Itthon » Gazdaság

Ki az úr a szemétdombon?

Egyelőre nem Udvarhely, annyi biztos. Rosszul is járhatunk, amiért mindent gyorsabban próbálunk megoldani, mint mások.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
dezsicsaba01

Nem fenékig tejfel az ügynökélet

Kertészmérnöknek tanult, de könnyen belerázódott a...
lefestettekamagyarszoptatosfeliratot01ufo

Lefestették a magyarszoptatós feliratot

Köszönjük, Lidl!
csirkepiac09

Menj a piacra, ha meg akarsz tollasodni

Ha már tyúk sincs az udvaron, az a végső stádium. A...

fotók: Egyed Ufó Zoltán, Szabó Tünde
fotók: Egyed Ufó Zoltán, Szabó Tünde
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2017. július 26., 09:33
0 hozzászólás. 

Nagy bajt okozhat a szemét Székelyudvarhelynek, a veszélyeket még nem is ismerjük teljesen. A hullaédkkezelésben sok pénz van és sok érdek, a cekendi csurgalékvíz emberi mulasztás miatt folyt ki – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen Tusványoson.

A Szeméthegyek – egyeseknek üzlet, másoknak romló környezet című beszélgetésre Hajdó Csaba székelyudvarhelyi önkormányzati képviselőt, Kovács Zoltán Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét, Ambrus Józsefet, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási rendszer igazgatóját hívták meg, és eredetileg Koszta Attilát, az RDE Hargita vezetőjét is, de az ő neve végül lekerült a listáról, úgy tudjuk, visszautasította a meghívást. Helyette a közönségből Zólya László, a gyergyóremetei hulladéklerakó igazgatója szólt hozzá a témához.

Míg dédnagyanyáinknak szemetesvödre sem volt, nekünk már többtízliteres, dizájnolt kukáink vannak. A szemét egyre több, de vajon mi történik vele, miután kikerül a mi látókörünkből – indította a beszélgetést a moderátor, Pál Edit Éva.

szemetdombon-be-01

A meghívottak azonban mintha nem hallották volna az első kérdést, mindenki azzal kezdte a mondanivalóját, hogy felsorolta, amit otthon elgondolt, vagy leírt, hogy mondani akar. Végül csak sikerült megtudni egy-két dolgot, például azt, hogy létezik szemétlobbi, de azt, hogy hogyan mozgatják a szálakat, még hosszasan nyomozhatnánk.

Nehéz szülés

A Kovászna megyei szakember, Ambrus József szerint előbb-utóbb kénytelenek leszünk visszatérni arra a szintre, amikor nem, vagy a lehető legkevesebbet szemetelünk.

Erre szolgálnának az uniós szinten kidolgozott hulladékgazdálkodási rendszerek. Ezek gyakorlati elindítása azonban nem zökkenőmentes Romániában, elég csak annyit mondani, hogy már 10 éve folyamatban van a dolog, de az országszerte elindított 32 projektből még csak kettő működik, remélik, hogy a Kovászna megyei lesz a harmadik.

Szeptemberre ígérik az integrált rendszerben működő maksai szeméttároló megnyitását. Addig is Brassó megyébe hordják a szemetet.

szemetdombon-be-2

Az integrált rendszerekben – amilyen Hargita megyében is készülőben van – a hulladék kontrollált lerakása az utolsó lépés. Ez azt jelenti, hogy a lerakóba kerülő szemetet előzőleg szelektálták (a lakosok és/vagy a hulladékkezelő cég), a végleges lerakó pedig, ha betartja az előírásokat, akkor nem szennyezi a környezetet.

Depóniát ugyanis – ahogy a szakemberek emlegették a szeméttároló cellát – csak egyméteres agyagréteg fölött lehet létrehozni, emellett kötelező egyéb szigetelőanyagokkal és szenzorokkal ellátni, és rendszeresen ellenőrizni.

Egy ilyen lerakó esetében a csurgalékvíz tárolása és tisztítása a legdrágább, de nem kell az ördögöt a falra festeni, nem minden csurgalékvíz veszélyes, némelyik ártalmatlanabb, mint a falusi ganélé – mondta el a közönség soraiban jelen levő csíki szakember, Zólya László, aki a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer vezetője, és korábban szennyvíztisztítással is foglalkozott.

A csurgalék veszélyessége attól függ, mi van a szemétben. Incze Réka környezetvédő szerint, akit az elkésett Kovács Csongor Zoltán helyett hívott az asztalhoz a moderátor, a csurgalékvíz egyik legártalmasabb összetevője a nehézfémtartalom lehet. A háztartásban keletkező szemétből a szárazelemek és az elektronikai hulladékok számítanak veszélyesnek, ezért is kellene szakszerűen gyűjteni ezeket.

A Sapientia egyetem kutatói és diákjai évről évre teljesen új baktériumfajtákat fedeznek fel a cekendi csurgalékban, amiknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról nincs ismeretünk. Ennek ellenére nem biztos, hogy veszélyes, ám az semmiképp nincs rendben, hogy a cekendi tárolóból kifolyt a csurgalék - jelentette ki Zólya.

Ambrus József szerint pedig csupán pénz és szándék kérdése, hogy megoldják-e a csurgalék elvezetését, technológia van rá, csak meg kell fizetni.

Hétből negyvenhét

A Cekend-tetőn csurdogáló ügyeket az udvarhelyi tanácsos közelebbről is megnézte. Beszámolója szerint ott csak egyetlen egy szennyvíztároló van kibetonozva, amit a sajtónak - és neki is - mutogattak, a többi csurgalékvíz-tároló egyszerű földbe ásott gödör. Ezeket már nem reklámozta Koszta Attila az RDE igazgatója, mondván, hogy sok volt az eső, nagy a sár, nem érdemes körbejárni a telepet.

szemetdombon-be-3

Hajdó Csaba szerint azonban a csurgalékvíz csak az egyik, még ismeretlen veszélyeket rejtő problémája a cekendi lerakónak. Elmondása szerint az RDE Hargita Kft. által működtetett szeméttároló 47 Hargita megyén kívüli településről is fogad hulladékot – ezek a kamionok mind átzötyögnek Udvarhely terelőútján, és a város tulajdonában lévő területre rakják a szemetet. Miközben a helyiek érdeke egyértelműen az lenne, hogy minél kevesebb hulladék legyen, és minél kevesebb csurgalékvíz kerüljön a város víztisztító rendszerébe.

„De ennek a dolognak van egy vállalkozói oldala is." Ezzel végre megérkeztünk a beszélgetés eredeti témájához, vagyis, hogy miként lesz a szemétből pénz.

Amikor Székelyudvarhely társulási szerződést kötött az osztrák érdekeltségű AVE Hargitával, két város, Udvarhely és Keresztúr, illetve 7 község szemetének a kezeléséről állapodtak meg. A vállalat 2009-ben kapta meg a környezetvédelmi engedélyt a tároló megépítésére. Akkor évi 25-40 ezer tonna hulladék gyűjtését bízták rá a cégre, amit később megvásárolt a magyar állam tulajdonában levő RDE Magyarország. 2016-ban már 47 települést szolgált ki a lerakó, Kolozs, Maros és Fehér megyékből is, 150 ezer tonna hulladékot raktak le „és minket erről senki nem kérdezett meg" – vázolta a problémát Hajdó.

Közszolgáltatás és magánérdek

Ezért felszólították a vállalatot, hogy minden olyan hulladékot vigyen máshová, ami a társulási szerződésben nem szereplő településről származik, vagy tárgyalja újra a várossal a megállapodást. „Hajlandóak vagyunk újratárgyalni a társulási szerződést, akár tárgyalhatunk több Hargita megyei település szemetének a Cekendre való szállításáról, de azt egy dokumentum kell, hogy rögzítse, legyen kontrollunk fölötte" – jelentette ki az önkormányzati képviselő, de túl sok részletet nem árult el, az ügyet ugyanis jogi útra terelték.

szemetdombon-be-4

Hajdó szerint az csak másodlagos, hogy a cekendi lerakó bevételének bizonyos része (az udvarhelyi szemét utáni jövedelem 1 százaléka) a város kasszájába vándorol.  „Ha arról van szó, ezt összedobjuk"− mondta. Sokkal fontosabb, hogy az önkormányzat beleegyezése nélkül ne kerüljön olyan szemét a tározóba, amely hosszútávon befolyásolja a környezet állapotát.

Emberi mulasztás történt – fogalmaztak a hulladéktárolással foglalkozó szakemberek, szerintük a székelyudvarhelyi önkormányzat hibázott abban, hogy nem ellenőrizte a szerződés betartását.

A szemét nem magánügy

Ha magánkézben van a hulladékgazdálkodás, akkor abból nem tud közszolgáltatás lenni úgy, ahogy lennie kellene – állapodtak meg a jelenlevő megszólalók.

Bár a vonatkozó törvény szerint is közszolgáltatásnak számít a hulladék kezelése, az alkalmazási normák nem engedik, hogy önkormányzati tulajdonú cég végezze a feladatot. A magáncégek pedig üzletet csinálnak belőle, nem is akármilyent.

Hajdó szerint az RDE Hargita Kft. tavaly az egyik legjövedelmezőbb szemétlerakó volt az országban a maga több mint húszmillió lejes forgalmával és közel négymillió lejes profitjával.

Kétségkívül megéri a szeméttel üzletelni, de az a kétórás beszélgetés alatt nem derült ki, hogy hogyan lehet vállalkozóként bekerülni a levesbe.

Nekünk mindenből kettő kell?

Felmerült az is, hogy miért nem lehet a cekendi lerakóba irányítani a megye összes szemetét, tekintve, hogy az egy EU-konform szeméttároló, miért kellett a megye integrált rendszerében egy újabb szeméttelepet létesíteni Gyergyóremetén?

A megyei projekt vezetője szerint ezesetben az uniós pályázási feltételek nem engedték meg az egyébként logikusnak tűnő megoldást. „Finanszírozási szempontból nem lehetett belehelyezni az uniós projektbe" − ezért kellett Gyergyóremetén megépíteni egy újabb telephelyet, ahová annak a 66 településnek a szemete kerül, amelyet nem az RDE Hargita lát el – mondta Zólya László.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e politikai érdekek a szemét mentén, az egész társaság sűrűn bólogatott. Mindenben van politikai érdek – ismerték el.

„A megyei hulladékgazdálkodási projekt még fogantatási fázisban sem volt, amikor Udvarhelyen már látták azt, hogy a szemét probléma lesz. Egy magáncéggel együttműködési szerződésben működtették a rendszert, így Udvarhely kimarad a megyei projektből." De ugyanígy járt a vízszolgáltatással is, gyakorlatilag negatív következményekkel jár a városra nézve az, hogy Udvarhely mindig mindenben jóval előrébb tart, mint a megye többi települése – fogalmaztak.

A remetei lerakó is csak a papírokra vár. „Ott áll már egy éve, még nem raktunk le egy kiló szemetet sem. Miért? A közbeszerzés miatt. Mire abba a fázisba kerültünk, hogy készen volt a dokumentáció, megváltozott a közbeszerzési törvény" – panaszolta Zólya. Miután a tavalyi év utolsó harmadában a megváltozott törvényhez alkalmazkodtak, az „idei első félévet meg kell, hogy mondjam őszintén, eltököltük."

Az RDE jelenléte miatt fennáll annak a veszélye, hogy az udvarhelyszéki szemét begyűjtésére és szállítására nem fognak vállalkozót találni, mert senkinek nem lesz jövedelmező az RDE hatáskörén kívül eső néhány településen dolgozni – vetették fel a problémákat a megyei rendszer szakemberei. De hozzátették, az is elképzelhető, hogy az RDE fog jelentkezni a remetei lerakó működtetésére, ami egy új helyzetet produkál.

A másik forgatókönyv, hogy az udvarhelyszéki települések átpártolnak a gyergyóremetei lerakóhoz, és a város egyedül marad a Cekenden, várhatóan magasabb szemétdíjakkal. Továbbá elképzelhető, hogy ha nem jövedelmező a vállalkozás, a szolgáltató összepakolhat és elmegy.

Szeméttel tankoljuk az autót?

Szóba került az is, hogy a hulladékra egyre inkább érdemes lenne nyersanyagként tekinteni, az újrahasznosítható szemét is jó biznisz, bár jelenleg még a legkisebb beruházás mellett a szemétlerakó hozza a legnagyobb hasznot a vállalkozó számára.

Ami néhány évvel ezelőtt haszontalan szemét volt, a mai technológiák segítségével dízelolajjá és elektromos energiává változtatható, az évek óta lezárt szeméttelepek anyagát is újra lehet még használni – vázolta a szép, de távolabbi jövőt Zólya László.

Büntetni kell a népet

Kicsit pesszimistább, legalábbis a jelenlegi helyzetet illetően Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Szerinte zsákutcában taposunk addig, amíg a cégeknek az az érdekük, hogy minél több hulladék kerüljön a lerakóikba, és amíg a lakosság nincs felkészítve a szelektív gyűjtésre. Ideje lenne a feldolgozásra fektetni a hangsúlyt, nem lehet csak a profit szempontjából nézni a szemétügyet – mondta.

Romániában átlagosan 500 kilogramm szemetet termel egy lakos évente, a szemétdíj azonban nagyon alacsony, és még így is sokan inkább a patakpartra hordják a hulladékot. Erős törvénykezés és büntetés kellene ennek a megfékezésére. Na meg a fiatal generáció nevelése, számukra még van remény – vélekedtek a szakértők.

Előbb szelektálunk, s csak utána koccintunk

Zólya László elmesélte skandináv élményeit a szeméttel: a vendéglátók előbb megmutatták, hogyan kell kilencfelé szortírozni a szemetet, és csak azután koccintottak. Ennyire tartanak arrafele a büntetéstől, amit a szemét nem megfelelő kezelése miatt rónak ki.

A megyei önkormányzatok szakemberei szerint pedig a székely megyékben még nem is olyan vészes a helyzet, mint egyes dél-romániai vidékeken, vagy akár csak a közeli Brassó megyében. A szelektíven gyűjtött hulladék aránya nálunk 10 százalék fölötti, míg országos szinten 3-4 százalék körül van. Nagy kérdés viszont, hogy így hogyan fogjuk elérni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos újrahasznosítást.

Részben árnyalja a képet, hogy a tervek szerint 2019-től a tárolóba szállított szemét után tonnánként 80 lejt kell fizetni a környezetvédelmi alapba a hulladékkezelő vállalkozásoknak. Emiatt talán motiváltabbak lesznek a mennyiség csökkentésében.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."