Itthon » Közélet

Nem lehetett író, költő vagy rockzenész

Ezért inkább történész lett, majd szenátor, közkívánatra. Csütörtök este karatézni hívták, de inkább pingpong lett belőle.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
tortenelemlecke

Dokumentumfilm: száz éve Romániában

Csütörtökön este hattól vetítik a romániai...
DigiSzekely4

Megnyitották a Digitális Székelyföldet

Nem találod ki, ki toppant be és a lopta el a showt a...
A volt kormányfő Orbán Árpád és Kolumbán Gábor társaságában sétált Udvarhelyen. Fotók: Szilágyi István, Pál Edit Éva

Vajon mit keres a volt miniszterelnök Udvarhelyen?

Hirtelen megjelent, majd meglógott, de követtük, és...

szajkarate00
Fotók: Tornai István, UIET
szerkesztoÍRTA: SZILÁGYI ISTVÁN
2018. október 12., 16:36
1 hozzászólás. 

Relatív népes közönség előtt, és szemmel láthatóan erős RMDSZ-es jelenlét mellett hiába próbálkoztak ellenzéki moderátorokkal, kicsit sajtótájékoztató íze volt a csütörtök esti Szájkaraténak. Novák Csaba Zoltán válaszai néhol a jól ismert RMDSZ-es közlemények tartalmát idézték, amikor a beszélgetés törzsét képező oktatásról volt szó, de a személyesebb kérdések időnként feldobták a hangulatot.

A piros sarokban Lőrincz Edit, a kék sarokban a szenátor

– indított Geréb László ígérve, hogy kellemetlenkedni fognak Novákkal, de előbb bajtársként mutatta be őt a közönségnek.

Te is 75-ös vagy, mint az orosz kasza, fiam - idézte apját Geréb, kedélyesen hozzátéve: van a teremben, aki nem is tudja, mi a kommunista párt, de mi még éltük, sajnos. Megtudtuk, hogy Novák erről az időszakról doktorált történészként.

Nyilvános az emailcíme, amit el is mondtak, ezek szerint nem védi őt a GDPR. Hiába 75-ös születésű, a neve után mégis a 84-es szám szerepel. Nem azért, hogy fiatalabbnak tűnjön, hanem mert foglalt volt a 75, és mivel nehezen jegyez meg más számokat, így esett választása az orwelli 84-re.

Elárulta azt is, hogy kimaradt az életrajzából egy fontos időszak – a Pedában töltött évek –, amelyet élete legszebb időszakának nevezett, szóval örömmel tért “haza” Udvarhelyre. Nem is csoda – jegyezte meg szúrósan Geréb –, biztos mindig jó találkozni azzal a húsz (!) nővel, akivel egy osztályba jártál.

GerebLaszlokerdez

Jobban fizet Bukarestben a politika, mint a kutatás? – tette fel a kérdést Geréb, mert szerinte ez Udvarhelyen pont fordítva működik. Novák nem tagad, nevetve kérte ki magának, hogy nem ez a váltás oka.

Nem lehettem író, költő vagy rockzenész, ezért lettem történész – mesélt. Kutatóként sok elemző munkát végzett kisebbségpolitikai témakörben, jól ismeri az elmúlt száz évet, amit már Romániában kellett töltsünk. Éppen ezen ismeretei miatt került a politikai pályára. Vásárhelyen kapcsolódott be a közösségi munkába, 2016-ban már városi tanácsosként érte a felkérés a parlamenti előválasztásra.

A finom kezdés után Geréb udvariasan át is adta a szót Lőrincz Editnek, aki rögtön komolyra fordította a szót:

jöjjön az oktatás!

Lőrincz Edit előzetesen megkérdezte kollégáit, összegyűjtötte a kérdéseket és a legégetőbb témával kezdte a pofozkodást. Tudnillik, hiába vonták vissza az ominózus tanügyi rendeletet a román nyelv elemi szintű oktatásáról, a magyar tanítók most ugyanannyit kapnak, mint román kollégáik, pedig heti három (magyar) órával többet tartanak. “Mit tesznek ez ellen a parlamentben?” – kérdezte.

Novák tud a problémáról, szépen fel is mondta az RMDSZ álláspontját. Jogosnak tartja a felháborodást, az RMDSZ “mindent megtesz”, de csak hat százaléka van a parlamentben, az államelnök is kontrázik. Több kezdeményezés is van a parlamentben, szakemberek dolgoznak az ügyön – árulta el a mindenre (is) alkalmas gyógyírt. Ami a román nyelvtudás javítását illeti, maradt a spanyolviasz: külön módszertan, külön tankönyvek, nyelvtáborok.

Geréb az említett rendelettel kapcsolatban meg is kérdezte, mit adott cserébe az RMDSZ ennek visszavonásáért? Novák határozottan válaszolt: van egy érvényes parlamenti együttműködés, ennek felbontását tették fel az asztalra, fel se merült, hogy egyéb alku tárgya legyen.

LorinczEditkerdez

Lőrincz Edit szerint a szenátor olyan ügyesen kimagyarázott mindent, hogy mást kellett kérdeznie. “Mit tudnak tenni a tanerőhiány ellen a reál tantárgyak szintjén, ha egyáltalán tisztában vannak vele? Nem lesz aki fizikát, kémiát, matekot tanítson néhány éven belül. Mivel motiválják a fiatalokat, hogy ezt a profilt válasszák?” – szegezte is neki a kérdést.

Novák is úgy látja, valóban akut problémáról van szó és tesznek az ügy érdekében, találkozott egyetemi vezetőkkel, Kolozsváron például ösztöndíjakkal segítik az ifjú tanárpalántákat a BBTE fizika karán.

Mi lesz veled, magyar oktatás?

– tette fel a kérdést Geréb elégedetlenkedve, hogy még mindig nem sikerült kirobbantani a komfortzónájából a szenátort. A főiskolai docens ezzel a MOGYE helyzetére utalt.

“Ez valóban meghaladja a város és a megye határait, egy erdélyi történetté nőtte ki magát, hiszen az egyetemisták mindenhonnan érkeznek” – mondta, majd vázolta az ügy fontosabb stációit: 2011-es tanügyi törvényt, Ungureanu-kormány bukását, az önálló magyar tagozatok elutasítását, most pedig a Petru Maiorral történt fúziót.

Politikailag tehetetlenek, mondta, de folyamatosan egyeztetnek a magyar egyetemi vezetőkkel, és együtt próbálják meg újratárgyalni a magyar oktatás pozícióját. Támogatják őket a szakmai döntésekben – hangzott el a nem túl meggyőző akcióterv.

szajkarate7

Geréb erre a Petőfi-Schiller multikulti egyetem elhalt ötletét és a Sapientia EMTE megjelenését emlegette, majd rákérdezett: elkönyvelte már az RMDSZ, hogy a fő szakok az állami egyetemeken, a pótszakok a Sapin, az önálló magyar egyetem pedig lekerült a napirendről?

Novák jó politikusként kerülgette az igen-nem választ: ami nem jött össze még a MOGYE-n, az sikerült a BBTE-n és a Sapi megjelenésével egy alternatív, kiegészítő vonal jelent meg a magyar oktatási palettán. Ne is menjünk bele jobban, ez az egyetemi káderek dolga - terelte a szót a szenátor. Meggyőződése, hogy kérni kell, ami jár, nem szabad kivonulni a román állami intézményekből, tehát a MOGYE-n is az önálló tagozatok létrehozása a cél.

Ekkora káosz még nem volt,

Lőrincz Edit szerint, pedig évtizedek óta dolgozik a rendszerben. A képviselő arra gondolt, hogy előbb azt mondták a minisztériumból, hogy nincs elég pénz fizetésre, majd kiderült, hogy épp ellenkezőleg, új posztok nyílnak.

“Két kezemen kell megszámoljam lassan, hány tanügyminiszternél tartunk, mióta képviselő vagyok. Nincs vízió ebben az országban, még a centenárium kapcsán sincs. Készül egy új tanügyi törvénytervezet és egy államelnöki stratégia is, de olyan mind a kettő, mint a Columbo felesége, sose láttam, pedig az összes részt végignéztem” – mondta Novák, majd átvette az RMDSZ-szóvívő szerepet: az újragondolás hívei vagyunk, több kezdeményezésünk van folyamatban, de nincs többségi akarat, kevesek vagyunk hozzá, stb.

“Ami a leépítéseket illeti, ne mondjam azt, hogy puskaporos hordón ülünk. Csökken a gyerekek száma, főleg a falvakban, felmerül az iskolák összevonása, erre is kéne egy komoly szakmai stratégia, mert nincs koherencia” – tért vissza az eredeti kérdéshez.

szajkarate6

Geréb közben figyelte a közönséget és szóvá tette, hogy bámulják a telefont, de biztos nem a kérdéseket írják a facebook élő közvetítéshez. Az unalmasnak tűnő oktatásról ezért egyébre váltott:

Csíkszereda járt jobban vagy Udvarhely?

Miután konstatálta, hogy éppen ötven éve megyeszékhely Csíkszereda, Novák emlékeztetett, hogy az elsődleges tervezetben Udvarhely szerepelt, de a csíkiak jobban lobbiztak. Nem tiszte eldönteni, hogy ez kinek árt vagy kinek jobb, talán gazdaságilag Szereda járt jobban, de Udvarhely megmenekült néhány veszélyforrástól – tudatta a közönséggel sejtelmesen.

Hamar vissza is terelte egy kérdező egy témát az oktatásra. Arra volt kíváncsi, hogy a sikeres finn oktatási modellt miért ne lehetne átültetni Romániába? Novák elismerte, hogy valóban hatékony rendszer, de meggyőződése, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra. Egy hosszú, több évtizedes folyamat eredménye, hogy a finnek boldogak, műveltek, kevés a funkcionális analfabéta. “Hiába vesszük át a nyugati mintákat, ha nem találnak a gyakorlati keretek a társadalomban” – magyarázta.

A szenátor azért kiemelt néhány pontot, amivel el lehet indulni a fejlődés útján: bevezetni a differenciált érettségit az elméleti és szakiskoláknak, az úgynevezett after school rendszert országos szintre kiterjeszteni.

szajkarate4

Lőrincz Edit egyet is értett vele, javítani kellene, csakhogy szerinte diktatorikus szervvé nőtte ki magát a tanfelügyelőség. Sokszor maga az iskola sem dönthet arról, hogy kit vesz fel tanárai közé. “Az RMDSZ lát-e lehetőséget arra, hogy az iskolák nagyobb autonómiával rendelkezzenek?” – szögezte a kérdést a szenátorhoz, aki röviden válaszolt: “igen, csak sokszor nincs politikai akarat, nem vagyunk elegen hozzá”. Ezt mintha már hallottuk volna.

Jakab Zoltán, a Palló aligazgatója is elkérte a mikorofont és arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába van kisebbségi és hiába van művészeti oktatás, a kettőnek az ötvözete hiányzik. Ennek az a folyománya, hogy már 5-6. osztályban heti 6-8 órával több órájuk van, mint más magyar iskolásoknak. Szerinte ezt kellene orvosolni és jó volna visszavezetni az előrehozott érettségi lehetőségét azoknak, akik külföldön folytatnák tanulmányaikat. Novák nem tudott helyben választ adni, de megígérte, hogy tartani fogják a kapcsolatot.

A közönségkérdések során

a Waldorf-iskoláról is kérdezték a szenátort, akinek nincs kifogása az alternatív módszerek ellen, de a klasszikus oktatás híve.

Egy másik kérdező úgy döntött, inkább személyeskedik kicsit. Arra kérte Novákot, hogy válasszon két politikust, akire felnéz, egyet a békeidőkből és egyet az átkosból. Novák, elmondta, ugyan voltak más nagy generációk, de talán Kós Károly és Domokos Géza.

Véletlenül vagy sem, az utolsók közé sikerült időzíteni a saját kérdésemet. Arra voltam kíváncsi, hogy egy értelmes úriember mégis hogyan bírja azt a szellemi és erkölcsi mocsárt, amit a bukaresti politizálás jelenthet? A szenátor így válaszolt rá:

“Barnaöves vagyok,

első mandátumos, de elég jól bírom az ütéseket. Persze, vannak holtpontok, rendkívül izgalmas kihívás, és megfogadtam, hogy ha sikerül néhány kérdésben változást elérni, akkor már megérte. A katolikus iskola volt az elsődleges küldetésem, ez két évbe telt, szóval bírom, a másik a differenciált érettségi és az after school, amikről már szó esett”.

Várjuk vissza a kutató szférába is, ha elege volna a politikából – kacsintott Geréb a Szájkaraté végén, majd mindenki mindenkinek megköszönte a részvételt és misztikus homályba borult a képernyőm, mert a facebookon leállították a közvetítést. Nem okozott csalódást, de nem is lett fekete öves az RMDSZ szenátora - úriember nem osztogat pofonokat.



1 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
jutacs
2018-10-12 21:05:07
Egy dologban egyetértek Novák úrral:
Ha "akkor" Udvarhely lett volna a megyeszékhely, ma Udvarhely lakosságának fele román lenne.
Amivel nem dicsekednénk.
Hadd símogassák őket a csíkiak

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."