Megmértem: pontosan egy méter az a hely, ahol be lehet lépni a piacra a Vásártér utcai járdáról – ennyit hagynak mostanában azok az árusok, akikre senki nem képes rászólni, hogy egy kicsit odébb, s meggyőződésem szerint ez minden kedden így lesz addig, amíg ez meg nem történik. Lehet, hogy utána is így marad. Tudják, használt cipő, torma, som vederben plusz jó adag hangoskodás.

Beljebb kerülve a különféle gyümölcsök, házi, illetve nagykeri – a szőlő és a szilva nagyobb mennyiségben van, de most már alma is van bőségesen. Körte is, de mindez nem üvegtálon, mint Kosztolányi versében, hanem kőasztalon, faládában.

Lekváridény követi a zakuszkaszezont, a padlizsán már eltünedezőben van, s paradicsomot is ritkán látni, de ami van, az legalább házi, környékbeli. Esett a kápia ára, s egyre több lesz a káposzta – egyelőre az átlagos ára kilónként 1 lej, de ha nagyobb mennyiséget vesz az ember, akkor olcsóbban is megkapja.

A paradicsompaprika még tartja magát, a 2,5 lejes ára stabil lett, egy-két hete még drágább volt.

Bornak való szőlőt nagyobb mennysiégben a messze vidékről jött árusoknál kapunk. Egy Vrancea-megyei termelő Hamburg-, és Merlot-fajtákat árul, kilóját 3,5, illetve 2,5-ért, egy másiknál a Cabernet és a Merlot csak 2,2-ben megy, a fehér szőlő pedig 2,2 és 2,5-ért cserél gazdát.

Alkudozni nyilván itt is lehet, akárcsak a csemegeszőlőnél vagy nagyjából mindenütt. Ezért piac a piac.