Itthon » Gazdaság

A szar nem etalon

Még vannak ugyan hiányosságok és kivetnivalók, de alakul a városfejlesztési koncepció.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
biznisszvitamin2017oktobere08ufo

Erre számíts, ha a bankba mész pénzt kérni

Nem árt, ha a vállalkozónak csillog a szeme, amikor...
burgonya

Nagyon sok pityóka lett idén Csíkban

Persze, Gyergyóban és máshol is annyi lett, hogy szinte...
oszivasarmegnyito

Mehetsz a vásárba nézelődni

Megnyílt az Őszi Vásár, vasárnapig a sportcsarnok és...

DSCN2409
Geréb László, fotó: Gál Előd
szerkesztoÍRTA: GÁL ELŐD
2017. február 15., 16:46
0 hozzászólás. 

Főként gazdasági szakembereknek mutatta be hétfőn az RMKT szervezésében Geréb László a Szerethető Udvarhely-nek keresztelt városfejlesztési koncepciót, amelyet tizenegy, szakemberekkel való fókuszcsoportos beszélgetés alapján állítottak össze.

Nem verekedtek a bálban

Azért nem stratégiáról, hanem csak koncepcióról beszélünk, mert ez sokkal célszerűbbnek tűnt Gerébéknek, hiszen a stratégia zöme helyzetfelmérés, a Szerethető Udvarhelyben inkább intézkedések fogalmazódnak meg olyan ágazatokban, mint a kultúra, az egészségügy, a civilszféra, a turizmus, a közbiztonság, a sport. Azonban ezen az előadáson, ahol a jelenlévők nagyrésze vállalkozó, illetve közgazdász volt, a gazdasági rész kapott nagyobb hangsúlyt.

Geréb László az előadás elején elmondta, felkérték arra, hogy töltse be a városmenedzseri pozíciót, de nem tudtak megegyezni, ennek ellenére kötelességének érezte elkészíteni a még kiegészítésre szoruló koncepciót, ami a döntéshozó önkormányzati testület asztalára fog kerülni. „Én kadicsfalvi vagyok, Gálfi betlenfalvi, nem mindig csak verekedtünk a bálban" – utalt viccesen a polgármesterrel való barátságára.

Az előadás előtt a szervezők jegyzetfüzeteket és írószereket osztogattak ki, hogy a jelenlévők lejegyezhessék észrevételeiket, amelyeket a bemutató után oszthattak meg, hiszen mint az előadó megjegyezte, szeretnék, ha a végső koncepció ezeket is tartalmazná.

De miért is szerethető Udvarhely?

Összesen 105 intézkedés gyűlt össze a különböző ágazatokat vizsgálva, bár ezek között hosszútávú projektek is szerepelnek, ezért harmincra szűkült azon intézkedések száma, amelyeket a jelenlegi ciklusban meg tud(na) valósítani a városvezetés.

Szervezést igénylő intézkedések:


A helyi rendőrség éjszakai járőrszolgálatának elindítása

Új térfigyelő kamerák felszerelése

A városrendezési terv elfogadása

Civil eseménynaptár kidolgozása

A város gyümölcsöseinek tulajdonjogi és területi helyzetének a tisztázása

Fesztiválkoncepció kialakítása a Szent György Napok mintájára

Az oktatási stratégia kidolgozása a vállalkozások munkaerőigényének figyelembe vételével

A különböző ágazatokra referens alkalmazása a városházán

 

Kis anyagi ráfordítást igénylő intézkedések:


Ügyfélfogadó terem kialakítása a városházán

Játszóterek felújítási tervének elkészítése

Inkubátorház és IT-park létrehozása és fejlesztése

Aknatetők vásárlása és szintbehozása

Udvarhely körüli bicikliút kialakítása

Iskolabuszrendszer létrehozása

A bicikliutak szembetűnő felfestése

Megvizsgálni a városon áthaladó vasúti szakasz gyorsforgalmi úttá való átalakításának lehetőségét

Szociális központ felállítása a Kuvar-negyedben

A Malom utcai fahíd felújítása

 

Nagy összegű beruházások


Jégpálya és városi strand felújítása

A Vásártér utcai, Petrom tulajdonában lévő, régi üzemanyaglerakat területének megvásárlása

A poliklinika felújítása

A város déli kapujának rendezése a Jézus szíve kápolnára fókuszálva

Civilház kialakítása, a civil szervezetek inkubálása

Öregotthon létrehozása

Nappali foglalkoztató létrehozása gyerekeknek

A Tamási Áron Gimnázium teljes felújítása

A rendszerszintű fejlesztéseknél a Székelytámadt vár új funkciójának megtalálása, illetve a Szejkefürdő-projekt került szóba. A vár kulturális és turisztikai hasznosítását egy nagyon érzékeny témának nevezte Geréb, a városvezetés ugyan nagy lehetőségeket lát benne, de csak akkor fognak bele ennek tervezésébe, ha minden érintettel sikerül egyeztetni és közös nevezőre jutni.

A Szejkefürdő-projekten belül a Legendárium-park, a gyógyfürdő és Orbán Balázs sírja melletti múzeum létrehozása a fontosabb pontok, bár az előadó elmondása szerint egyelőre a tanulmányok elkészítése a legfontosabb. Szóba került a központ felújítása és forgalommentesítése: a vasútvonalon létrehozott gyorsforgalmi úttal lehetne elképzelhető a központi részek sétálóutcává alakítása, viszont ezeknél az intézkedéseknél is először egy megvalósítási terv szükséges.

Vállalkozói jólét van

Arról is beszélt Geréb, hogy miből lehetne megvalósítani ezeket a terveket. A tavalyi év körülbelül százmilliós költségvetéséből 27 millió jutott beruházásokra, ez százalékban számítva átlagosnak mondható, hiszen míg itt 26-ot, Sepsiszentgyörgyön 20 százalékot tudtak beruházásokra költeni. Érdekességképpen elmondta, a költségvetés 40 százalékát az oktatás viszi el.

Át is tértünk a gazdasági fejlesztésekre, az előadó szerint nagyon fontos, hogy az önkormányzat vállalkozóbarát legyen, és a jelenlegi városvezetés próbál is az lenni. Ez nekik is érdekük, ugyanis a vállalkozókon keresztül lehet egyre alacsonyabb a munkanélküliség, így egyre több az adófizető lakos. Hozzátette, nincs egyetlen önkormányzat sem, amelyik megélne a beszedett adókból, a költségvetés nagyobb tételeit az államtól visszaforgatott pénzek jelentik.

A megyeszékhelyektől eltérően, ahol az aktív munkaerő nagy százalékban a közigazgatásban dolgozik, Székelyudvarhelyen a vállalkozásoknál dolgozik az emberek többsége. „Szoktuk mondani, hogy Csíkszeredában és Szentgyörgyön közigazgatási jólét van, míg itt vállalkozói jólét" – magyarázta Geréb azt, hogy miért becsületbeli kérdése az önkormányzatnak a vállalkozókkal való jó kapcsolat fenntartása.

Nem olyan szívtelen az önkormányzat, mint látszik

Megvizsgálva a nagyobb helyi cégek költségvetését, úgy számolták, hogy ezen vállalkozások a profitjuk 20 százalékát fizették be adóként, viszont a helyi adók csupán a jövedelem 2,6 százalékát teszik ki. „Ez azért fontos, mert a cégek elég vehemensen nyilatkoznak a helyi önkormányzatról, hogy a helyi adókat csökkenteni kellene, de amikor a saját adóbefizetési szerkezetüket elemezzük, akkor azt látjuk, hogy az ÁFA 20, a profitadó 16 és a helyi adók csak 2,6 százaléka a profitnak".

Azt is megvizsgálták, hogy a vállalkozók mennyire vannak jelen a város költségvetésében, amelynek alapján a jogi személyek 70 millió lejt tesznek ki a 100 milliós összegből. Ebből a helyben befizetett adó és illeték 9,5 millióra rúg, amely a terület-, épület-, jármű- és engedélyeztetési adókból áll össze. A maradék 61 százalék a központi költségvetésből visszaosztott pénz, tehát annak ellenére, hogy a városi költségvetés 70 százaléka a vállalkozóktól jön, ebből csak 9 százalékra van hatása az önkormányzatnak.

A kis befolyás ellenére is a fókuszcsoportos megbeszélésen olyan célok fogalmazódtak meg, mint a vállalkozók közötti kommunikáció elősegítése, a városlakóknak munkahelyet, megélhetést biztosító, ugyanakkor a költségvetéshez hozzájáruló vállalkozások támogatási rendszerének a kialakítása. Fontos lenne az egymás közötti együttműködés és bizalom megerősítése, ami azzal jöhetne létre, hogy a vállalkozók informálva vannak, hogy mire költik az általuk befizetett adókat.

Ezeket a célokat szolgáló intézkedésekre is születtek javaslatok, amelyekből több már meg is valósult, mint az adócsökkentés, vagy a város közreműködése az inkubátorház létrehozásánál. Ezen kívül olyan javaslatokat sorolt fel Geréb László előadásának végén, mint a magasabb színvonalú munkaerőigényű start-upok idetelepítésének támogatása, vállalkozásfejlesztési osztály létrehozása a városházán.

Az a vonat már elment

Az előadás utáni beszélgetésben további célokat és intézkedéseket javasoltak a jelenlévő vállalkozók. Többen kifogásolták, hogy a koncepció nem tér ki a vidékre, és hogy nem látják a teremben az udvarhelyszéki települések önkormányzatainak képviselőit.

Olyan is volt, aki szerint nem kell követni a környékbeli városok példáit, hanem valami újjal kell előrukkolni, hiszen késő már ezekre vonatokra felülni, „a szar nem etalon" hangzott el többször is teremben. A fiatalok Udvarhelyre való visszacsalogatása is szóba jött, többek szerint inkább tőlük kellene meríteni az ottani példákat, ötleteket, és létre kellene nekik hozni egy fórumot, ahol akár egy közös vállalkozás elindítása is szóba jöhet közöttük, de ugyanitt értesülhetnének a jelenlegi viszonyokról, lehetőségekről.

A beszélgetés végén Orbán Árpád alpolgármester is felszólalt, elmondta, nyitottak minden javaslatra, Udvarhely nem az önkormányzat, hanem a lakosai. Azokat is megnyugtatta, akiket zavart, hogy Udvarhelyről és nem Udvarhelyszékről szólt a koncepció: „lehet, hogy nem jött le ebből az ötlethalmazból, fontos számunkra a vidék, bármennyire furcsa, de egy ilyen nem tulipános városvezetés összehívta az udvarhelyszéki polgármestereket, és együtt gondolkodunk azon, hogy mit lehet tenni". A beszélgetés végén további tanácskozások megszervezését javasolta az alpolgármester.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."