Itthon » Gazdaság

Pénzért nem érdemes dolgozni

Édes-keserű élmény volt az idei első Bizniszvitamin. Debütált a Gálffi's csoki kávéja, és megtudtuk, hogy mindannyian krónikusan szegények vagyunk.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
csirkepiac09

Menj a piacra, ha meg akarsz tollasodni

Ha már tyúk sincs az udvaron, az a végső stádium. A...
fotó: Gál Előd

Az a legolcsóbb energia, amit nem fogyasztunk el

Mire figyelj, ha energiaszolgáltatót váltanál? – az...
mehek

Méhészek beszélgetnek a költséghatékonyságról

A téma nemcsak a méz lesz, hanem a méhek pusztulása és...

kolumban-biznisz10
A társadalmi vállalkozás menthet meg. Fotók: Pál Edit Éva
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2018. január 18., 16:06
0 hozzászólás. 

Kenyai és kolumbiai kávékeverék, török névvel ellátva, székely vállalkozó kezéből – ez lesz a hamarosan forgalomba kerülő Ada Kaleh kávé, amit megkóstolhattak a szerdai bizniszreggeli résztvevői.

Gálfi Dezső, a Gálffi's csokoládé tulajdonosa mutatta be az új, még kidolgozás alatt álló terméket, ami már így is nagyon ízletes volt. A termék nevét az a dunai sziget ihlette, amelynek különösen nagy szerepe volt a kelet-európai kávékereskedésben, és ami az 1960-as években víz alá került a Vaskapu I. vízierőmű megépítése miatt.

kolumban-biznisz25

Kiderült az is, hogy a kávé és a kakaóültetvények ugyanazon az éghajlaton teremnek, innen jött az ötlet, hogy ne csak csokoládéval, hanem a kávéval is foglalkozni kezdjen – mesélte a székelyföldi csokikirályként is emlegetett vállalkozó, aki azt a szomorú jövőképet is meglebegtette, hogy a termőhelyek beszűkülésével a következő évtizedekben vége lehet a jó kávé és csoki bőségének. Élvezzük tehát, amíg van.

A pénzisten uralma

Az édes kényeztetés után Kolumbán Gábor rántott vissza a valóságba, amikor részletezte, hogy mennyire embertelen a mai globális gazdaság, és mit tud a helyzettel kezdeni egy társadalmi vállalkozás.

 

Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány, az Élő szövet Alapítvány elnöke, egykori megyei tanácselnök, egyetemi adjunktus. 2008-ban Énlakára költözött, ahol hagyományos bivalytartó gazdaságot hozott létre, amelyet nemrég Petekre költöztetett. Az alapítványok elnökeként több közösségi társadalmi vállalkozást is létrehozott Székelyföldön.

 

Biztosan vannak közgazdászok vagy vállalkozók a teremben, akiknek a zsebében kinyílik a bicska, miközben engem hallgatnak – kezdte az előadását Kolumbán. Talán nem is állt távol az igazságtól, hiszen az előadása nem a profitmaximalizálás és a költségcsökkentés trükkjeiről szólt. Épp ellenkezőleg.

kolumban-biznisz27

Mindannyian érezzük, és rengeteget halljuk, különösen a 2008-as válság óta, hogy ezzel a globális gazdasággal baj van, zsákutcába vezet, és egyre inkább hasonlít egy valláshoz: vannak hívei és vannak ellenzői. A hívek pedig nem nagyon szokták megkérdőjelezni a tézisek igazságtartalmát. Én a kritikusok közé tartozom – mondta Kolumbán.

Mi a baj a mai világgal?

Például az, hogy a közgazdaságtanból kilúgozták az etikai kérdéseket. A gazdaság tudományát a természettudományok mintájára próbálták meg kidolgozni, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt. Így alakult áruvá az emberi munka, és jutottunk oda, hogy most van egy globális méreteket öltött gazdaságunk, ami uralja az egész életünket. A vállalkozások nem igazán számolnak a társadalom szintjén keletkező következményeikkel, a jól kereső üzletembereknek nem fáj, hogy hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek születnek, a jövedelmi olló szétnyílt, vagy épp tönkretesszük a Földet. Mindez legitimitást kapott, mert a profitmaximalizálás olyan imperatívusz, amit nem von senki kétségbe – magyarázta.

Mindennek az egyik legsúlyosabb következménye a munkanélküliség. Minden területen, ahol helyettesíthetőek az emberek, robotizálják a munkafolyamatokat, hatalmas társadalmi rétegek, egész régiók kimaradnak a globális gazdaságból, mert nincs rájuk szükség.

kolumban-biznisz14

Mi az oka ennek? Az, hogy a tőke jövedelemtermelő képessége magasabb, mint az élő munkáé, a terhei pedig alacsonyabbak. A folyamatot nem lehet megállítani, de valamit tenni kell azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak a munkaerő-piacról, akikre azt mondja a globális gazdaság, hogy nincs rájuk szükség. És ez bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet – vázolta az aggasztó helyzetet Kolumbán.

Ugyanakkor érezhető egy belső reformra való igény a humán erőforrások területén, egyre több alkalmazott elégedetlen azzal a státusszal, amit ez a kultúra rákényszerít. Az emberek kezdenek rájönni – mert van egy szellemi fejlődés is közben – hogy ők olyan munkahelyeken dolgoznak, amivel nem értenek egyet, olyan főnökeik vannak, akikkel a morális értékrendszerben nem tudnak azonosulni. És akkor már csak a pénzért dolgoznak. Arra azonban nagyon hamar rájön az ember, hogy pénzért nem érdemes dolgozni. Aki 40 évesen még pénzért dolgozik, az elszúrta az életét. A pénz jó, ha jön, de ne az motiválja az emberek munkáját – mondta az előadó.

Szegénységben legalább jók vagyunk

Ellentét van tehát a társadalom és a gazdasági rendszerünk között, amit valahogyan fel kell oldani. A globális gazdaságnak drámai következményei lesznek, az elszegényedés tömegeket fog érinteni, ami akár földrajzilag koncentrálódhat. Mint például Székelyföldön.

kolumban-biznisz20

„Tulajdonképpen mi krónikus szegénységben szenvedünk, szerencsére van egy kultúránk, ami lehetővé teszi a szegénység elviselését. Hamvas Béla mondta, hogy a szegénységet még valahogy el lehet viselni, a gazdagsághoz nagyon nagy kultúra szükséges. Mi még nem tartunk ott, mi méltósággal és társadalmi empátiával viseljük, de abnormálisan szegények vagyunk. Európa közepén nem így kellene ez a térség anyagilag kinézzen"– jegyezte meg, mintegy mellékesen a szakértő.

Ami senkinek nem kell, az jut a civileknek

A felvázolt helyzetre, illetve problémára megoldás lehet a társadalmi vállalkozások elterjedése – hangzott el. Ez a vállalkozási forma ugyanis nem a profittermelést tartja elsődleges céljának, hanem egy felmerülő szükségletre, problémára kínál megoldást, olyan formában, hogy az gazdaságos, de nem feltétlenül nyereséges legyen.

 

A társadalmi vállalkozások kialakításában kulcsszerepe volt Muhammad Yunusnak – hívta fel a figyelmet Kolumbán – aki 2006-ban Nobel-békedíjat is kapott ezért. Ő az a közgazdász, aki létrehozta a szegények bankjának nevezett Grameen bankot. Bangladesben kétdolláros kölcsönöket adott olyan embereknek, akik ennyi összegből is el tudtak indulni. Yunus filozófiájának fontos része az is, hogy az ügyfeleinek 90 %-a nő. Ennek oka, hogy a nők felelősebben költik el a hitelt a gyermekeik sorsára való tekintettel.

 

Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy amikor egy társadalmi problémát észlel, akkor létrehoz egy vállalkozást annak a megoldására. Ilyen probléma volt a gyermekek alultápláltsága Bangladesben, ezért Yunus meggyőzte a Danone multinacionális élelmiszergyártó cégét, hogy hozzon létre ott egy gyárat, ahol olyan joghurtot állítanak elő, amelybe belekerül az összes fejlődéshez szükséges vitamin, és a piaci áron alul adják ezt a helyi családoknak. A gyár nem volt nyereséges, de gazdaságos volt, és a problémát megoldotta. Muhammad Yunusnak nagyon erős meggyőződése, hogy a társadalmi gazdaság és a piacorientált gazdaság nem ellentétesek, hanem kiegészítik egymást. Szerinte van elég felesleges tőke a piaci szférában ahhoz, hogy még befektessen társadalmi problémák megoldásába is. Ez az a szemlélet, ami a társadalmi vállalkozást jellemzi.

A modern társadalomban három szektor foglalkozik az emberi szükségletek kielégítésével: a közszféra, a versenyszféra, illetve a civilszféra.

A konvencionálisan elfogadott közszükségletekre, mint például a biztonság, a közszféra válaszol. Ennek alapelve, hogy senki nem zárható ki a haszonélvezetből. Ezzel ellentétben a versenyszférában a kizárhatóság elve uralkodik, vagyis csak az jut hozzá a javakhoz, szolgáltatáshoz, aki fizet.

kolumban-biznisz04

A civil szféra hatáskörébe kerülnek azok a szükségletek, amelyekre valamilyen ok miatt nem jut közpénz, és nem lehet nyereséges módon kiszolgálni sem.

Az utóbbi két szektor közeledése egyre inkább jellemző – mondta az előadó – így jönnek létre a társadalmi vállalkozások, amelyek nem csak a gazdasági hasznot számolják, hanem a társadalmit is, például felszámolnak egy konfliktust, emberhez méltó foglalkoztatottságot hoznak létre. Így működnek például Olaszországban fogyatékkal élőket foglalkoztató szállodák. De nem kell olyan messzire mennünk, hiszen a közelünkben is vannak hasonló kezdeményezések: ilyen a Székelygyümölcs program, vagy a Naturclean, amely közbirtokosságokkal szerződik és azok erdőterületeit tisztítja, a hulladék fát pedig fűtőanyagként értékesíti közintézményeknek.

Az ilyen típusú vállalkozások tőkéje vagy pályázat útján megszerzett közpénz, vagy lehet összegyűjtött magántőke is. A tevékenység nem nyereséges – ha az lenne, rögtön átkerülne a versenyszférába – de bizonyos bejövő erőforrásokhoz ingyen jut hozzá, például a faanyaghoz a Naturclean esetében.

kolumban-biznisz07

A társadalmi vállalkozások tevékenységének tehát van egy célcsoportja, akiken segít. Ha ez a tevékenység társadalmi hasznot hajt, akkor a közösségnek segítenie kell, hogy a vállalkozás hozzájusson a tőkéhez, nyersanyaghoz, ilyen módon lehet pozitívan diszkriminálni egy helyi vállalkozást – fejtette ki Kolumbán Gábor.

Ezekre a vállalkozásokra nagyobb az igény, mint hinnénk – vélekedett a szakértő. „Csak megnyugtatásképpen mondom, hogy nagyjából mindannyian veszélyeztetett helyzetben vagyunk. Ha ezt halljuk, arra gondolunk, hogy valaki hátránnyal született, baleset érte, vagy fogyatékkal él. Az csak egy illúzió, hogy most jól megy nekünk, ugyanis a hátrányos helyzet azt jelenti, hogy a társadalomból való kiszorulás veszélye fenyeget valamilyen okból kifolyólag. A mai világban mindenki hátrányos helyzetű, attól a pillanattól kezdve, hogy a globális gazdasággal kapcsolatban vagyunk, fennáll a veszély, hogy el fogjuk veszíteni a munkahelyünket, meg fog bukni a cégünk, ilyen ez a világ, nem fog gondoskodni rólunk senki, hogy ezt elkerüljük. Persze a társadalmi gazdaság sem tudja teljes mértékben megoldani a problémát, de egy alternatíva annak kezelésére."



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."