Concerto 153 / 2012 február 9 – 14h, február 11 – 22:30h - Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád
Aműsor letölthető INNEN.
A következő órában, Concerto klasszikus zenei műsorunkban, februári zenetörténeti évfordulók kapcsán válogatott zenedarabokat lehet hallgatni. Szóba kerül Ibert, Friedman, Glinka, Kabalevszkij, Stradella, Borogyin és Rossini. Békés zenehallgatást kíván önöknek a műsor szerkesztője Böjthe László. DAJK!
Kerek 50 éve, február 5-én hunyt el Jacques Ibert francia zeneszerző. Gabriel Fauré tanítványa, a római díj győztese, vígoperákat, balettzenét, dalokat, kamarazenét komponált, de írt filmzenéket is. Híresebb szerzeményei az 1942-es vonósnégyese, a Kikötők sorozat, a Divertimentója valamint a most következő fúvósötösre komponált “Trois pieces breves”.
Ibert – Trois pieces breves 6:32
Az 50 éve elhunyt Jacques Ibert “Trois pieces breves” című alkotását a Bécsi Fúvós Szólisták játszották.
Február 14.-vel kapcsolatban emlékezhetünk meg Ignaz Friedman lengyel-zsidó zeneszerzőről és világhírű zongoristáról, aki az említett napon született 130 évvel ezelőtt. Kora legkitűnőbb zongoristái közt tartják számon, aki Berlinben majd Koppenhágában élt de világszerte koncertezett. A második világháború elől egy ausztráliai koncertmeghívással élve Sydney-be menekült. Itt hunyt el 1948-ban, 66 éves korában. Saját szerzeményéről felvétel nem áll rendelkezésemre, de Chopin mazurkáinak felülmúlhatatlannak tartott zongora-előadásából ízelítőt kaphatunk zenészi nagyságáról, majd ugyanezt megcsodálhatjuk Mendelssohn „Szöveg nélküli dalok” sorozatából vett részletében, egy-egy múlt század eleji felvételről.
Chopin – Mazurka No.41, Op. 63-No. 3 2:14
Mendelssohn – Lieder Ohne Worte, Op.30 No.6 Venezianisches Gondellied 3:22
Chopin Op.63-as harmadik mazurkáját majd Mendelssohn „Szöveg nélküli dalok” Op.30-as sorozatából a „Velencei gondoladal”-t a 130 éve született Ignaz Friedman játszotta.
55 éve hunyt el Mihail Ivanovics Glinka orosz zeneszerző, az orosz zenei hagyomány megteremtője. Nemesi családban születve kulturális környezetben nevelkedett, ahol a zene is gyakori volt, ami mellett a népzene is jelentős hatással volt rá. Rendszeres zenei képzésben nem részesült, autodidakta módon és mangánórákon képezte magát. 1836-ban adták elő Ivan Szuszanyin című nagysikerű operáját. Egy évre rá Glinkát kinevezték a Cári Kápolna Kórusának vezetőjévé.
Második operája, Puskin elbeszélése alapján a Ruszlán és Ludmilla. Habár később Liszt Ferenc is igen kedvezően nyilatkozott az operáról, a bemutatón a mű hűvös fogadtatásban részesült a túl népies hangvétel miatt.
1855-ben, Párizsi, Spanyolországi majd Varsói tartózkodások után, Szentpéterváron megismerkedett a még fiatal Balakirevvel, akiben zenei nézetei lelkes követőjére talált. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Kjui. A fiatal szerzők zenészkört alakítottak az orosz zene megújítására, akikhez később társult még Borogyin is, így alakult ki az Ötök csoportja – Glinka támogatásával.
Glinka 1856-ban Berlinbe utazott, hogy meglátogassa régi tanárát, Siegfried Dehnt. A nagy nemzetközi siker 1857-ben, mindössze két héttel halála előtt jött el Meyerbeer jóvoltából, aki hatalmas sikerű koncertet rendezett műveiből. Berlinben érte a halál február 15-én, 55 éve. Alkotásai közül hallgassuk meg az első tételt az Esz-dúr Grand Sextet-ből.
Glinka – Grand Sextet in E Flat Major (1832): I. Allegro (részlet) 7:16
Az 55 éve elhunyt Mihail Ivanovics Glinka Nagy Sextetjéből vett első tételt az Orosz Nemzeti Zenekar Szolista Együttese játszotta Mikhail Pletnev vezetésével.
Következő zeneszerzőnk Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, aki Szentpétervárott született 1904-ben majd Moszkvában hunyt el 1987. február 18-án, kerek 25 éve.
Kabalevszkij a moszkvai konzervatóriumban végzett, 1932-től annak tanára volt. Zeneszerzést tanított. 1940-46 között a Szovjetszkaja Muzika szerkesztője, majd a Szovjet Tudományos Akadémia zenei osztályának vezetője volt. A Szovjet Zeneszerzők Szövetségének első titkára. Művei a 19. századi hagyományokat követik. Operákat, 4 szimfóniát, balett zenét, 3 zongoraversenyt, gordonkaversenyt, vonósnégyest, zongoradarabokat valamint hegedűversenyt is komponált. Ez utóbbiból következik az „Andante cantabile” jelzésű középső tétel.
Kabalevszkij – Violin Concerto in C – Op.48 / II Andantino cantabile 6:28
A 25 éve elhunyt Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij Op.48-as C-dúr hegedűversenyének lassú tételét David Ojsztrakh játszotta.
370 éve hunyt el Alessandro Stradella (1642-1682) olasz zeneszerző, korának egyik nagy jelentőségű opera-, oratórium-, kantáta és hangszeres zene szerzője. Jelentős érdemei vannak az ária szerkezeti felépítésének és kifejező erejének meghatározásában. Művészete befolyással volt Händel oratóriumaira, aki néhány zenei ötletet is kölcsönzött Stradellatól.
Alessandro Stradella „Delizie Contenti” című áriája következik.
Stradella – Delizie contenti 4:04
A Complesso Barocco di Milano együttesét Francesco Degrada vezette. Szólót énekelt Luciana Ticinelli. Alessandro Stradella áriáját halálának 370 éves évfordulójának kapcsán hallgattuk meg.
Következő megemlékezésünkben Alexander Porfirievich Borogyin kerül szóba, kinek február 27-én lesz halálának 125 éves évfordulója. Borogyin Szentpétervárott született 1833-ban egy grúz herceg törvénytelen fiaként. Művelt nevelőszülők gondoskodtak a gyerekről, akinek korán kiderült szerteágazó érdeklődési köre. Nyelveket tanult, kis kémiai laboratóriumot rendezett be magának, emellett fuvolázni, zongorázni, oboázni, gordonkázni tanult. Még csak 14 éves volt, amikor versenyművet írt fuvolára és zongorára. 1850-től a szentpétervári Orvosi-Sebészeti Akadémián tanult, ahol a szaktantárgyakon kívül kémiát, állattant és kristálytant is hallgatott. Tanulmányait 1856-ban fejezte be kitüntetéssel, és mindössze két év múlva doktori címet is szerzett. Diplomája megszerzése után tanársegédi megbízást kapott az akadémián, ugyanakkor orvos-gyakornoknak is kinevezték egy katonai kórházba. Tudományos és oktató munkája mellett továbbra is élénken érdeklődött a zene iránt, barátaival kamarazenélt, saját darabjai népi tematikára épültek. 1864-ben kinevezték a kémia professzorává, és ebben az időszakban ismerkedett meg Muszorgszkijjel és Balakirevvel, akik ösztönözték zenei munkásságát. Az azonos érdeklődésű komponisták Rimszkij-Korszakovval és Kjuival együtt megalapították az „Orosz ötök” zeneszerzői csoportot.
Borogyin szerteágazó zenei alkotásaiból, most az élete fő művének tartott Igor Hercegből következik egy közkedvelt részlet, a „Szüzek tánca” majd az Asz-dúr zongorascherzója fog elhangzani.
Borodin – Prince Igor Polovstian Dances, Maidens’ Dance 2:43
Borodin – Scherzo in A flat 2:46
A „Philharmonica” Szimfonikus Zenekart Igor Ivanenko vezette, előadásukban részlet hangzott el Borogyin Igor Herceg című operájából, majd Vladimir Ashkenazy zongorázta a 125 éve elhunyt szerző Asz-dúr zongorascherzóját.
Mai utolsó évfordulónk Gioachino Antonio Rossini nevéhez fűződik, aki 220 éve született, 1792 február 29-én, Pesaro városában. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében színre került első operája. Ezt a többnyire vígoperák nemzetközi közkedveltségnek örvendő sorozata követte. Rossini, korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon.
A „Szevillai borbély” című operájából vett közkedvelt dallamok hegedű parafrázisa következik.
Rossini – Figaro (Paraphrase on Largo al factotum- Il barbiere di Siviglia) 5:18
Jascha Heifetz hegedűjátéka által a 220 éve született Gioachino Rossini „Szevillai borbély”-ából elevenedett meg a Figaro részlet. Ennyi fért a februári évfordulókból szemelgető műsorunkba, melyet szombaton este fél tizenegytől megismételünk. A Concerto klasszikus zenei műsor következő része a jövő csütörtökön délbe két órától hallgatható itt meg. Addig is búcsúzik önöktől a műsor szerkesztője: Böjthe László. Viszont hallásra!