Gazdaság » Gazda

A jászol hordozza

Fiatalon a nő a légytől is félt, férje a könnyét is belefejte, ma mintagazdák. Szépvízen kiderült, mi köze a sörnek a tejhez. Nem csak a habja.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Fotók: Egyed Ufó Zoltán

A tehén titkai

Annak a gazdának köszönni sem kell, akinek az állatán...
Szávuly Attila (b) bemutatja a Keresztúri új gyümölcsjoghurtjait

Tejben fürdik a székely gyümölcs

Székelyföldi unikumot dob piacra a Keresztúri: jövő...

Fikó Árpád fotó: Egyed Ufó Zoltán
Fikó Árpád fotó: Egyed Ufó Zoltán
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2017. február 21., 17:09
0 hozzászólás. 

Fikó Árpád és felesége, Gyöngyi mintagazdának számítanak Csíkszépvízen. Tizennégy tehenet tartanak, átlagban havi 4 ezer liter tejet adnak le a helyi Csengő Szövetkezetnek, ahol – az ügyvezető szerint – tőlük származik a legkisebb csíraszámú, így a legtisztább tej.

Modern, kibetonozott és csempézett istállójukban a tehenek mellett 3 bika és egy üsző. A két borjú, a disznó és a három malac külön vannak.

Fikóék 10 éve gazdálkodnak ilyen méretekben, jelenleg ez az egyetlen jövedelemforrásuk, amiből két lányukat is taníttatják Udvarhelyen.

Árpád szépvízi, felesége csíkszeredai. Gyöngyi elmondása szerint fiatalon a légytől is félt, ma már azonban nem költözne el a faluból, a gazdálkodást is nagyon megszerette, nem csak megszokta.

tarkaujsag4

A férj belenőtt a gazdaságba, gyerekkorától foglalkoznia kellett az állatokkal. Azt mondja: „Nyolc évesen úgy beültem a tehén alá, hogy most is ott vagyok. Édesanyámék felmentek a hegyre, nem jöttek haza, a tehenet pedig meg kellett fejni. Abba a tejbe minden került, még a könnyeim is."

Gyöngyinek is a szükség volt a mestere, amikor a férje kórházba került: három órát fejtem a tehenet, s akkor se volt megfejve – emlékezik. Az itteni életét mégsem adná már fel, mert nem tudna már sem tömbházban, sem külföldön élni. 21 éve házasok, a kezdeti nehézségeken ma már csak nevetnek. Gyöngyi az első éjszaka a csatornában csorgó eső miatt költötte fel a férjét, azzal, hogy: „valaki pisil a ház mellett".

Nem nyaralásra költenek

A csűrbe villám csapott a 90-es években, azóta újraépítették és bővítették is az állatok helyét. Az állatorvos is megjegyezte, látszik, hogy nem nyaralásra költötték a támogatást – mesélik. Az istállót ősszel és tavasszal meszelik, nyáron pedig naponta lemossák a falakat.

A nap reggel fél 5-kor kezdődik, a házaspár első útja az istállóba vezet, a reggeli munkával fél 9-re végeznek. Este ugyancsak 3-4 órába telik az állatok és az istálló kitakarítása, a fejés és az etetés. Minket lagziba délre ne várjanak, csak estére tudunk menni, mert az állatokat el kell rendezni – mondja nevetve az asszony.

Okosabbak, mint az ember

A teheneknek is megvan az egyéniségük. Van, amelyik csak Árpinak engedi meg, hogy megfejje. Amikor kórházban volt, a tehén egy hétig bőgött. Olyan bikájuk is volt, amelyik jelezte, ha idegen jött be az udvarra.

Sokszor okosabbak, mint az ember – mondja Gyöngyi, aki minden állatot elnevez, és füzetben vezeti, hogy mikor született, borjúzott, futosott Csitkó, Virág, Gyöngyös, Bandi, Csinos és Sári, a kedvenc. Sárinak már az anyja is a Fikóéké volt, és 20 éven át rendszeresen hozta a világra a bikaborjúkat. Sári, az utolsó lett lány, meg is tartották. Az eladott bikák árából pedig beköttették a gázt a házba. Nem mindig a fajta számít, ha tejelésről van szó. Sári, egy egyszerű tehén – ahogy Gyöngyi fogalmaz – mégis hűségesen adja a 16 litert egy fejéskor.

A takarmányozás nagy kiadással jár, mert kevés a jó kaszáló a közelben. Az állataik nyáron is az istállóban vannak, nem érné meg pásztort fogadni melléjük, és a csordába járáshoz is túl sok van, nem lenne idő reggel és este a fejésre – magyarázza Árpád.

Fikóék tíz hektár kaszálót bérelnek, de még így is veszik a szénát. Egy szekérnyi 800 lej, s egy hét alatt elfogy, a sörgyárból hozatott két kocsi törköly pedig 2 ezer lej – számolgat Árpád. Ezen kívül korpát és búzadarát is esznek a tehenek.

tarkaujsag5

 Nyáron, amikor nagyobb a tejhozam, körülbelül 3-4 ezer lej a bevételük, amiből még a takarmány mellett számlákat kell fizetni, a lányok bentlakását, a fejőgép és a hűtőtank tisztítására speciális mosószert kell rendelni, a kaszálóra a bért ki kell fizetni – sorolják a kiadásokat. A földek megműveléséért a területalapú támogatás pedig nem nekik, hanem a földtulajdonos zsebébe megy.

A kvótarendszer megszűnése előtt még tűrhető volt a helyzet, amikor a 80 banis ár mellé az állam minden liter tej után 30 bani támogatást is adott.

A szövetkezet többet fizet, mint az előző felvásárló, de legalább 1,8 lej kellene legyen a tej ára literenként, hogy megfelelő nyereség is származzon a befektetett munkából – mondják.

A tejet egy nagy hűtőtartályba gyűjtik, kétnaponta viszi el az autó a 100-200 litert a Csengő Termelői Szövetkezetbe. A tartály saját befektetés, egy eladott bika árát fordították rá, azelőtt évekig Gyöngyi hordta a száz liter tejet minden reggel kicsi szekérrel a szomszéd falu végére.

A mezei munka megkönnyítésére használt gépeket vásároltak Németországból, körkaszát, bálázót, szénafelszedőt, takaró- és forgatógépet. Ezek télen a színben várják a sorukat.

Mitől lesz jó sok tej?

A tejtermelésnek sok ága-boga van, a tehenek az időjárásváltozást is érzik a szépvízi gazdák szerint. Nem mindegy az sem, mit esznek. Az erdei „lapis" szénától tejelnek legjobban az állatok. Nem hiába mondják az öregek, hogy „a tejet a jászol hordozza" – tartják Fikóék.

tarkaujsag2

Zenével is próbálták már serkenteni a tejleadást, eddig három rádiójuk bánta az istálló párás levegőjét. „Én eleget fütyörészek nekik, mégsem ad egyik sem 20 liternél többet" – mondja félig viccesen Árpád.

Hasznosabb, ha évente borjadzik a tehén, mert az azt követő 6 hónapban adja a legtöbb tejet. De vannak olyan állatok is, amelyek 1-2 évig csak „hallgatkoznak s állnak üresen". Az úgynevezett előhasúak hajlamosak erre, náluk az állatorvos injekcióval indítja be a termékenységi folyamatot.

Fikóék szerint gazdaságosabb a saját borjúkat felnevelni, mint felnőtt állatot venni. A barompiac olyan lett, mint a szépségverseny – mondja Árpád – nehéz eladni a fiatal üszőket, bikákat, nem fizetik meg őket.

A nehézségek és panaszok ellenére próbálják a legtöbbet kihozni magukból. Ha nem szeretnék ezt a munkát, akkor nem is tudnák csinálni. „A lelkünket is kitesszük" – állítják mindketten.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."