Itthon » Művelődés

Az egykori város: kilencven éves id. Péter Attila

  Harminchét év tanárként, öt helytörténeti könyv, a város és a gimnázium szeretete. Id. Péter Attila kilencven éves.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Fotó: Hagyomanyok Háza

A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön

Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...
DSC1139

Megfertőznék a fiatalokat

Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...
8

Illésnek annyi

Ilyen víg temetést még nem látott Szentegyháza....

itthon_muvelodes/Pter_Attila
itthon_muvelodes/Pter_Attila
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2012. március 08., 11:18
0 hozzászólás. 

Március 11-én kilencvenedik életévét tölti id. Péter Attila nyugalmazott tanár. Nagyon udvarhelyi és rendkívül sokoldalú ember: az elmúlt években néha meglepődtem, amikor kerékpáron, korát meghazudtolva járta a város utcáit. Annak a városnak, aminek minden régi épületéhez kapcsolódóan van egy története, hiszen a tanár úr maga egy élő helytörténeti lexikon.

És nagyon jó mesélő. Akár a régi Udvarhely sportéletéről, akár a nevezetes személyiségekről, akár a gimnázium történetéről vagy fizikáról, csillagászatról órákig tudna mesélni. Vagy a Madarasi Hargitáról, hiszen egészen fiatalon „beleszeretett", sőt jelen volt a menedékház 1942 évi avatásán is.

itthon_muvelodes/Pter_Attila

Péter Attila fiatalkorában: a sízés, a Hargita szerelmese

"A Csonkavár szomszédságában, az Árpád utca 18. szám alatt születtem, a házat nagyapám, id. Péter József kalaposmester építtette. Onnan indultam, még a gyerekeim is ott nőttek fel – 1982-ben aztán megváltam a háztól, mert benne volt a „szisztematizálásban", tehát azt tervezték, hogy lebontják, akkor vettük ezt a blokklakást. Mindenesetre oda nagyon sok emlék fűz" - emlékezik vissza.

itthon_muvelodes/Pter_Attila

A sétatéri korcsolyapályán

Péter Attila a gimnázium diákja volt, az egyetemet Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte. Bevallása szerint azért ment tanárnak, hogy tudjon visszajönni ide és itt tanítani – 1945 április elsejétől a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett.

 

Szabadalmaztatott találmánya is van

Harminchét évnyi tanítás következett, ami alatt tudását szemléltetőeszközök készítésében is kamatoztatta, ugyanakkor az ötvenes években az iskolarádió elindítása is az ő nevéhez fűződött. Szabadalmaztatott találmánya is van.

"Ahogy a szabadalmi levélben van, egy távirányítással működő diafilm-vetítő rendszer a találmányom, 1974-ben kaptam meg a szabadalmat, ezzel járt a feltalálói cím is" – tudjuk meg.

"Sok szemléltető eszközt csináltam és országos viszonylatban is részt vettem kiállításokon, országos második díjat is nyertem az oktatási minisztérium versenyén" - meséli.

Nagy megvalósításnak tartja a matematika-laboratórium létrehozását, ami a hetvenes években jött létre és nyugdíjazásáig, 1982-ig vezette. Ez nemcsak az oktatást szolgálta, hanem nagyon sok szakmai konferencia helye is volt – Udvarhelyen akkoriban Matematika Társaság működött, aminek Péter Attila volt az elnöke.

A hetvenes években már megkezdődött a város üzemeinek (az akkori szinten való) informatikai felszerelése, s ebben aktív részt vállalt a társaság, így tevékenysége kihatott a város gazdasági fejlődésére is.

 

Még ma sem adta fel az írást

"Tükrözik az Udvarhelyhez való kötődésemet" – mondja, miután a helytörténeti köteteiről kérdezem.

"Tanár koromban szakcikkeket közöltem, majd nyugdíjba vonulásom után kezdtem írni helytörténeti munkákat és különböző helyi lapokban, illetve a gimnázium évkönyveiben jelentek meg írásaim" - idézi fel.

Legutóbbi, cikkeit, visszaemlékezéseit tartalmazó kötete tavaly jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában.

itthon_muvelodes/Pter_Attila

"Hálát adok a jóistennek, hogy megértem a kilencven évet és sokat köszönhetek a családomnak, feleségemnek - isten nyugtassa - , gyerekeimnek, unokáimnak és dédunokáimnak, akik szeretettel vesznek körül. Egyébként nem adtam fel az írást, papírra rögzítem azokat a dolgokat, amik megragadnak és Udvarhelyhez, a régi Udvarhelyhez kapcsolódnak. És fényképezek is közben. Egy példát mondok: 1915-ben épült a Küküllő partján a pumpaház, aminek betonfala még áll, a Ganz gyár építtette – ugyanis az nyomta fel a hűtővizet a villanytelephez" - számol be.

"Története van ennek is, akárcsak az első udvarhelyi, sétatéri strandnak, ami a Kollégiumkert végében volt, a mai labdarúgópályánál. Vagy a Kollégiumkert is külön történet, ami Magyarósi Szőke József adományozott vagyonából jött létre. Ezért állt ott egy emlékoszlop, de az államosítás idején elvitték – nem tudom bizonyítani, de állítólag valaki beépítette egy ház fundamentumába. Én szeretek Udvarhellyel foglalkozni, az egész életem ideköt. De mindenek előtt a Gimnázium: itt voltam diák, itt tanítottam, ott voltam az iskola fennállásának 350, 375 és 400 éves évfordulóján" - meséli kötődéséről.

Könyvek és filmek

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének ajánlására 2009 május 28-án a Megyei Önkormányzat Életmű-díjjal tüntette ki. Helytörténeti jellegű köteteit a rendszerváltás után kezdte megjelentetni, eddig öt könyve jelent meg: Keresztek Székelyudvarhelyen (1993), Volt egyszer egy villanytelep (1998), Egykori tanáraink sírjai (1999), In memoriam Khell István (1999), Életem filmkockái (2011). Ugyanakkor nagyon sok helytörténeti és csillagászati cikket közölt különböző lapokban, de készített dokumentumfilmet a villanytelepről és a húsvéti határkerülésről is.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."