Böjthe Laci blogja

Concerto 152 / 2012 január 26 – 14h, január 28 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

Letölthető: MŰSOR.

Számomra is meglepő, de a barokk zenét bemutató sorozatunk még a 2009-es esztendőben kezdődött. Több mit két év alatt – más témájú műsorok mellett – több mint harminc adás témája volt a barokk és kiemelkedő zeneszerzői. Átnéztem a rendelkezésemre álló zeneanyagot és a mai Concerto klasszikus zenei adásunkban, mintegy kiegészítésként az említett maratoni sorozatunkhoz néhány kimaradt de említésre méltó szerző nevét fogom felsorolni.

Böjthe László köszönti önöket: DAJK!

Születés szerinti időrendben kezdem a listát Georg Muffat nevével, aki 1653-ban született franciaként, de élete jelentős részét a németeknél zenélte le. Miután a franciáknál Lully majd az olaszoknál Pasquini tanítványa, illetve Corelli barátja volt, németországi karrierjét Salzburgban kezdte 25 évesen orgonista és kamarazenészként. Később a passaui püspöknél dolgozott karmesterként. Fia Gottlieb Theophil Muffat, szintén híres zenész volt. Orgonistaként az 1700-as évek első felében Bécs legjelentősebb billentyűs zeneszerzőjének számított. Passauban született 1690-ben. A bécsi udvarban számos zenetanári teendője akadt. Ő tanította a királyi gyerekeket köztük a majdani Mária Terézia császárnőt is, kinek trónra lépése után az udvar fő orgonistájává nevezték ki. Gottlieb Muffat 1770-ben hunyt el, 80 éves korában.

Most az apa, vagyis Georg Muffat szerzeményei közül az „Armonico tributo” kiadványában levő g-moll második szonátájából következik részlet.

Georg Muffat – Armonico tributo – Sonata II g-moll / részlet          7:22

Georg Muffat g-moll szonátáját a Leonhardt Consort játszotta.

Nikolaus Bruhns zenész-zeneszerző családban született 1665-ben. Nagyapja, s annak mindhárom fia elismert zenészek voltak. A kis Nikolaus csodagyereknek számított, egész fiatalon orgonázott és zenedarabokat komponált. Később testvérével együtt Lübeckben tanultak zenélni több neves zenésztől, köztük nagybátyjuktól is. Bruhns a kor talán legnagyobb zenészétől Dietrich Buxtehude-tól is tanult, aki legtehetségesebb tanítványának tartotta őt. Zenészünk stílusa befolyással volt Johann Sebastian Bach-ra is. Kora egyik legkiemelkedőbb orgonistájaként és zeneszerzőjeként 24 éves korától Husum városában tevékenykedett orgonistaként. Itt hunyt el, fiatalon, mindössze 32 éves korában.

Nikolaus Bruhns szerzeményei közül most hallgassuk meg a nagyobbik e-moll orgonaprelúdiumát.

Bruhns – “Großes” Praeludium in e-Moll    7:30

Nikolaus Bruhns e-moll nagy orgonaprelúdiumát Ton Koopman orgonázta.

Következő barokk zenészünk Jeremiah Clarke, aki angol barokk zeneszerző és szintén orgonista volt, 1674-ben született Londonban. Tehetsége révén a királyi kápolna orgonistája volt már fiatalon. Sajnos ő is korán végezte. Egy nagyon szép de rangján felül álló hölgy iránt táplált heves de reménytelen szerelem miatt, önként vetett véget életének, alig 33 éves korában. Neve a “Dán herceg indulója” című alkotása révén maradt ismert a zenetörténetben, hisz a közkedvelt dallamot mai napig is gyakran játsszák. „Trumpet Voluntarry” néven közismert szerzeményének, mely az orgona trombita nevű regiszterén játszott szólódarabra utal, most egy zenekari átirata következik.

Clarke – Trumpet Voluntary  2:25

Jeremiah Clarke angol zeneszerző közkedvelt dallamának zenekari átdolgozását Leopold Stokowsky készítette és ő is vezényelte a London Szimfonikus Zenekar élén.

Következő zenészünk Johann Georg Pisendel, akit említettem a múlt héten is, mint a hegedűverseny atyjának Giuseppe Torellinek tanítványát. Piesendel Nürnberg mellett született 1687-ben. Személyes ismeretségben volt kora legnagyobb zenészeivel, mint például Johann Sebastian Bach-al, Georg Philip Telemannal valamint Antonio Vivaldival. Mint kora egyik legkiemelkedőbb hegedűművészének, hegedűversenyt írtak számára olyan világhírű zenésztársai, mint Tomasso Albinoni valamint a már említett Telemann és Vivaldi is. Pisendel kevés számú szerzeménye igen magas színvonalú. Zenészünk kiemelkedő hegedűsi meg zeneszerzői tehetsége mellett azt az érdemet is magáénak tudhatja, hogy vezetése alatt a Drezdai Udvari Zenekar, színvonalában Európa talán legnagyszerűbb zenekarává nőtte ki magát.

Johann Georg Pisendel D-dúr concertójából következik részlet.

Pisendel – Concerto in D major / részlet       7:46

Johann Georg Pisendel D-dúr concertójából vett részletet Gottfried von der Golz vezetésével a Freiburgi Barokkzenekar játszotta.

Nicola Antonio Porpora Nápolyban született 1686-ban. Itt kezdte zenei tanulmányait tíz éves korában a Zeneakadémián. Az Alessandro Scarlatti uralta nápolyi operaéletbe 1708-ban, 22 éves korában tört be Agrippina című sikeres operájával. Nápolyban, Rómában, Velencében tevékenykedett, közben Európa szerte hírnevet szerzett operáival. Operaszerzeményei színvonalát tekintve Londonba hívták meg nem titkoltan Georg Friedrich Händel riválisának, konkurens operatársulathoz. Emellett a kor leghíresebb énektanára volt. Több világhíresség is került ki a keze alól. Három év London után újra Velencében majd Drezdában és Bécsben dolgozott. Itt a fiatal Joseph Haydn volt tanítványa és zongorakísérője. 1768-ban hunyt el 82 éves korában. A klasszicizmusnak nevezett zenetörténeti fejezet legfontosabb előkészítőjeként tartják számon. Számos operája mellett kamarazenei darabokat is szerzett, melyek közül most a G-dúr hegedűszonátája következik.

Porpora – II. G-dúr hegedűszonáta   9:05

Nicola Antonio Porpora G-dúr, második hegedűszonátáját Anton Steck hegedülte, csembalón kísért Christian Rieger.

Jean Marie Leclair 1697-ben született Lyonban. A francia hegedűművész és zeneszerző a francia királyi udvarban zenélt, majd a holland királynál, később meg a hollandiai Hágában. Ezt követően visszatért Párizsba, ahol 67 éves korában gyilkosság áldozata lett.

Több mint 60 szóló, duó illetve trioszonátát írt, melyekben az olasz stílust a franciával elegyíti. Rövid díszített frázisokat és színes harmóniákat alkalmaz, melyből hangszeres virtuozitása is kitűnik. Komponált továbbá koncerteket, balett zenét, vokális zenét és van egy operája is. Őt tartják a francia hegedűiskola megalapozójának. Alkotásai közül a D-dúr, harmadik szonátája következik.

Leclair – Sonata No. 3 in D    10:22

Jean Marie Leclair D-dúr harmadik hegedűszonátáját Davit Oistrakh játszotta, Vladimir Yampolsky zongorakíséretében.

Ennyit kiegészítésként a barokk sorozathoz. Zenetörténeti sorozatunk következő részében a klasszicizmus előfutárairól lesz szó, mint például Johann Sebastian Bach kitűnő zenészfiairól, Leopold Mozartról, Wolfgang Amadeus zeneszerző apjáról illetve kortársaikról.

A Concerto klasszikus zenei óra ismétlésben meghallgatható szombatonként este fél tizenegytől. A műsor következő része a jövő csütörtökön délbe két órától kezdődik majd. Böjthe László várja önöket akkor is szeretettel, viszont hallásra!

Concerto 151 / 2012 január 19 – 14h, január 21 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

A műsor INNEN letölthető

Az Észak-Olaszországi Bologna városa több szempontból is híres. Itt alapították például az első középkori európai egyetemet még 1088-ban, hol sok későbbi neves magyar is tanult. A város négy pápát is adott az egyháznak. Zenei szempontból Bolognat tekintik a concerto, vagyis az önálló zenekari muzsika szülőföldjének. Itt született Adriano Banchieri barokk valamint Ottorino Respighi kiemelkedő impresszionista zeneszerző. Habár nem itt született, de itt tevékenykedett Giuseppe Torelli is, akit a mai értelemben vett hegedűverseny atyjának tekintenek. Róla lesz szó adásunk első felében majd egy kortársának, az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzőjének Henry Purcellnek zenéjét lehet majd hallgatni.

Ezekhez kíván önöknek békés zenehallgatást a Concerto klasszikus zenei műsor szerkesztője: Bth. DAJK!

Torelli – Sinfonia for trumpet in D major (G 8)          5:07

Trombitára és kamarazenekarra írt D-dúr szinfonia hangzott el.

Szerzője, Guiseppe Torelli olasz barokk zeneszerző, viola d’amore és hegedűművész, hegedűtanár, Veronában született 1658-ban. Családja később Bolognába költözött, ahol Giuseppe zenét tanult több zenésznél is és zeneszerzést Antonio Pertinél. 1684-ben, 26 éves korában, tagjai közé választotta őt az Academia Filarmonica, mely a városban zenélő egyesületek leghíresebbike volt. Emellett Torelli a bolognai San Petronio székesegyház violajátékosa volt.

Később zeneszerzőnk rövid ideig koncertmester volt a Brandemburg-Ansbachi őrgróf udvarában, ahol tanítványa volt a híres Drezdai zenekar későbbi koncertmestere Johann Georg Pisendel. 1695-ben Torelli visszatért Bolognába, ahol Antonio Pertivel újraszervezték a katedrális zenekarát, melynek koncertmestere lett. 1709. február 8.-án Bolognában hunyt el.

Torelli – Concerto grosso for violin, Op. 8 No. 11      10:12

Giuseppe Torelli szerzeménye, az Op.8-as sorozat 11., F-dúr, hegedűre írt Concerto grossoja hangzott el.

Torelli legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a mai értelemben vett hegedűversenyt, ahol a szóló hangszer jelentős mértékben kiválik az együttesből. Az az ötlet, hogy a zenekarból kiváljon egy szólisztikus hangszer Op.6-os alkotásai közt jelenik meg, egyelőre még csak elvétve és röviden, majd az Op.8-as sorozat 12 concertójának mindenike kiemelten kezel egy illetve két hegedűre írt szólórészeket. A versenyműirodalom későbbi nagy alkotóira mint például Vivaldira, Telamannra illetve Bachra voltak ezek az alkotások nagy befolyással.

Torelli – Concerto for two violins, Op. 8 No. 2            6:47

A mai Concerto klasszikus zenei adásunk első felében Giuseppe Torelli zenéjét hallgattuk. Utoljára, szintén az Op.8-as híres sorozatából a második concerto hangzott el, mely két hegedűre íródott, a-mollban. A Torelli szerzeményeket a Collegium Musicum játszotta Simon Standage vezetésével, aki egyben az egyik szólóhegedűs is, szólista társa volt Chaterine Weiss. A trombita szólamot Crispian Steel-Perkins szólaltatta meg.

Purcell – Duet ‘Lost is my quiet’ 3:33

Egy évvel Torelli után, vagyis 1659-ben született Londonban a mai műsorunk másik zeneszerzője Henry Purcell, kinek Diocletianus című alkotásából hangzott el részlet. A Freiburgi Barokkzenekar kíséretében Nancy Argenta valamint Michael Chance énekeltek.

Purcell, az olasz és francia stilisztikai elemeknek a szigetországi zenei hagyományba való beolvasztásával teremtette meg jellegzetesen angol hangzású barokk zenéjét. Ezt pedig olyan ügyesen, hogy az angolok egyik legnagyobb barokk zeneszerzőjét tisztelhetjük benne.

Purcell – The Plaint, a Ground in a        6:59

“Panaszt” hallottunk a-mollban. Henry Purcell szerzeményét Pedro Memelsdorff fuvolázta, csembalón Andreas Steier játszott.

Henry Purcell zenei karrierjét a Chapel Royal gyermekkórusának tagjaként kezdte, majd 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és -javítóként működött. 1677-ben, vagyis 18 évesen, elnyerte a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” címet.

1679-ben Purcell a Westminster-apátság orgonistája lett. E korai alkotói korszakát inkább egyházzenei alkotások jellemzik. Zsoltárfeldolgozásai, miséi és himnuszai a műfaj virágzásának csúcsát jelentik. 1682-től királyi orgonista Blow és Child mellett. 1683-ban kinevezték udvari zeneszerzőnek.

Purcell – Four Part Fantasia No2           3:02

Henry Purcell Fantáziáját a Kronos Quartet játszotta.

Purcell udvari zeneszerzőként adta ki triószonátáit. Ezt az időszakot fémjelzi még a II. Jakab születésnapjára írt 3 óda (1685-87), valamint a 4 Caecilia-óda (1683-92). Udvari állásában a később trónra lépő III. Vilmos majd II. Mária is megerősítette őt.

Purcell – Dido’s Lament    3:45

1689-ben volt a Dido és Aeneas bemutatója, amelyből Dido lamentációja hangzott el. Purcell színpadi alkotását további 38 drámai zenemű követte. Ezek közt William Shakespeare, illetve John Dryden szövegeire készített művek is találhatók.

Henry Purcell sikereinek csúcsán, alig 36 éves korában 1695-ben hunyt el. A szerző alkotási közül befejezésként hallgassuk meg Thomas Farmer zenészkollégájának halálára komponált elégiáját.

Purcell – Elegy upon the death of Thomas Farmer     4:22

A mai Concerto kalsszikus zenei óránkban két barokk zeneszerzőt mutattam be röviden, Giuseppe Torellit valamint Henry Purcellt. Befejezésül ez utóbbi zeneszerző elégiája hangzott el. Jody Pou énekelt, lanton kísért Andre Damiani.

Elhangzott adásunk szombat este fél tizenegytől ismétlésre kerül. A barokk sorozatunk kiegészítő részeiből a következő műsor a jövő csütörtökön délbe két órától hallgatható meg. Böjthe László búcsúzik mára önöktől, viszont hallásra!

Concerto 150 / 2012 január 12 – 14h, január 14 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

A rádióműsor INNEN letöltehető.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! A következő órában Concerto klasszikus zenei műsorunk fog elhangzani. Ennek keretében Francis Poulenc valamint Charles Widor francia szerzőktől egy-egy zongoraverseny kerül műsorra.

Francis Jean Marcel Poulenc Párizsban született, 1899-ben. Olivier Messiaen mellett a 20. század második felében, a francia komponisták közül egyedül ő örvendett vitathatatlan nemzetközi elismerésnek. Alkotott minden nagyobb műfajban, írt műdalt, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet és zenekari műveket. Az első világháború után az úgynevezett Hatok (Les Six) csoportjának tagja lett. Megfogalmazása szerint a Hatok közös vonása “az elmosódottság helyett a melódiához és a kontrapunkthoz, a pontossághoz, az egyszerűséghez való visszatérés”. Nagyszerű versenyművei közül most a zongoraversenye következik.

Poulenc – Piano Concerto      19:25

Francis Poulenc zongoraversenyét, a Philharmonia Zenekart kíséretében Pascal Rogé zongorázta. Charles Dutoit zezényelt.

A XIX. században francia zeneszerzők fejlesztettek ki egy romantikus szimfonikus stílust – az orgonaszimfóniát – amellyel a híres orgonaépítő Cavaillé-Coll kiemelkedő felszereltségű hangszereinek adottságait használhatták ki. A műfaj egyik legjelentősebb képviselője Charles-Marie Widor Lyonban született 1844-ben. Orgonista apja volt első zenetanára. Már gyerekként kiváló improvizációs képességei voltak. 16 évesen lépett az apja helyébe a Lyoni Szt. Ferenc templomban majd a párizsi Szt. Sulpice templom orgonistája volt vagy 65 éven keresztül. A Párizsi Znekonzervatóriumon mint orgonaprofesszor Cesar Frank helyébe lépett. Charles-Marie Widor főleg orgonaszimfóniái révén ismert, de sok műfajban komponált. Például írt 10 szimfóniát is, és zongoraversenyei is elismerést érdemelnek. Ezek közül készítettem elő mára az elsőt, mely f-mollban íródott és az Op. 39-es jegyzékszámot viseli. Békés zenehallgatást!

Widor – Piano Concerto No.1           29:32

Charles-Marie Widor Op.39-es f-moll első zongoraversenye hangzott el. A BBC Walesi Nemzeti Zenekarrát Thierry Fischer vezette, zongorán játszott Markus Becker. Az elhangzott műsor szombaton este fél 11-től ismétlésre kerül. A Concerto klasszikus zenei óra következő része a jövő csütörtökön délbe két órától kezdődik majd. Böjthe László búcsúzik addig is önöktől, viszont hallásra!

Concerto 149 / 2012 január 5 – 14h, január 7 – 22:30h  -  89.7MHz

A műsor meghallgatható INNEN letöltve.

Boldog Újévet kíván önöknek a Concerto klasszikus zenei műsor szerkesztője Böjthe László. A mai adásunkat januári évfordulók alapján állítottam össze. Rögtön január elsejével kapcsolatban emlékezhetünk meg Johann Christian Bachról, aki pontosan 230 éve hunyt el. A nagy Johann Sebastian szintén kivételes zenei tehetségű fiától most C-dúr brácsaversenyének középső tétele fog elhangzani.

Christian Bach – Viola concerto in C major / Adagio            5:40

230 éve január elsején hunyt el Johann Christian Bach. Életművéből most C-dúr brácsaversenyének Adagio tétele hangzott el. Hartmut Rohde játszott brácsán. Január másodikán volt kerek 175 éve, hogy megszületett Mili Alexeyevich Balakirev zeneszerző, zongorista és karmester. Muszorgszkij, Borogyin, Korszakov és Kjui mellett, az újító szellemű orosz “Ötök” tagja volt. Legismertebb darabja az Iszlamej című keleti fantázia, amely igen népszerű a zongoristák körében. Ez következik most tőle, Andrei Gavrilov nagyszerű előadásában.

Balakirev – Islamey            7:57

A 175 éve született Mili Alexeyevich Balakirev szerzeményét, az Iszlamejt, Andrei Gavrilov zongorázta. A Balakirev és az „orosz ötök” csoportja utáni orosz zene egyik legkiemelkedőbb tehetsége Alexander Nikolaevich Szkrjabin volt, aki 140 éve született január hatodikán. Az orosz zeneszerző és kiemelkedő zongorista, a szintén zseniális Rachmaninov diáktársa és barátja volt. Zongora előadásai európaszerte sikeresek voltak. Ilyenkor, saját szerzeményei mellett főleg Chopin, Liszt és Schumann darabjait játszotta. Most az Op.53-as fisz moll, ötödik zongoraszonátája fog elhangzani.

Scriabin – Piano Son. #5 in F sharp, Op. 53      12:22

A 140 éve született Alexander Nikolaevich Szkrjabinról emlékeztünk meg ötödik zongoraszonátáját hallgatván. Vladimir Horowitz zongorázott. A következő évforduló Frederick Theodor Albert Delius nevéhez fűződik, aki 1862-ben, vagyis kerek 150 esztendeje, január 29-én született német szülők gyerekeként Angliában. Mégis francia zeneszerzőként tartják nyilván, ugyanis Amerikából hazatérve, ahol Floridában citromültetvénye volt, a Lipcsei zenekonzervatóriumon tanult, majd Párizs mellett telepedett le. Itt nősült meg és élete végéig a franciáknál élt. Lipcsében Edvard Grieggel barátkozott össze, a franciáknál pedig többek közt Gauguin a híres festőművész volt a barátja. Grieg hatása mellett Richard Strauss valamint Debussy zenéje befolyásolta művészi stílusát. Ültetvényes korának emlékei köszönnek vissza a Florida szvitjében. Ebből következik az éjszakai részlet.

Delius – Florida suite / At Night 7:41

Delius – Florida Suite / By the River     6:51

A 150 éve született Frederick Delius emlékét idéztük fel a Flodida szvitjéből vett részlettel. Január utolsó napjára is került egy évfordulónk. 31-én lesz 215 éve, hogy megszületett Bécsben Franz Schubert. Dallamok és líricizmus iránti természetes érzékenységével Schubert a 19. század legtehetségesebb zeneszerzői közé tartozik. Nagyon fiatalon, 31 évesen hunyt el, addig azonban több mint hatszáz dalt, több szimfóniát, szonátát, vonósnégyest, operát komponált. Őt tartják a bécsi klasszicizmus utolsó mesterének, ill. az első romantikus zeneszerzőnek. 899-es jegyzékszámú impromtu-ja következik.

Schubert – Impromptus, D. 899 No. 4 in A flat Allegretto     7:07

Alfred Brendel zongorajátékát hallottuk. A 215 éve született Franz Schubert negyedik impromtuja hangzott el.

Januári zenetörténeti évfordulókból válogató műsorunk ezzel véget ért. Ismétlésben újra hallgatható szombaton este fél tizenegytől. A Concerto klasszikus zenei óra következő kiadását a jövő csütörtökön lehet itt meghallgatni. Addig is búcsúzik önöktől a műsor szerkesztője Böjthe László. Boldog Újévet kívánok még egyszer minden hallgatómnak, viszont hallásra!

Concerto 148 / 2011 december 29 – 14h, 2012 január 1 – 22:30h  -  89.7MHz

Műsort letöltheted INNEN.

A mai Concerto klasszikus zenei adásunkban opera kórusrészleteket hallgatni hívom meg önöket. A Robin Stapleton vezetése alatt álló angol Királyi Operaház, a Covent Garden kórusát fogjuk hallgatni. Vezényel Bernard Haitink.

Walter Scott története nyomán írta Gaetano Donizetti a Lammermoori Lucia című operáját. Bevezetésnek két rövid kórus részletet készítettem elő az 1600-as évek Skóciájában játszódó tragikus operából.

Donizetti – Lucia di Lammermoor

Donizetti operájából a Lammermoori lucia-ból hangzottak el részletek.

A következő történetben Elza, a brabanti hercegnő készül hozzámenni megmentőjéhez, egy ismeretlen lovaghoz. Amikor Elza és a páncélos lovag is megjelenik, hogy a templomba induljanak, váratlanul előlép Ortrud, és nyilvánosan kérdőre vonja Elzát: kinek lesz asszonya, nemesi származású-e jövendőbelije, ki lesz férjeként Brabant új ura? Megjelenik Telramund is és varázslattal vádolja meg legyőzőjét. A lovag visszautasítja a vádat és kijelenti, egyedül Elza jogosult a kérdéseket feltenni számára. Elza ünnepélyesen megfogadja, hogy sosem fogja kutatni a titkot, valójában azonban Ortrud kérdései benne is gyanút ébresztettek. A király ünnepélyesen a menet élére áll, és a templomba vezeti az ifjú párt. Egy közismert dallam következik, Richard Wagner Lohengrin című operájának harmadik felvonásából: a nászkar.

Wagner – Nászkar

Richard Wagner Lohengrin című operájának harmadik felvonásából hallgattuk meg a Nászkart.

A következő valós történet a francia forradalom idején játszódik. André Chenier költő, írásaival és tetteivel egyaránt kiáll a forradalom mellet. Egymásba szeretnek azonban Madelein grófkisasszonnyal. A forradalmárok egymással találják kettőjüket, és mint a forradalom árulóját halálra ítélik Cheniert. Kórusrészlet következik Umberto Giordano operájából.

Giordano-Pastorelle adio.

Umberto Giordano Andre Chenier című operájából hallgattuk meg a „Pastorelle adio” című részletet.

Az egyiptomiakra törő etiópok seregével vívott harcból győztesen visszatérő Radames hadvezért két szerelmes lány is várja. Az egyik a fáraó lánya Amneris, a másik pedig Aida a legyőzött etióp király lánya, akit rabszolgaként tartanak fogságban, a fáraó udvarában. Verdi Aida című operájában a nép örömujjongással köszönti a hazatérő vezért.

Verdi – Aida

Giuseppe Verdi Aida című operájának második felvonásából hallgattuk meg a győzelmi kórust.

Ciprus szigetén folytatjuk operai kalandozásunkat. A tizennegyedik század végén tartunk. A törökökkel vívott csatából győztesen tér haza Otello, Ciprus sziget kormányzója. A nép élteti győztes vezérét, és az örömünnep tüzei gyúlnak városszerte.

Verdi – Otello

Giuseppe Verdi Otello című operájának első tételéből hallgattuk meg a Fuocco di Goia című részletet.

Az Izrael népére törő babiloni király különös bibliai történetét dolgozza fel Verdi a Nabucco vagy olaszosan Nabuccodonozor című operájában. Az opera rejtett politikai célzás és az olasz szabadságharc melletti állásfoglalás is egyben a zeneszerző részéről. A harmadik felvonásban felhangzó Va pensiero vagyis Szállj gondolat kezdetű kórusrészlet nem biblikus vers, hanem egy szabadságharcos himnusz.

Verdi – Nabucco

Giuseppe Verdi Nabucco című operájából hallgattuk meg a héber rabszolgák kórusát.

És még egy rövid részlet Verditől mellyel az ezernégyszázas évek lovagi világába vezet el minket. A trubadúr című operájának második felvonása egy lenyűgöző életképpel indít. Egy spanyol cigánytáborban vagyunk. Lobog a tűz, a cigánykovácsok fegyvereket kovácsolnak. A szabadságról énekelnek, az örök vándorsorsról. Őket semmi sem köti, szabadon bolyongnak a világban, mint a szél, vagy a fellegek az égbolton.

Verdi – Cigány kórus

Verdi A trubadúr című operájának második felvonásából hallgattuk meg a cigányok kórusát.

Beethoven egyetlen operájából a Fidelioból következik most részlet. Leonora, az elveszett férjét kereső asszony, férfiruhába öltözve szegődik el a börtönőrhöz szolgának. Megsejtette ugyanis, hogy férje ellenségei ide zárták be Floreastant a keresett hitvest. A bőrön foglyai számára kieszközli, hogy egy rövid kis sétára engedjék ki őket a börtön udvarára. Azt reméli ugyanis, hogy a rabok közt megpillanthatja a keresett férfit. A kitóduló rabok rázendítenek a szabadság dallamára.

Beethoven – Fidelio

Beethoven Fidelio című operájából hallgattuk meg a rabok kórusát.

Karthágó királynője, Didó és a trójaiak vezére Aeneas, egy vadászat alkalmával kitörő vihar elöl, fedezékbe menekülnek. Itt pedig szerelemi kapcsolat bontakozik ki köztük. Berlioz “Trójaiak” című operájában a “Királyi vadászat és vihar” című részletet dolgozza fel a történetet. Figyeljünk rá a kórus hangeffektus szerepére.

Trójaiak – Királyi vadászat és vihar        9:34

Ennyi fért mai műsorunkba, melyben az angol Királyi Operaház, a Covent Garden kórusa énekelt közkedvelt operarészleteket. Vezényelt Bernard Haitink. Adásunkat szombaton este fél tizenegytől ismételjük.

Stb.