol létrehozni.

Kivel fogtok találkozni a városházán?

Én Gálfi Árpáddal. A csapatból mindenki választhatott magának valakit, akivel szeretne. Van, aki a kivitelezési, van, aki a kommunikációs osztályra megy, attól függően, hogy mi érdekli.

Félsz a Gálfival való találkozástól?

Nem. Remélem, segíteni fog.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."