Itthon » Arcok

A könyvesember válaszol

Ha nem itt és most, akkor egy úri kastélyban élne a 19. században. Legértékesebb tulajdona a dédnagyanyja üzenete. Miklós Leventét faggatuk.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
A szerző fotója

A város arcai: Nekem egy macska mentette meg az életemet

Látom, a kórházat fényképezi. Tudja-e azt, hogy mi...
fotó: Simó Veronika

A város arcai: Csak egy üzlet volt az egész városban

Annus néni régi bútor a piacon, szinte mindenki köszön...
Emma

A város arcai: Családom nincs, istenem van

Talán Emmának van a legtöbb ismerőse a városban....

Miklos Levente proust
Olaszországba is elköltözne egy évre Miklós Levente. A szerző fotója.
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2017. április 20., 09:38
0 hozzászólás. 

Ha visszamehetnél a múltban egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választanád?

Mindenképpen abba a korba, amikor voltak urak. Ha valahol egy szép elegáns kastélyban lakhatnék, az bejönne. Visszamennék a 19. század végére, a boldog békeidők – azt hiszem, ez volt a kornak a neve. Vagy az első világháború utáni időszakban is el tudnám képzelni magam.

Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?

Az a pillanat, amikor az első lányom született, és két órával később tolókocsival kitolták a feleségemet. Az egy nagyon szép pillanat volt. Őt is nagyon szépnek láttam.

Ha létezik halál utáni élet, te miként térnél vissza legszívesebben?

Ennek az életnek a folytatásába.

Milyen a lelkiállapotod most?

Ma voltam fodrásznál, és az nagyon helyrehoz. Járok rendszeresen, háromhetente, a mai nap is picit zűrösebben indult, és most nagyon jól jött, hogy voltam Bordáséknál hajat vágatni. Ahogy végigmennek kicsit az ollóval és a géppel a fejemen, és amikor már érzem ezt a rendet, visszakerülök a vizeimbe.

Hol élnél legszívesebben a világon?

Szeretnék élni Olaszországban, mert nagyapám olasz volt. És ez foglalkoztat, függetlenül attól, hogy nem ismertem őt, és nincsenek olasz rokonaim, mindenképpen szeretnék egy évet Olaszországban élni.

Mi számodra a legértékesebb tulajdonod?

Van egy kicsi levél 1904-ből, ami be van keretezve nálunk, amit a dédnagyanyám írt a dédnagyapámnak, amikor ő még csak udvarolt neki, valahogy így szól: a szív nem ott él, ahol van, hanem ott, ahol szeret.

Mit tartasz a legmélyebb gyötrelemnek?

A megoldatlan emberi viszonyokat, a ki nem beszélt konfliktusokat, amiket nagyon sokáig hordozol magadban.

Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?

A színházba járás. Nagyon sok színházi előadást megnézek Szentgyörgyön, Kolozsváron, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Vásárhelyen, Budapesten.

Melyik a kedvenc filmed?

Amikor a Színház és Filmművészeti Egyetem erdélyi osztályába felvételiztünk, akkor Bacsó Péter ugyanezt a kérdést tette fel vizsgán. Akkor azt mondtam, a Cinema Paradiso. Szeretem azóta is Tornatore filmjét, de most a kedvenc Thomas Vinterberg Születésnap című filmje. 1998-es, de még mindig kedvenc, láttam legalább hatszor.

Ki a kedvenc irodalmi, vagy filmbéli hősöd?

Az egyik kedvenc hősöm a Laurosz című könyvnek (Jevgenyij Vodolazkin) a főszereplője, akinek az életútja olyan, mint egy nagy gyónás. Illetve a Végtelen-fjord prófétáinak a főhőse, Morten Falck szintén kedvenc hősöm, aki lelkészként az 1700-as évek végén Dániából Grönlandra utazik missziós tevékenységet folytatni.

Kik a te valódi hétköznapi hőseid?

Nemrég halt meg Vofkori Gyuri bácsi, őt mondhatnám hősnek és példaképnek. Nagyon elismert és okos helytörténész és történelemtanár volt. Az élethez és a munkához való viszonyát tartottam a legszebbnek.

Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?

Van egy nagyon friss élményem. Februárban tudtam meg, hogy tavaly novemberben elhunyt az osztályfőnököm, aki Kolozsváron élt. Az osztályban én voltam a kedvence, és jó viszonyban is voltunk, de egy éve nem beszéltem vele. Ezt most rettenetesen sajnálom, hogy nem tudtam elbúcsúzni tőle.

Kinek tennéd fel ezeket a kérdéseket?

Bordás József fodrásznak.

 

A Proust-kérdőív nevét a francia író, Marcel Proust (1871-1922) után kapta. A kérdéseket nem ő találta ki, csupán az ő válaszai miatt váltak híressé, a feljegyzések szerint ugyanis Proust két különböző időpontban is válaszolt az egyébként több mint harminc kérdésből álló sorozatra.

A következőkben interjúalanyaink tetszőlegesen kiválaszthatnak a Proust-kérdőív kérdéseiből tizenegyet, az utolsó, vagyis, hogy kinek passzolnák tovább a kérdőívet, mindenki számára kötelező.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."