Déli 12 órára egy kisebb tömeg gyűlt össze Orbán Balázs főtéri szobra elé, hogy a legendás székely emlékét felelevenítsék. A magyar himnusz eléneklése után Bunta Levente, városunk polgármestere olvasta föl ünnepi beszédét, melyben kiemelte Orbán Balázs szülőföldje és népe iránt érzett imádatát, valamint, hogy nemcsak nemesi címe miatt volt nemes, életében nagyszerűt alkotott Székelyföld leírásával. A polgármester elmondta, mi sajnos a mai napig nem tudtuk folytatni művét, ugyanis nem nőttünk fel a feladathoz és széthúzás jellemzi a székelységet is. Beszédének végén elmondta, Orbán Balázs élete példaértékű kell legyen számunkra és köszönettel tartozunk neki, hiszen művei segítettek önmagunk megismerésében.

A városvezető beszéde után Reményik Sándor Nagy magyar télben című versét hallhattuk Gajevszky Klára előadásában, majd Kedei Mózes unitárius esperes mondott beszédet. Kedei elmondta, Orbán Balázs ma már nem kellene időszerű legyen, hiszen az azt jelentené, hogy minden nemzeti jogunkkal rendelkezünk. A vallási vezető szerint szégyen, hogy a valaha élt legnagyobb székelynek nincs ma múzeuma városunkban, miközben külföldön igen. Kedei Mózes után az Orbán Balázs Általános Iskola hatodikos tanulói szavalták el Kányádi Sándor Üzenet pásztortűzhöz estéli szállásra című versét, majd az iskola részéről Bencze Ilona tanárnő szólt pár szót.

Az ünnepség zárásaként Orbán Balázs szobránál koszorút helyeztek el a Polgármesteri Hivatal képviselői, a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárának igazgatótanácsa, Lengyelfalva és Felsőboldogfalva önkormányzatának, az Unitárius Esperesi Hivatalnak, a Bethlen-negyedi unitárius lelkészi hivatalnak, az Orbán Balázs Általános Iskolának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, az Őszirózsa Hagyományőrző Egyesületnek és a Magyar Gárda Székely Szakosztályának a képviselői, valamint Antal István parlamenti képviselő. A koszorúzás után a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével ért véget az esemény.