Muffat, Bruhns, Clarke, Pisendel, Porpora, Leclair

January 25th, 2012 by bojthe

Concerto 152 / 2012 január 26 – 14h, január 28 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

Letölthető: MŰSOR.

Számomra is meglepő, de a barokk zenét bemutató sorozatunk még a 2009-es esztendőben kezdődött. Több mit két év alatt – más témájú műsorok mellett – több mint harminc adás témája volt a barokk és kiemelkedő zeneszerzői. Átnéztem a rendelkezésemre álló zeneanyagot és a mai Concerto klasszikus zenei adásunkban, mintegy kiegészítésként az említett maratoni sorozatunkhoz néhány kimaradt de említésre méltó szerző nevét fogom felsorolni.

Böjthe László köszönti önöket: DAJK!

Születés szerinti időrendben kezdem a listát Georg Muffat nevével, aki 1653-ban született franciaként, de élete jelentős részét a németeknél zenélte le. Miután a franciáknál Lully majd az olaszoknál Pasquini tanítványa, illetve Corelli barátja volt, németországi karrierjét Salzburgban kezdte 25 évesen orgonista és kamarazenészként. Később a passaui püspöknél dolgozott karmesterként. Fia Gottlieb Theophil Muffat, szintén híres zenész volt. Orgonistaként az 1700-as évek első felében Bécs legjelentősebb billentyűs zeneszerzőjének számított. Passauban született 1690-ben. A bécsi udvarban számos zenetanári teendője akadt. Ő tanította a királyi gyerekeket köztük a majdani Mária Terézia császárnőt is, kinek trónra lépése után az udvar fő orgonistájává nevezték ki. Gottlieb Muffat 1770-ben hunyt el, 80 éves korában.

Most az apa, vagyis Georg Muffat szerzeményei közül az „Armonico tributo” kiadványában levő g-moll második szonátájából következik részlet.

Georg Muffat – Armonico tributo – Sonata II g-moll / részlet          7:22

Georg Muffat g-moll szonátáját a Leonhardt Consort játszotta.

Nikolaus Bruhns zenész-zeneszerző családban született 1665-ben. Nagyapja, s annak mindhárom fia elismert zenészek voltak. A kis Nikolaus csodagyereknek számított, egész fiatalon orgonázott és zenedarabokat komponált. Később testvérével együtt Lübeckben tanultak zenélni több neves zenésztől, köztük nagybátyjuktól is. Bruhns a kor talán legnagyobb zenészétől Dietrich Buxtehude-tól is tanult, aki legtehetségesebb tanítványának tartotta őt. Zenészünk stílusa befolyással volt Johann Sebastian Bach-ra is. Kora egyik legkiemelkedőbb orgonistájaként és zeneszerzőjeként 24 éves korától Husum városában tevékenykedett orgonistaként. Itt hunyt el, fiatalon, mindössze 32 éves korában.

Nikolaus Bruhns szerzeményei közül most hallgassuk meg a nagyobbik e-moll orgonaprelúdiumát.

Bruhns – “Großes” Praeludium in e-Moll    7:30

Nikolaus Bruhns e-moll nagy orgonaprelúdiumát Ton Koopman orgonázta.

Következő barokk zenészünk Jeremiah Clarke, aki angol barokk zeneszerző és szintén orgonista volt, 1674-ben született Londonban. Tehetsége révén a királyi kápolna orgonistája volt már fiatalon. Sajnos ő is korán végezte. Egy nagyon szép de rangján felül álló hölgy iránt táplált heves de reménytelen szerelem miatt, önként vetett véget életének, alig 33 éves korában. Neve a “Dán herceg indulója” című alkotása révén maradt ismert a zenetörténetben, hisz a közkedvelt dallamot mai napig is gyakran játsszák. „Trumpet Voluntarry” néven közismert szerzeményének, mely az orgona trombita nevű regiszterén játszott szólódarabra utal, most egy zenekari átirata következik.

Clarke – Trumpet Voluntary  2:25

Jeremiah Clarke angol zeneszerző közkedvelt dallamának zenekari átdolgozását Leopold Stokowsky készítette és ő is vezényelte a London Szimfonikus Zenekar élén.

Következő zenészünk Johann Georg Pisendel, akit említettem a múlt héten is, mint a hegedűverseny atyjának Giuseppe Torellinek tanítványát. Piesendel Nürnberg mellett született 1687-ben. Személyes ismeretségben volt kora legnagyobb zenészeivel, mint például Johann Sebastian Bach-al, Georg Philip Telemannal valamint Antonio Vivaldival. Mint kora egyik legkiemelkedőbb hegedűművészének, hegedűversenyt írtak számára olyan világhírű zenésztársai, mint Tomasso Albinoni valamint a már említett Telemann és Vivaldi is. Pisendel kevés számú szerzeménye igen magas színvonalú. Zenészünk kiemelkedő hegedűsi meg zeneszerzői tehetsége mellett azt az érdemet is magáénak tudhatja, hogy vezetése alatt a Drezdai Udvari Zenekar, színvonalában Európa talán legnagyszerűbb zenekarává nőtte ki magát.

Johann Georg Pisendel D-dúr concertójából következik részlet.

Pisendel – Concerto in D major / részlet       7:46

Johann Georg Pisendel D-dúr concertójából vett részletet Gottfried von der Golz vezetésével a Freiburgi Barokkzenekar játszotta.

Nicola Antonio Porpora Nápolyban született 1686-ban. Itt kezdte zenei tanulmányait tíz éves korában a Zeneakadémián. Az Alessandro Scarlatti uralta nápolyi operaéletbe 1708-ban, 22 éves korában tört be Agrippina című sikeres operájával. Nápolyban, Rómában, Velencében tevékenykedett, közben Európa szerte hírnevet szerzett operáival. Operaszerzeményei színvonalát tekintve Londonba hívták meg nem titkoltan Georg Friedrich Händel riválisának, konkurens operatársulathoz. Emellett a kor leghíresebb énektanára volt. Több világhíresség is került ki a keze alól. Három év London után újra Velencében majd Drezdában és Bécsben dolgozott. Itt a fiatal Joseph Haydn volt tanítványa és zongorakísérője. 1768-ban hunyt el 82 éves korában. A klasszicizmusnak nevezett zenetörténeti fejezet legfontosabb előkészítőjeként tartják számon. Számos operája mellett kamarazenei darabokat is szerzett, melyek közül most a G-dúr hegedűszonátája következik.

Porpora – II. G-dúr hegedűszonáta   9:05

Nicola Antonio Porpora G-dúr, második hegedűszonátáját Anton Steck hegedülte, csembalón kísért Christian Rieger.

Jean Marie Leclair 1697-ben született Lyonban. A francia hegedűművész és zeneszerző a francia királyi udvarban zenélt, majd a holland királynál, később meg a hollandiai Hágában. Ezt követően visszatért Párizsba, ahol 67 éves korában gyilkosság áldozata lett.

Több mint 60 szóló, duó illetve trioszonátát írt, melyekben az olasz stílust a franciával elegyíti. Rövid díszített frázisokat és színes harmóniákat alkalmaz, melyből hangszeres virtuozitása is kitűnik. Komponált továbbá koncerteket, balett zenét, vokális zenét és van egy operája is. Őt tartják a francia hegedűiskola megalapozójának. Alkotásai közül a D-dúr, harmadik szonátája következik.

Leclair – Sonata No. 3 in D    10:22

Jean Marie Leclair D-dúr harmadik hegedűszonátáját Davit Oistrakh játszotta, Vladimir Yampolsky zongorakíséretében.

Ennyit kiegészítésként a barokk sorozathoz. Zenetörténeti sorozatunk következő részében a klasszicizmus előfutárairól lesz szó, mint például Johann Sebastian Bach kitűnő zenészfiairól, Leopold Mozartról, Wolfgang Amadeus zeneszerző apjáról illetve kortársaikról.

A Concerto klasszikus zenei óra ismétlésben meghallgatható szombatonként este fél tizenegytől. A műsor következő része a jövő csütörtökön délbe két órától kezdődik majd. Böjthe László várja önöket akkor is szeretettel, viszont hallásra!

Torelli, Purcell

January 18th, 2012 by bojthe

Concerto 151 / 2012 január 19 – 14h, január 21 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

A műsor INNEN letölthető

Az Észak-Olaszországi Bologna városa több szempontból is híres. Itt alapították például az első középkori európai egyetemet még 1088-ban, hol sok későbbi neves magyar is tanult. A város négy pápát is adott az egyháznak. Zenei szempontból Bolognat tekintik a concerto, vagyis az önálló zenekari muzsika szülőföldjének. Itt született Adriano Banchieri barokk valamint Ottorino Respighi kiemelkedő impresszionista zeneszerző. Habár nem itt született, de itt tevékenykedett Giuseppe Torelli is, akit a mai értelemben vett hegedűverseny atyjának tekintenek. Róla lesz szó adásunk első felében majd egy kortársának, az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzőjének Henry Purcellnek zenéjét lehet majd hallgatni.

Ezekhez kíván önöknek békés zenehallgatást a Concerto klasszikus zenei műsor szerkesztője: Bth. DAJK!

Torelli – Sinfonia for trumpet in D major (G 8)          5:07

Trombitára és kamarazenekarra írt D-dúr szinfonia hangzott el.

Szerzője, Guiseppe Torelli olasz barokk zeneszerző, viola d’amore és hegedűművész, hegedűtanár, Veronában született 1658-ban. Családja később Bolognába költözött, ahol Giuseppe zenét tanult több zenésznél is és zeneszerzést Antonio Pertinél. 1684-ben, 26 éves korában, tagjai közé választotta őt az Academia Filarmonica, mely a városban zenélő egyesületek leghíresebbike volt. Emellett Torelli a bolognai San Petronio székesegyház violajátékosa volt.

Később zeneszerzőnk rövid ideig koncertmester volt a Brandemburg-Ansbachi őrgróf udvarában, ahol tanítványa volt a híres Drezdai zenekar későbbi koncertmestere Johann Georg Pisendel. 1695-ben Torelli visszatért Bolognába, ahol Antonio Pertivel újraszervezték a katedrális zenekarát, melynek koncertmestere lett. 1709. február 8.-án Bolognában hunyt el.

Torelli – Concerto grosso for violin, Op. 8 No. 11      10:12

Giuseppe Torelli szerzeménye, az Op.8-as sorozat 11., F-dúr, hegedűre írt Concerto grossoja hangzott el.

Torelli legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a mai értelemben vett hegedűversenyt, ahol a szóló hangszer jelentős mértékben kiválik az együttesből. Az az ötlet, hogy a zenekarból kiváljon egy szólisztikus hangszer Op.6-os alkotásai közt jelenik meg, egyelőre még csak elvétve és röviden, majd az Op.8-as sorozat 12 concertójának mindenike kiemelten kezel egy illetve két hegedűre írt szólórészeket. A versenyműirodalom későbbi nagy alkotóira mint például Vivaldira, Telamannra illetve Bachra voltak ezek az alkotások nagy befolyással.

Torelli – Concerto for two violins, Op. 8 No. 2            6:47

A mai Concerto klasszikus zenei adásunk első felében Giuseppe Torelli zenéjét hallgattuk. Utoljára, szintén az Op.8-as híres sorozatából a második concerto hangzott el, mely két hegedűre íródott, a-mollban. A Torelli szerzeményeket a Collegium Musicum játszotta Simon Standage vezetésével, aki egyben az egyik szólóhegedűs is, szólista társa volt Chaterine Weiss. A trombita szólamot Crispian Steel-Perkins szólaltatta meg.

Purcell – Duet ‘Lost is my quiet’ 3:33

Egy évvel Torelli után, vagyis 1659-ben született Londonban a mai műsorunk másik zeneszerzője Henry Purcell, kinek Diocletianus című alkotásából hangzott el részlet. A Freiburgi Barokkzenekar kíséretében Nancy Argenta valamint Michael Chance énekeltek.

Purcell, az olasz és francia stilisztikai elemeknek a szigetországi zenei hagyományba való beolvasztásával teremtette meg jellegzetesen angol hangzású barokk zenéjét. Ezt pedig olyan ügyesen, hogy az angolok egyik legnagyobb barokk zeneszerzőjét tisztelhetjük benne.

Purcell – The Plaint, a Ground in a        6:59

“Panaszt” hallottunk a-mollban. Henry Purcell szerzeményét Pedro Memelsdorff fuvolázta, csembalón Andreas Steier játszott.

Henry Purcell zenei karrierjét a Chapel Royal gyermekkórusának tagjaként kezdte, majd 14 éves korától királyi hangszerkészítőként és -javítóként működött. 1677-ben, vagyis 18 évesen, elnyerte a „királyi hegedűsök házi zeneszerzője” címet.

1679-ben Purcell a Westminster-apátság orgonistája lett. E korai alkotói korszakát inkább egyházzenei alkotások jellemzik. Zsoltárfeldolgozásai, miséi és himnuszai a műfaj virágzásának csúcsát jelentik. 1682-től királyi orgonista Blow és Child mellett. 1683-ban kinevezték udvari zeneszerzőnek.

Purcell – Four Part Fantasia No2           3:02

Henry Purcell Fantáziáját a Kronos Quartet játszotta.

Purcell udvari zeneszerzőként adta ki triószonátáit. Ezt az időszakot fémjelzi még a II. Jakab születésnapjára írt 3 óda (1685-87), valamint a 4 Caecilia-óda (1683-92). Udvari állásában a később trónra lépő III. Vilmos majd II. Mária is megerősítette őt.

Purcell – Dido’s Lament    3:45

1689-ben volt a Dido és Aeneas bemutatója, amelyből Dido lamentációja hangzott el. Purcell színpadi alkotását további 38 drámai zenemű követte. Ezek közt William Shakespeare, illetve John Dryden szövegeire készített művek is találhatók.

Henry Purcell sikereinek csúcsán, alig 36 éves korában 1695-ben hunyt el. A szerző alkotási közül befejezésként hallgassuk meg Thomas Farmer zenészkollégájának halálára komponált elégiáját.

Purcell – Elegy upon the death of Thomas Farmer     4:22

A mai Concerto kalsszikus zenei óránkban két barokk zeneszerzőt mutattam be röviden, Giuseppe Torellit valamint Henry Purcellt. Befejezésül ez utóbbi zeneszerző elégiája hangzott el. Jody Pou énekelt, lanton kísért Andre Damiani.

Elhangzott adásunk szombat este fél tizenegytől ismétlésre kerül. A barokk sorozatunk kiegészítő részeiből a következő műsor a jövő csütörtökön délbe két órától hallgatható meg. Böjthe László búcsúzik mára önöktől, viszont hallásra!

Poulenc, Widor zongoraversenyek

January 11th, 2012 by bojthe

Concerto 150 / 2012 január 12 – 14h, január 14 – 22:30h  -  Mária Rádió 89,7 MHz Hargita, 102,2 MHz Nagyvárad, 90,1 MHz Tasnád

A rádióműsor INNEN letöltehető.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! A következő órában Concerto klasszikus zenei műsorunk fog elhangzani. Ennek keretében Francis Poulenc valamint Charles Widor francia szerzőktől egy-egy zongoraverseny kerül műsorra.

Francis Jean Marcel Poulenc Párizsban született, 1899-ben. Olivier Messiaen mellett a 20. század második felében, a francia komponisták közül egyedül ő örvendett vitathatatlan nemzetközi elismerésnek. Alkotott minden nagyobb műfajban, írt műdalt, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet és zenekari műveket. Az első világháború után az úgynevezett Hatok (Les Six) csoportjának tagja lett. Megfogalmazása szerint a Hatok közös vonása “az elmosódottság helyett a melódiához és a kontrapunkthoz, a pontossághoz, az egyszerűséghez való visszatérés”. Nagyszerű versenyművei közül most a zongoraversenye következik.

Poulenc – Piano Concerto      19:25

Francis Poulenc zongoraversenyét, a Philharmonia Zenekart kíséretében Pascal Rogé zongorázta. Charles Dutoit zezényelt.

A XIX. században francia zeneszerzők fejlesztettek ki egy romantikus szimfonikus stílust – az orgonaszimfóniát – amellyel a híres orgonaépítő Cavaillé-Coll kiemelkedő felszereltségű hangszereinek adottságait használhatták ki. A műfaj egyik legjelentősebb képviselője Charles-Marie Widor Lyonban született 1844-ben. Orgonista apja volt első zenetanára. Már gyerekként kiváló improvizációs képességei voltak. 16 évesen lépett az apja helyébe a Lyoni Szt. Ferenc templomban majd a párizsi Szt. Sulpice templom orgonistája volt vagy 65 éven keresztül. A Párizsi Znekonzervatóriumon mint orgonaprofesszor Cesar Frank helyébe lépett. Charles-Marie Widor főleg orgonaszimfóniái révén ismert, de sok műfajban komponált. Például írt 10 szimfóniát is, és zongoraversenyei is elismerést érdemelnek. Ezek közül készítettem elő mára az elsőt, mely f-mollban íródott és az Op. 39-es jegyzékszámot viseli. Békés zenehallgatást!

Widor – Piano Concerto No.1           29:32

Charles-Marie Widor Op.39-es f-moll első zongoraversenye hangzott el. A BBC Walesi Nemzeti Zenekarrát Thierry Fischer vezette, zongorán játszott Markus Becker. Az elhangzott műsor szombaton este fél 11-től ismétlésre kerül. A Concerto klasszikus zenei óra következő része a jövő csütörtökön délbe két órától kezdődik majd. Böjthe László búcsúzik addig is önöktől, viszont hallásra!

Januári évfordulók

January 11th, 2012 by bojthe

Concerto 149 / 2012 január 5 – 14h, január 7 – 22:30h  -  89.7MHz

A műsor meghallgatható INNEN letöltve.

Boldog Újévet kíván önöknek a Concerto klasszikus zenei műsor szerkesztője Böjthe László. A mai adásunkat januári évfordulók alapján állítottam össze. Rögtön január elsejével kapcsolatban emlékezhetünk meg Johann Christian Bachról, aki pontosan 230 éve hunyt el. A nagy Johann Sebastian szintén kivételes zenei tehetségű fiától most C-dúr brácsaversenyének középső tétele fog elhangzani.

Christian Bach – Viola concerto in C major / Adagio            5:40

230 éve január elsején hunyt el Johann Christian Bach. Életművéből most C-dúr brácsaversenyének Adagio tétele hangzott el. Hartmut Rohde játszott brácsán. Január másodikán volt kerek 175 éve, hogy megszületett Mili Alexeyevich Balakirev zeneszerző, zongorista és karmester. Muszorgszkij, Borogyin, Korszakov és Kjui mellett, az újító szellemű orosz “Ötök” tagja volt. Legismertebb darabja az Iszlamej című keleti fantázia, amely igen népszerű a zongoristák körében. Ez következik most tőle, Andrei Gavrilov nagyszerű előadásában.

Balakirev – Islamey            7:57

A 175 éve született Mili Alexeyevich Balakirev szerzeményét, az Iszlamejt, Andrei Gavrilov zongorázta. A Balakirev és az „orosz ötök” csoportja utáni orosz zene egyik legkiemelkedőbb tehetsége Alexander Nikolaevich Szkrjabin volt, aki 140 éve született január hatodikán. Az orosz zeneszerző és kiemelkedő zongorista, a szintén zseniális Rachmaninov diáktársa és barátja volt. Zongora előadásai európaszerte sikeresek voltak. Ilyenkor, saját szerzeményei mellett főleg Chopin, Liszt és Schumann darabjait játszotta. Most az Op.53-as fisz moll, ötödik zongoraszonátája fog elhangzani.

Scriabin – Piano Son. #5 in F sharp, Op. 53      12:22

A 140 éve született Alexander Nikolaevich Szkrjabinról emlékeztünk meg ötödik zongoraszonátáját hallgatván. Vladimir Horowitz zongorázott. A következő évforduló Frederick Theodor Albert Delius nevéhez fűződik, aki 1862-ben, vagyis kerek 150 esztendeje, január 29-én született német szülők gyerekeként Angliában. Mégis francia zeneszerzőként tartják nyilván, ugyanis Amerikából hazatérve, ahol Floridában citromültetvénye volt, a Lipcsei zenekonzervatóriumon tanult, majd Párizs mellett telepedett le. Itt nősült meg és élete végéig a franciáknál élt. Lipcsében Edvard Grieggel barátkozott össze, a franciáknál pedig többek közt Gauguin a híres festőművész volt a barátja. Grieg hatása mellett Richard Strauss valamint Debussy zenéje befolyásolta művészi stílusát. Ültetvényes korának emlékei köszönnek vissza a Florida szvitjében. Ebből következik az éjszakai részlet.

Delius – Florida suite / At Night 7:41

Delius – Florida Suite / By the River     6:51

A 150 éve született Frederick Delius emlékét idéztük fel a Flodida szvitjéből vett részlettel. Január utolsó napjára is került egy évfordulónk. 31-én lesz 215 éve, hogy megszületett Bécsben Franz Schubert. Dallamok és líricizmus iránti természetes érzékenységével Schubert a 19. század legtehetségesebb zeneszerzői közé tartozik. Nagyon fiatalon, 31 évesen hunyt el, addig azonban több mint hatszáz dalt, több szimfóniát, szonátát, vonósnégyest, operát komponált. Őt tartják a bécsi klasszicizmus utolsó mesterének, ill. az első romantikus zeneszerzőnek. 899-es jegyzékszámú impromtu-ja következik.

Schubert – Impromptus, D. 899 No. 4 in A flat Allegretto     7:07

Alfred Brendel zongorajátékát hallottuk. A 215 éve született Franz Schubert negyedik impromtuja hangzott el.

Januári zenetörténeti évfordulókból válogató műsorunk ezzel véget ért. Ismétlésben újra hallgatható szombaton este fél tizenegytől. A Concerto klasszikus zenei óra következő kiadását a jövő csütörtökön lehet itt meghallgatni. Addig is búcsúzik önöktől a műsor szerkesztője Böjthe László. Boldog Újévet kívánok még egyszer minden hallgatómnak, viszont hallásra!

Covent Garden

January 11th, 2012 by bojthe

Concerto 148 / 2011 december 29 – 14h, 2012 január 1 – 22:30h  -  89.7MHz

Műsort letöltheted INNEN.

A mai Concerto klasszikus zenei adásunkban opera kórusrészleteket hallgatni hívom meg önöket. A Robin Stapleton vezetése alatt álló angol Királyi Operaház, a Covent Garden kórusát fogjuk hallgatni. Vezényel Bernard Haitink.

Walter Scott története nyomán írta Gaetano Donizetti a Lammermoori Lucia című operáját. Bevezetésnek két rövid kórus részletet készítettem elő az 1600-as évek Skóciájában játszódó tragikus operából.

Donizetti – Lucia di Lammermoor

Donizetti operájából a Lammermoori lucia-ból hangzottak el részletek.

A következő történetben Elza, a brabanti hercegnő készül hozzámenni megmentőjéhez, egy ismeretlen lovaghoz. Amikor Elza és a páncélos lovag is megjelenik, hogy a templomba induljanak, váratlanul előlép Ortrud, és nyilvánosan kérdőre vonja Elzát: kinek lesz asszonya, nemesi származású-e jövendőbelije, ki lesz férjeként Brabant új ura? Megjelenik Telramund is és varázslattal vádolja meg legyőzőjét. A lovag visszautasítja a vádat és kijelenti, egyedül Elza jogosult a kérdéseket feltenni számára. Elza ünnepélyesen megfogadja, hogy sosem fogja kutatni a titkot, valójában azonban Ortrud kérdései benne is gyanút ébresztettek. A király ünnepélyesen a menet élére áll, és a templomba vezeti az ifjú párt. Egy közismert dallam következik, Richard Wagner Lohengrin című operájának harmadik felvonásából: a nászkar.

Wagner – Nászkar

Richard Wagner Lohengrin című operájának harmadik felvonásából hallgattuk meg a Nászkart.

A következő valós történet a francia forradalom idején játszódik. André Chenier költő, írásaival és tetteivel egyaránt kiáll a forradalom mellet. Egymásba szeretnek azonban Madelein grófkisasszonnyal. A forradalmárok egymással találják kettőjüket, és mint a forradalom árulóját halálra ítélik Cheniert. Kórusrészlet következik Umberto Giordano operájából.

Giordano-Pastorelle adio.

Umberto Giordano Andre Chenier című operájából hallgattuk meg a „Pastorelle adio” című részletet.

Az egyiptomiakra törő etiópok seregével vívott harcból győztesen visszatérő Radames hadvezért két szerelmes lány is várja. Az egyik a fáraó lánya Amneris, a másik pedig Aida a legyőzött etióp király lánya, akit rabszolgaként tartanak fogságban, a fáraó udvarában. Verdi Aida című operájában a nép örömujjongással köszönti a hazatérő vezért.

Verdi – Aida

Giuseppe Verdi Aida című operájának második felvonásából hallgattuk meg a győzelmi kórust.

Ciprus szigetén folytatjuk operai kalandozásunkat. A tizennegyedik század végén tartunk. A törökökkel vívott csatából győztesen tér haza Otello, Ciprus sziget kormányzója. A nép élteti győztes vezérét, és az örömünnep tüzei gyúlnak városszerte.

Verdi – Otello

Giuseppe Verdi Otello című operájának első tételéből hallgattuk meg a Fuocco di Goia című részletet.

Az Izrael népére törő babiloni király különös bibliai történetét dolgozza fel Verdi a Nabucco vagy olaszosan Nabuccodonozor című operájában. Az opera rejtett politikai célzás és az olasz szabadságharc melletti állásfoglalás is egyben a zeneszerző részéről. A harmadik felvonásban felhangzó Va pensiero vagyis Szállj gondolat kezdetű kórusrészlet nem biblikus vers, hanem egy szabadságharcos himnusz.

Verdi – Nabucco

Giuseppe Verdi Nabucco című operájából hallgattuk meg a héber rabszolgák kórusát.

És még egy rövid részlet Verditől mellyel az ezernégyszázas évek lovagi világába vezet el minket. A trubadúr című operájának második felvonása egy lenyűgöző életképpel indít. Egy spanyol cigánytáborban vagyunk. Lobog a tűz, a cigánykovácsok fegyvereket kovácsolnak. A szabadságról énekelnek, az örök vándorsorsról. Őket semmi sem köti, szabadon bolyongnak a világban, mint a szél, vagy a fellegek az égbolton.

Verdi – Cigány kórus

Verdi A trubadúr című operájának második felvonásából hallgattuk meg a cigányok kórusát.

Beethoven egyetlen operájából a Fidelioból következik most részlet. Leonora, az elveszett férjét kereső asszony, férfiruhába öltözve szegődik el a börtönőrhöz szolgának. Megsejtette ugyanis, hogy férje ellenségei ide zárták be Floreastant a keresett hitvest. A bőrön foglyai számára kieszközli, hogy egy rövid kis sétára engedjék ki őket a börtön udvarára. Azt reméli ugyanis, hogy a rabok közt megpillanthatja a keresett férfit. A kitóduló rabok rázendítenek a szabadság dallamára.

Beethoven – Fidelio

Beethoven Fidelio című operájából hallgattuk meg a rabok kórusát.

Karthágó királynője, Didó és a trójaiak vezére Aeneas, egy vadászat alkalmával kitörő vihar elöl, fedezékbe menekülnek. Itt pedig szerelemi kapcsolat bontakozik ki köztük. Berlioz “Trójaiak” című operájában a “Királyi vadászat és vihar” című részletet dolgozza fel a történetet. Figyeljünk rá a kórus hangeffektus szerepére.

Trójaiak – Királyi vadászat és vihar        9:34

Ennyi fért mai műsorunkba, melyben az angol Királyi Operaház, a Covent Garden kórusa énekelt közkedvelt operarészleteket. Vezényelt Bernard Haitink. Adásunkat szombaton este fél tizenegytől ismételjük.

Stb.

Händel 5

December 22nd, 2011 by bojthe

Concerto 147 / 2011 december 22 – 14h, december 24 – 22:30h  -  89.7MHz

INNEN lehet a rádióműsort letölteni.

A Georg Friedrich Händel élettörténetéről szóló nagyszerű öt részes sorozat befejező részéhez érkeztünk. Concerto klasszikus zenei műsorunkban, a következő órában, az utolsó nagy oratóriumaiból: a Judas Maccabeusból, a Salamonból, a Theodorából valamint a Jephtaból vett részletek fognak elhangzani. De szó lesz a „Tűzijáték zenéről” valamint egy kiváló orgonaverseny is műsorra kerül a szerzőtől. Böjthe László kíván mindezekhez békés zenehallgatást! DAJK!

Júdás Makkabeus, a szír-görög uralom elleni felkelés (i.e. 167-160) vezetője volt, aki harci tetteiért kapta a „Makabi”, vagyis a „Pöröly” jelzőt. A zsidó történelem egyik legnagyobb harcosaként tartják számon Jozsua, Gideon és Dávid mellett. Júdás Makabeus volt az, aki i.e. 165-ben kisöpörte a jeruzsálemi zsidó templomból a pogány szobrokat. Ennek az eseménynek állít emléket a Hanuka ünnepe. A „Júdás Makabeus” című oratóriumot Händel 1746-ban, 61 éves korában írta. A művet egy év múlva mutatták be először a londoni Covent Garden Színházban. A zeneszerző a művet Vilmosnak, Cumberland hercegének tiszteletére komponálta, aki 1746-ban győzelmet aratott a trónkövetelő Charles Edward Stuart felett. Egy közismert és közkedvelt részlet következik a zenedráma harmadik részéből, melyet többek közt Beethoven is feldolgozott:

Judas Maccabaeus / See the conquering hero comes     2:55

A Händel Ének és Zenekar előadásában a névadó szerzőnek Júdás Makabeus című oratóriumából hangzott el a győzelmi induló. Charles Farncombe vezényelt.

Salamon – Sába királynőjének érkezése            rövid részlet

„Sába királynőjének érkezése” a címe a közkedvelt zenekari bevezetőnek – sinfoniának – melyből rövid részlet hangzott el, s mely a Salamon című oratórium harmadik tételének bevezetéseként hangzik el. Az oratórium 1749-ben került bemutatásra Londonban.

Salamon körülbelül i. e. 970-ben lett Izrael királya. Az egyiptomi király lányát vette feleségül. Ő volt az, aki a zsidók első templomát építtette. A grandiózus épületet kivitelezésén harmincezer ember dolgozott hét éven keresztül. Salamon hatalmas és igen jól felszerelt hadsereget szervezett és hajóhadat alapított. Uralkodása alatt azonban béke volt az országban és igen magas szintű anyagi jóllét.

Händel Salamon című oratóriumában dolgozza fel a messze földön híres bölcs király történetét, melyből a következő percekben fogunk kórusrészleteket meghallgatni.

Solomon – With pious heart, May no rash intruder         7:57

A Salamon című Händel oratóriumból elhangzott részleteket a Monteverdi kórus énekelte. John Eliot Gardiner vezényelt.

1749-ben II. György brit király nagyszabású ünnepséget szándékozott rendezni az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni béke megünneplésére, tűzijátékkal, zenével. Erre az alkalomra olyan zenét rendelt Händeltől, amelyben a vezető szerepet a fúvós hangszerek viszik. E felhívásra készült a „Tűzjáték-zene”, melynek Vauxhall Gardensben rendezett főpróbáját is hatalmas érdeklődés övezte: tizenkétezer ember volt jelen, teljes közlekedési káoszt okozva Londonban. A mű és a tűzijátékos ünnepség óriási sikert aratott, a király is elégedett volt. Egy vidám részlet következik a hat tételes zenekari alkotásból.

Music for the Royal Fireworks / 4. La Réjouissance      3:05

„Az örömmámor” című tétel hangzott el Händel „Tüzijáték zenéjé”-ből. Az Orpheus kamarazenekar játszott.

1750-ben került színre a Theodora című oratórium mely a keresztény vértanú-párról, a nemesi származású Theodoráról és az általa kereszténységre térített kedveséről, a római tisztről, Didymusról szól. A negyedik században a római fennhatóság alatt levő Antióchia kormányzója rendeletet ad ki, hogy Diokléciánusz császár születésnapja alkalmából, minden polgár áldozatot kell bemutasson Venus és Flóra római isteneknek. A rendelettel szembeszegülő keresztény Theodora börtönbe kerül, de kedvese Didymus meglátogatja őt és ruhát cserélve ő marad börtönben a nő helyett. A keresztények örülnek Theodora megszabadulásának, de ő, a hír hallatán, hogy szöktetése miatt Didymust halálra ítélték, önként jelentkezik helyette a büntetés átvállalására. Habár kölcsönös önfeláldozásuk mindenkit kegyelemre indít, a kormányzó mégis halálba küldi mindkettőjüket.

Theodora – Angels, ever bright and fair 3:36

Susan Grittont hallottuk énekelni a Händel oratóriumából, a Theodorából vett részletben.

A Theodorát követő nagy oratórikus alkotás a Jephta. Jephtát a törvénytelen gyereket elüldözik testvérei a családi háztól. Az elüldözött Jefta szegény sorsú embereket gyűjt maga köré, és a sivatagban portyázik velük. A mai napig is ezt teszik a törzsüktől elüldözött beduinok. Egy szóval rablóvezér lesz Jeftából. Gileád törzse azonban az ammoniták támadásai miatt segítségre szorul. A törzs vénjei ezért az elüldözött harcoshoz folyamodnak segítségért. Hogy bizalmát megnyerjék, beválasztják őt a bírák közé. Jefta vezetésével Gileád törzse győzedelmeskedik az ammoniták fölött. A csatából győztesen visszatérő vezér, fogadalmához híven feláldozza az első vele szembejövő embert, aki szerencsétlenségére épp a saját lánya. Händel Jefta című oratóriumából következnek részletek.

Jephta – Cherub and Seraphim, unbodied forms            3:14

Jephta – Waft her, angels, through the skies       4:31

Kerubról és szeráfról énekelt a Monteverdi kórus, majd Peter Pears hangját hallottuk egy tenoráriában. A Jephta című Händel oratóriumból hangzottak el részletek.

Élete vége felé zeneszerzőnkön szembaj hatalmasodott el, szürkehályog-műtétei sikertelenek voltak. Érdekességként említem meg, hogy ugyanaz az orvos műtötte őt, aki Johann Sebastian Bachot is. Ezután – már a Jephta írása idején – gyakorlatilag megvakult. Robusztus testi-lelki tulajdonságai megőrizték életkedvét. Noha a zeneszerzéssel ezután kevesebbet tudott foglalkozni, viszont élete végéig hangversenyezett, orgonadarabjait adta elő Londonban. Most orgonaversenyei közül következik a d-moll, mely 1746 körül íródott.

Organ Concerto in D minor HWV304  11:50

Simon Preston orgonajátékát a Trevor Pinnock által vezetett „The English Concert” együttese kísérte. Előadásukban Händel d-moll orgonaversenye hangzott el.

Georg Friedrich Händel 1759-ben hunyt el a londoni Brook Street-i lakásában, 74 éves korában. A Westminster-apátságban, Anglia nemzeti panteonjában temették el. Temetésén több mint háromezren kísérték utolsó útjára. Händel sírjára egy Messiásbeli szopránáriából származó részletet írtak a Bibliának Jób könyvéből (19:25): „Én tudom, hogy az én megváltóm él”.

Händel – több kiemelkedő zenész kortársával ellentétben – nem került a feledés homályába halála után. Még életében, 1738-ban viaszszobor készült róla. 1760-ban, tehát halála után egy évvel, megjelent az első életét összegző mű (Mainwarings tollából, a Memoirs of the Life of the Late George Frederic Handel). Az angolok annyira tisztelték, hogy születésének „százéves” évfordulójára, 1784-ben (mivel egy évet tévedtek) centenáriumi ünnepséget rendeztek emlékére. Ettől kezdve, de igazán rendszeresen csak 1859 óta, évente hatalmas Händel ünnepségeket szentelnek emlékének.

1772-ben Michael Arne, majd három évvel később Carl Philipp Emmanuel Bach vezényletével volt hallható a Messiás Hamburg-ban. Wolfgang Amadeus Mozart több Händel-művet átdolgozott és hangszerelt. Joseph Haydn, aki londoni tartózkodása során ismerte meg Händel zenéjét, Händel oratóriumainak hatására írta meg a „Die Schöpfung” vagyis a „A teremtés” című oratóriumát. Ludwig van Beethoven valamennyi zeneszerző közül Händelt becsülte a legjobban. Variációkat írt a Judás Makkabeus-ból az adásunk elején is elhangzott győzelmi indulóra, valamint a „Házszentelés” nyitányának fúgája is Händel-mintára készült.

Ezzel a Georg Friedrich Händel élettörténetéről szóló öt részes sorozatunk végéhez értünk. Concerto klasszikus zenei műsort a jövő csütörtökön délbe két órától lehet itt hallgatni, az elhangzott adásunkat pedig szombaton este fél tizenegytől megismételjük.

Egy gyöngyszemet tartogattam a befejezésre, mely nemcsak a nagy zenész életművének, hanem az egész egyetemes zenetörténetnek egyik legragyogóbb gyöngyszeme. Ez természetesen a híres „Halleluja”-kórus, melynek komponálásával kapcsolatban mondta a szerző: „Azt hittem a mennyországot látom, és benn magát a nagy Istent.”

Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott Halleluja alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György királyhoz fűződik, aki a londoni premier előadáson felállt a Halleluja hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.

A Chicagói Szimfonikusok Ének és Zenekarát Solti György vezeti.

A Concerto klasszikus zenei műsor szerkesztőjét, Böjthe Lászlót hallották, viszont hallásra!

Messiás / Hallelujah      3:44

Händel műveinek listája elérhető ITT, ahol nagyon sok bejegyzésnél bővebb infókhoz is tovább lehet navigálni.

Magyar élettörténete pedig ITT

Händel 4

December 22nd, 2011 by bojthe

Concerto 146 / 2011 december 15 – 14h, december 17 – 22:30h, december 18 – 13h  -  89.7MHz

A rádióműsor LETÖLTHETŐ

Concerto klasszikus zenei műsorunkban a Händel élettörténetéről szóló sorozatunk negyedik részét lehet most meghallgatni. Böjthe László köszönti önöket, DAJK! A következő órában részletek fognak elhangzani az Izrael Egyiptomban, a Messiás, a Sámson, a Szemelé valamint a Hercules című oratóriumokból. Műsorra kerül továbbá a szerző egyik Concerto Grossoja is. Békés zenehallgatást!

1739-ben került bemutatásra zeneszerzőnk Izrael Egyiptomban című oratóriuma. A Mózes II könyvéből és a Zsoltárok könyvéből vett részletekre alapozó remekmű az ősbemutatón nem talált lelkes fogadtatásra, így második előadásán már rövidített verziója kertült színre.

A több száz éve egyiptomi fogságban levő zsidóknak, Mózes megígéri, hogy megmenti őket a rabságból és elvezeti népét az ígéretek földjére. A fáraótól kéri szabadon bocsátásukat, ellenkező esetre égi csapásokat jövendöl, melyek Egyiptomot sújtják majd. Mivel a fáraó hallani sem akar a foglyok szabadon bocsátásáról, a Mózes által jövendölt tíz csapás sorra bekövetkezik. Az oratórium megrázóan jeleníti meg zene által az említett csapásokat, ezekből következik most néhány részlet.

A 7. csapás: 23Mózes az ég felé lendítette botját, erre az Úr mennydörgést hallatott és jégesőt hullatott. Villám csapkodta a földet, s az Úr szörnyű jégesőt bocsátott Egyiptom egész földjére. 24Jégeső volt ez, állandó villámlással, olyan pusztító erejű jégeső, amilyet még nem láttak az egyiptomiak földjén, mióta emberek lakják. 25A jégeső teljesen elpusztított mindent Egyiptom földjén, ami a mezőn volt: embert és állatot. Tönkreverte a vetést a mezőn és letördelte a fákat.

Israel in Egypt / He gave them hailstones           2:03

A 9. csapás: 21Azután az Úr így szólt Mózeshez: “Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és olyan sötétség borítja el az egész országot, hogy meg lehet tapogatni.” 22Mózes erre kinyújtotta kezét az ég felé, és három napig sűrű sötétség szállt egész Egyiptomra. 23Senki sem láthatta a másikat, és három napig senki sem mozdulhatott a helyéről.

Israel in Egypt / He sent a thick darkness           2:46

4Mózes kijelentette: “Ezt mondja az Úr: éjfélkor végigvonulok Egyiptomon. 5Minden elsőszülött meghal Egyiptom földjén: a fáraó elsőszülötte is, akinek a trónján kellene ülnie, és a darálóhoz állított rabszolganő elsőszülötte is: azonkívül minden állat elsőszülötte. 6Olyan sírás tör ki egész Egyiptomban, amilyen még nem volt és nem is lesz.

Israel in Egypt / He smote all the first-born        2:19

A Monteverdi kórus előadásában Händel „Izrael Egyiptomban” című oratóriumából elevenedtek meg részletek az egyiptomi csapásokkal kapcsolatban. John Eliot Gardiner vezényelt. Ez az alkotás Händel drámai oratóriumai után egy újfajta hangvételű szemlélődő, morális oratóriumok sorozatának első darabja. Egyéni szereplők nincsenek is az alkotásban, a zenekar mellett csak a kórus jut szerephez.

1739-ben került bemutatásra ez a remekmű és ugyanebben az évben írta meg Händel a zenetörténeti jelentőségű, 12 darabból álló Op.6-os concerto grossóit. A sorozatot Bach hat Brandenburgi versenyével együtt a barokk zenekari darabok csúcspontjának tekintik. A sorozat a-mollban íródott negyedik koncertje fog most elhangzani.

Concerto Grosso Op.6 No4     10:30

Handel, concerto-grossói révén, a vonószenekar tömör hangzásának mindmáig legtökéletesebb mintapéldáit alkotta meg. Ezek közül hangzott el az Op.6-os sorozat a-moll, negyedik koncertje. A „The English Concert” együttesét Trevor Pinnock vezette.

1742-ben mutatták be Dublinban, az ottani korház valamint árvaház javára, viszonylag kisszámú hallgatóság előtt, a Händel főművének tekintett nagyszabású oratóriumot a „Messiás”-t. A csembaló mellől maga a szerző vezette az előadást, kinek életében azután is kizárólag jótékonysági céllal adták ezt elő. Az ősbemutató után egy évre Londonban is színre került. Händel az első bemutatók hatalmas sikerének ellenére, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, melyek oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs is állandósult verziója. A mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról is van szó. A „Messiás” nem drámai oratórium, nem Krisztus életét meséli el, és nincs közvetlen köze a liturgiához sem. A szövegek nagy része ótestamentumi prófécia és zsoltár, nem Krisztusról van szó, hanem a Messiásról, a várt, a majdan eljövő, megfoghatatlan megváltóról. A több mint két órás zeneműből most két részlet következik.

For unto us a child is born         4:02

I know that my Redeemer liveth            5:24

Egy korabeli zenetörténész a következőket írta a „Messiás” oratóriummal kapcsolatban: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig…”

Az említett zeneműből elhangzott a „For unto us a child is born” a Monteverdi kórus előadásában valamint az „I know that my Redeemer liveth” melyet Sylvia Mcnair énekelt.

Közvetlenül a „Messiás” után 1741-ben komponálta Händel a „Sámson” című oratóriumát, melyet néha opera formában is előadnak. A Bírák könyvéből ihletett zeneművet a szerző egyik legletisztultabb drámai művének tekintik. Az egy évadon belül legtöbbször előadott oratórima ez Händelnek, mely az ősbemutató után még ugyanabban a szezonban hét előadást ért meg. A szerző életében végig a legkedveltebb művei közt volt, mely a közönség tetszését már rögtön az első bemutatókon kivívta.

Sámson az izraeliták egykori legyőzhetetlen hőse, vakon és rabláncon a filiszteusok fogságában sínylődik rabszolgaként. Vesztét az okozta, hogy szeretőjének, Delilának, egy filiszteus nőnek elárulta erejének titkát, a nazirátus jelét, hosszú haját. Delila azonban elárulja őt, levágja a haját álmában és kiszolgáltatja az ellenségeinek. Sámsont a filiszteusok elfogják, a szemeit kiszúrják és rabszolgaként dolgoztatják. Később Sámson Isten segítségével elégtételt vehetett ellenségein, s egy ünnepség alkalmával a filiszteusokra dönti az épületet, mely őt és több ezer filiszteust maga alá temet. A zenemű egyik legismertebb áriája következik.

Samson – Let the bright seraphim          5:53

Kiri Te Kanawat hallottuk Händel „Sámson” című oratóriumából vett „Let the bright seraphim” című áriában.

A „Sámson” bemutatásának évében komponálta a szerző, görög mitológiából vett témára, a „Szemelé” című zenedrámai alkotását, mely tulajdonképpen opera, de a könnyebb előadhatóság kedvéért a szerző az oratóriumokhoz sorolta. Zeusz, az istenek és a mindenség királya, halandónak álcázva magát, Szemelé kedvese lett. A féltékeny Héra a lány dajkájának képében rábeszélte az állapotos Szemelét, hogy eskesse meg titokzatos szeretőjét, egy kérésének teljesítésére. A kérés pedig az volt, hogy mutassa meg valódi énjét és természetét. Esküjétől kötve, Zeusz teljes mennyei fényében, mennydörgés és villámok között jelent meg a lány előtt. Szemelé nem bírta elviselni a ragyogást és belehalt a látványba. A még magzat fia Dionüszosz azonban megmenekült. Mikor felnőtt és istenné vált, felhozta anyját az alvilágból. „Thüoné” néven az Olümposz hegyén trónoló istenek közé emelte, hogy vigyázzon rá – lelkesültségtől félőrült fiára. Részlet következik a zenedrámából.

Semele / Where`re you walk     4:33

Bryn Terfel énekelt. Händel „Szemelé” című zenedrámájából hangzott el részlet.

Egy évvel a „Szemelé” megjelenése után, a görög drámaíró Szophoklész „A trachisi nő” és a római költő Ovidius „Metamorfózisok” című sorozatának kilencedik könyvéből ihletett történet alapján készült a „Hercules” című oratórium 1744-ben. A következő évben mutatták ezt be Londonban. Műsorunk hátralevő perceiben ebből hallgatunk még meg egy rövid részletet.

Hercules / Where shall I fly       6:38

Részlet hangzott el Händel „Hercules” című oratóriumából. Janet Baker énekelt.

1744-ben a Covent Gardenben, majd a King’s Theatre-ben került bemutatóra az említett Hercules majd a Belshazzar című oratórium is. A zeneműveket újabb bemutatók sora követette, a legjelentősebbek ezek közül a Judás Makkabeus, 1747, a Salamon és Zsuzsanna, 1749 valamint a Jephta 1752. De ezekre már a következő Concerto klasszikus zenei műsorunkban kerül majd sor a jövő csütörtökön délbe két órától. A most elhangzott műsor szombaton este fél tizenegytől majd vasárnap délbe egy órától ismétlésre kerül. A Händel sorozat befejező részével jelentkezem tehát majd újra ezen a hullámhosszon, addig is szeretetteljes napokat kívánok önöknek, viszont hallásra.

Händel 3

December 7th, 2011 by bojthe

Concerto 145 / 2011 december 8 – 14h, december 10 – 22:30h, december 11 – 13h  -  89.7MHz

INNEN tölthető le a rádióadás.

Vegyenek egy mély lélegzetet és készüljenek fel egy rendkívüli időugrásra. Úgy háromezer évet száguldunk vissza a történelemben. Bibliai esemény helyszínére érkezünk, ahol Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fiát, Salamont épp királlyá kenik fel. A kivételes esemény feljegyzésre került a bibliában, az ezzel kapcsolatos versekkel pedig kettőezer évet hazafele haladva, a „Békés”-nek nevezett I. Edgarnak angol királlyá való koronázásán is találkozhatunk. Egy hagyomány alapköve ez, hisz az azóta eltelt ezer év alatt minden brit királyi koronázás alkalmával újra elhangzanak a Salamon felkenésével kapcsolatos bibliai versek. Így történt ez közel 300 éve II. György Nagy Britannia királyává való koronázásakor is, amikor egy újabb hagyomány született. Itt az említett versek egy rendkívüli megzenésítésben hangzottak el. A zenét Georg Friedrich Händel komponálta, kinek élettörténetéről szóló sorozatunk harmadik résznél tartunk. A Concerto klasszikus zenei műsorunk elején Böjthe László köszönti önöket: DAJK! Händel szerzeményében, mely az említett II György óta, a brit koronázások hagyományos himnusza, a következők hangzanak el a Királyok első könyvének első fejezetéből 38–40: 38Zádok pap, Nátán próféta és Jojada fia, Benaja, valamint a kereták és a peleták tehát elvonultak, Salamont felültették a király öszvérére és elvezették Gichonba. 39Zádok pap magával vitte a sátorból az olajosszarut, és fölkente Salamont. Erre megfújták a kürtöt, és az egész nép zengte: “Éljen Salamon király!” 40Aztán a nyomában haladva az egész nép felvonult, az emberek furulyáztak, és annyira ujjongtak, hogy csaknem megrepedt a föld kiáltozásuktól.

Koronázási himnusz / Zadok a pap        4:00

Händel első Koronázási himnusza hangzott el, a négy közül, melynek címe „Zadok a pap”. A Monteverdi kórust John Eliot Gardiner vezette.

1732-ben nagy sikerrel mutatták be zeneszerzőnk „Eszter” című oratóriumát – állítólag egy kocsmában -, de Anna hercegnő kívánságára átvitték a darabot a Királyi Színházba, ahol újabb hat előadást ért meg. Erre az időszakra esik Händelnek Bononcinivel, Arragonival és másokkal, de a londoni közönség közönyével is folytatott hosszas küzdelme, amely a komponistát a teljes anyagi csőddel és a testi megrendüléssel fenyegette. Fő riválisa, Bononcini, ugyan megnyerte magának Marlborough herceget, de Händel a királyi udvar teljes támogatását harcolta ki. Ráadásul egy plágium-ügy teljesen aláásta Bononcini tekintélyét, így távoznia kellett Londonból. A többi vetélytárs, főleg Porpora és Hasse „Opera of the Nobility” színháza, még továbbra is megkeserítette Händel életét, de alkotóerejét nem vette el.

Szerzőnknek 1736-ban „Sándor ünnep” címen jelent meg egy ódája. A zene hatalmát szemléltető zenemű cselekményében Nagy Sándor ünnepi lakomát tart a leigázott perzsa városban, Persepolisban. Egy Timoteus nevű zenész eközben játékával számos hangulatot ébreszt a hódítóban, mígnem az, elhunyt görög harcosai felett érzett bánatában bosszúból felégeti a leigázott várost. November 22-én ünnepeljük Szent Cecília napját, aki ekkor tért meg Teremtőjéhez, halálos ágyán az Úrnak énekelve. Ő a zene és a zenészek védőszentje. Szent Cecília napjára íródott az említett zenemű, melynek John Dryden által írt librettóját Jeremiah Clarke korábban már megzenésítette. Ez az alkotás elveszett ugyan, de szövegkönyve át lett dolgozva a Händel alkotáshoz.

Alexander`s Feast         3:57

A Monteverdi kórust hallottuk, Händel „Sándor ünnep” című ódájából hangzott el részlet. Amint említettem a zenemű Szent Cecília napjára íródott. Három évre rá, ugyancsak ebből az alkalomból jelentette meg a szerző az „Óda Szent Cecília napjára” című kantátáját. De visszatérve a „Sándor ünnephez”, az előadása három koncertet is magába foglalt. Az első részben felhangzó Timoteus recitatívó után következik az egyik, az első és második rész közt a második, majd a második rész egyik kórusa után egy orgonára és hárfára írt koncert került bejátszásra. Mi most a másodikat fogjuk meghallgatni, mely C-dúrban íródott négytételes zenemű a concerto grosso műfajból.

Concerto Grosso C-major        12:44

A „The English Concert” együttesét Trevor Pinnock vezette. Händel ódájának, a „Sándor ünnep”-nek két része közé iktatott concerto grosso hangzott el.

1737-ben került bemutatásra a londoni Covent Gardenben a Bereniké című opera mely Egyiptom királynőjéről szól. Bereniké, X. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó felesége volt. A trónra viszont Lathyros volt jogosult, aki át is vette a hatalmat Ptolemaiosztól. A halála után Bereniké uralkodott hat hónapon át, mialatt nagyon megkedvelte őt népe. Kényszeríthették azonban a XI. Ptolemaioszal való házasságra, aki alig 19 nap múlva megölte új feleségét. A nép a hír hallatán fellázadt és a hatalomra törő gyilkos XI. Ptolemaioszt megölték. Az opera nem volt sikeres, alig négy bemutatót ért meg, napjainkban pedig a zenedráma nyitányával lehet találkozni:

Berenice – Nyitány       4:10

A „Bereniké” című Händel opera nyitánya hangzott el.

1738-ban mutatták be Londonban Händel „Xerxes” című operáját, mely az i.e. idők perzsa birodalmába vezeti a hallgatókat. A főhős neve magyarul I. Khsajársá, aki Krisztus előtt 500 évvel uralkodott a perzsák felett és nagyszabású hadjáratokat vezetett szárazföldön és vízen a görögök ellen. A seregek egészen Attikáig nyomultak előre, azonban a thermopülai és a szalamiszi csaták megváltoztatták a háború menetét. Xerxész ezek után seregének nagy részével visszafordult, majd a plataeaei és mycalei ütközetek után véglegesen lemondott Hellász meghódításáról. A hátralévő 14 évét már csak az élvezetek hajszolásával és asszonyi intrikák között töltötte. Alatta már egész határozottan megjelentek a Perzsa Birodalom romlásának jelei. Főhősünk nevéhez fűződnek a perszepoliszi fényűző építkezések és az Afrika körülhajózására küldött expedíció. Az uralkodó személye a bibliában is megjelenik Ahasvérus király név alatt.

A Händel féle zenedráma legismertebb része a nyitóária következik.

Xerxes (Serse) – Ombra mai fu 3:44

I. Xerxes perzsa király szerepében Placido Domingot hallottuk az „Ombra mai fu” nyitóáriában. Händel egyik legismertebb dallama ez, mely „Largo” cím alatt gyakran elhangzik zenekari átiratban is.

Megfeszített munkával írta tehát zeneszerzőnk társulata számára a változó sikerrel járó operáit. És felülkerekedett riválisain, azonban belerokkant győzelmébe. Agyvérzés érte komoly bénulási tünetekkel és látászavarok kínozták. Külföldön kezeltette magát, majd visszatért Londonba, azonban hátat fordított az olasz librettóknak és az operaszerzésnek. Operát később inkább csak anyagi okok miatt írt. A drámai műfaj terén azonban az oratóriumok nagyszerű sorozata következett életművében. A hozzáértők egybehangzó véleménye szerint Händel az oratóriumok terén érte el művészetének csúcsát.

A nagy mitológiai és bibliai tárgyú oratóriumainak sorát a „Saul” című nyitja meg. Ez 1739-ben került bemutatásra Londonban. A történet abban a korban kezdődik, amikor Izrael népét még bírák vezették. A szomszédos népek példáját látván, a zsidó nép azonban királyt követelt magának. A nép kérésének engedve i.e. 1030 körül kente fel Sámuel próféta Sault Izrael első királyává. A királyság bevezetése fordulópontot jelentett Izrael politikai és vallási életében. A királyság igazi megalapítója azonban Dávid volt, aki Sault követte a trónon.

A „Saul” című oratóriumból következnek részletek.

Saul – Envy! Eldest born of hell (II.), Morun Israel (III.)            6:14

A Monteverdi kórus előadásában Händel Saul című oratóriumának második és harmadik tételéből hallgattunk meg egy-egy kórusrészletet.

Mára búcsúzunk ezzel a drámai művektől. Händel további nagyszerű oratóriumaiból vett részleteket sorozatunk következő részeiben hallgathatnak meg. A harmadik rész hátralevő perceiben Händel a-moll szonátája fog elhangzani furulyán és csembalón.

Sonata a minor 10:19

Michala Petri játszott furulyán, játékát csembalón kísérte Keith Jarret. A mai Concerto klasszikus zenei óránk befejezéseként Händel a-moll szonátája hangzott el. A Händel élettörténetéről szóló sorozat következő, negyedik részét a jövő csütörtökön két órás kezdettel lehet itt meghallgatni. Adásainkat szombaton este fél tizenegy valamint vasárnap délben egy órától közvetítjük ismétlésben. Békés napokat kíván önöknek a műsor szerkesztője Böjthe László. Viszont hallásra.

Händel 2

November 28th, 2011 by bojthe

Concerto 144 / 2011 december 1 – 14h, december 3 – 22:30h, december 4 – 13h  -  89.7MHz

A műsor LETÖLTHETŐ

A Concerto klasszikus zenei műsor elején Böjthe László köszönti önöket. DAJK. A következő órában folytatódik a múlt héten elkezdett Händel sorozat. A Tamerlano Rodelinda, Alcina, Ariodante és Atalanta című operákból vett részletek mellet elhangzik a következő órában az e-moll szvit, most pedig egy két hegedűre és mozgóbasszusra írt szinfonia következik:

Sinfonia for 2 Violins and Continuo in B flat, HWV 338 10:17

Händel két hegedűre és mozgóbasszusra írt szinfoniája hangzott el. A „Szent Márton a mezőkön” elnevezésű akadémia együttese játszott.

Georg Friedrich Händel a barokk kor egyik legkiemelkedőbb német zeneszerzője, az Itáliában töltött tanulmányút után Angliában telepedett le. Itt a Királyi Zenei Akadémia zenei vezetőjeként ő maga is operákat komponált, többnyire olasz stílusban. 1724-ben került színre például a három felvonásos Tamerlano című alkotása. Tamerlano, a tatár vezér, szerelmes lesz a rabságában levő Bajazid török szultán, Asteria nevű lányába. Házasságukért cserébe szabadságot ígér a szultánnak. Asteria azonban Andronicoba, a görög hercegbe szerelmes. Minden megvan tehát a drámai fordulatokhoz és egy izgalmas előadáshoz. S hogy az alkotás zenei vonala is nagyszerű arról a következő részlet által győződhetnek meg:

Tamerlano – Ciel e terra armi di sdegno 3:15

Rolando Villazón énekelt a Händel Tamerlano operájából vett részletben, mely alkotás állítólag alig három hét alatt keletkezett. Ez ugyanabban az évben, amikor két másik kiemelkedő Händel opera is született. Ezek közül az egyik, az „opera seria”-k közt a legjobbnak tekintett Julius Caesar, melyből a múlt héten hangzott el részlet, amásik pedig a longobárdi királyné, Rodelinda történetét feldolgozó alkotás. Ez utóbbi előadói apparátusa ugyanaz volt mint a Tamerlano esetében. Lombardia csatában legyőzött és elmenekült királyának, Bertaridonak trónját Grimoaldo herceg bitorolja, aki jegyese a száműzetésben elhunytnak hitt király (Eduige nevű) testvérének. A trónbitorló azonban a királynéba Rodelindaba lesz szerelmes, akit Flavio fiával együtt fogva tart a palotában. Hír érkezik az elhunytnak hitt királyról is, aki most már hazájában bujkál. A felvázolt drámai keret után most következzenek az operából vett részletek.

Rodelinda – Dove sei+Vivi tiranno         10:19

Händel Rodelinda című operájából hangzottak el részletek. Nagy diadalok fémjelezték ezt az időszakot. London az európai operaélet központja lett. Händel élvonalbeli énekeseket (Francesca Cuzzoni, Faustina Bordoni) és zenészeket (Giovanni Bononcini, Attilio Ariosti) szerződtetett, de a végig anyagi gondokkal küszködő színház 1728-ban tönkrement. Händel népszerűsége azonban egyre emelkedett, zenészünk Európaszerte ismertté vált. Kérvényezte az angol állampolgárságot, amit 1726-ban (február 13-án) meg is kapott. Közben kinevezték a Királyi Kápolna zeneszerzőjévé is.  1729-ben pedig összefogott Johann Jacob Heidegger intendánssal egy új olasz társulat létrehozására. A színházhoz ismét Itáliából hozott új énekeseket (például Antonio Bernacchit), és visszautazásakor rövid kitérőt tett hazájába, Németországba (Halle, Hannover, Hamburg). Az operaházat a Lotario című operával nyitották meg. 1734-ben Händel a Covent Garden-színház élére került. Ebből a korszakból származnak az Orlando, az Ariodante és az Alcina című operái.

1735-ben, az említett Covent Gardenben, 11 előadást ért meg az Ariodante. A skót király lánya, Ginevra, a hűbéres Ariodante herceg jegyese. Ariodante riválisa a szintén herceg Polinesso, fondorlatokkal hírét kelti, hogy a lány az ő szeretője. A király a hír hallatán kitagadja lányát, jegyese Ariodante pedig öngyilkosságot követ el és halálhíre érkezik. Az öngyilkosság azonban meghiúsul és Ariodante kideríti az igazságot. A cselszövő Polinesso becsületbeli lovagi viadalban halálos sebet kap, de még bevallja hazugságát. A király megbocsát kitagadott lányának és minden jóra fordul.

Ariodante – Dopo notte, atra e funesta  6:48

Anne Sofie von Otter énekelte az Ariodante című operából vett részletet. Három hónapra az alkotás ősbemutatója után, szintén a Covent Gardenbe került bemutatásra Händel következő operája mely a boszorkány Alcina-ról szól. Az operában több tánczenei részlet van melyek Marie Sallé táncosnőnek íródtak. Az óceán közepén levő szigeten, ahová a hippogriff nevű szárnyas lóval lehet eljutni, varázslók, boszorkányok, lovagok közt szövődik a mesebeli cselekmény. Részlet következik az operából.

Alcina – Verdi prati       4:12

Fritz Wunderlich énekelt részletet Händel Alcina című operájából. Egy évre az opera bemutatója után, 1736-ban került sor szintén a Covent Gardenben az Atalanta című opera bemutatójára. Az alkotás II. György király legidősebb fiának, a walesi herceg Fredericknek házasságára íródott. A bemutatót látványos tűzijáték követte. A cselekmény görög mitológiai időkbe vezet vissza, az erdei nimfák világába.

Atalanta – Care selve, ombre beate       3:20

Luciano Pavarottit hallottuk énekelni az Atalanta című Händel operából vett részletben. A zeneszerzőről szóló sorozatunk következő részében folytatódnak majd a zenedrámai szemelvények. A még hátralevő adásidőnkben a drámai műfajról hangszeres muzsikára váltunk, mely téren szintén kiválót alkotott zeneszerzőnk. Az e-moll 12. szvitje fog elhangzani Sviatoslav Richter előadásában.

Händel – Suite in E minor, No. 12         8:03

Händel e-moll 12. szvitjét Sviatoslav Richter zongorázta. Elhangzott a Concerto klasszikus zenei műsorunk, melyet szombaton este fél tizenegytől majd vasárnap délben egy órától kezdődő ismétlésben újra lehet majd hallgatni. A Händel sorozat folytatódik, a következő rész a jövő csütörtökön délbe két órakor kezdődik ezen a hullámhosszon. Addig is békés napokat kíván önöknek a műsor szerkesztője: Böjthe László. Viszont hallásra.

Händel 1

November 23rd, 2011 by bojthe

Concerto 143 / 2011 november 24 – 14h, november 26 – 22:30h, november 27 – 13h  -  89.7MHz

A műsort LETÖLTÖM

Rinaldo / March & Battle          2:37

Mi is lenne alkalmasabb egy drámai műfaj alapjának, mint a szerelem és a lovagi küzdelmek. A keresztes háborúk korában játszódó Rinaldo című opera is erre alapoz, amikor a Londoni közönség tetszésére pályáz, és nem is sikertelenül. Azonban a recept nem mindig válik be, még akkor sem, ha zseniként van számon tartva a zeneszerző. Az operatársulat vezetőjének ádáz küzdelme a korabeli zenei-szinházi életben legalább akkora erőfeszítést igényelt, mint annak idején egy keresztes lovag hősiessége. Georg Friedrich Händelről, vagy ahogy az angolok ejtették George Frideric Handelről van szó és lesz a továbbiakban is, egy öt részes sorozat keretében. Ezzel pedig visszakanyarodunk az egyéb témák miatt még a tavasszal megszakított zenetörténeti sorozatunkhoz, annak is a barokk fejezetéhez. Böjthe László köszönti önöket, kik a Concerto klasszikus zenei műsorunkat hallgatják.

Következzen zeneszerzőnk Op.1-es számozással kiadott szonátái közül a 8., mely oboára íródott, c-mollban.

Oboe sonata HWV 366           7:03

Az 1711 körül íródott Händel oboaszonáta hangzott el. A „Szt. Márton a mezőkön” elnevezésű együttest hallottuk. Oboán játszott Neil Black.

Georg Friedrich Händel német származású barokk zeneszerző, hangszeres előadó élete nagy részét Angliában töltötte. Így a németek mellett az angolok is nemzeti zeneszerzőjüknek tartják.

Händel apja a szász-weissenfelsi udvar borbély-orvos alkalmazottja volt, és Georg Friedrich születésekor már idős, 63 éves volt. Fiát jogi pályára szánta, de az a zene iránt érdeklődött, és a tiltás ellenére a padlásukra még egy kis clavichordot is felcsempészett, hogy gyakorolhasson.

8 Suite Pour Clavecin – Suite III – HWV 428 / Allemande (Scott Ross)            rövid részlet

Egy alkalommal a herceg hallotta orgonálni a gyerek Händelt, és ez eldöntötte a sorsát. Uralkodói nyomásra, apja beleegyezett, hogy fia a jogi pálya mellett a zene irányában is képezze magát. Az ifjú Händelt 1702-ben felvették a hallei egyetemre, és egy hónap múlva már a kálvinista templom orgonistai állását is megkapta. Händelt érdekelte az opera műfaja, ezért alig egy év múlva Hamburgba költözött, ahol az egyetlen városi operaház működött. Operaelőadásokra ugyanis akkor inkább csak a főúri udvarokban került sor. Zenészünket Hamburgban hegedűsként és csembalistaként alkalmazták. E hangszerekre is komponált többek közt, de a csembalóműveket ma már inkább zongorán játsszák. Händel billentyűs hangszerekre írt szvitsorozatának első darabja következik.

Suites for Keyboard I. No.1 – HWV 426         12:23

Händel A-dúr billentyűs szvitjét hallgattuk. Zongorán játszott Keith Jarret.

Művészünk tehát Hamburgaban zenélt az operában, ahol 1705-ben már be is mutatták első operáját, az Almirát. Egy év múlva meghívásra Firenzébe utazott. Róma és Nápoly is vendégül látta, és mind a közönség, mind a muzsikusok lelkesen fogadták. Megismerkedett többek közt Alessandro és Domenico Scarlattival, Corellivel és Vivaldival. Tanulmányozta a nápolyi és a velencei operát. Maga is írt operákat, oratóriumokat és kantátákat. Bemutatóinak sora diadalmenet volt: Firenzében a Rodrogo, Velencében az Agrippina, Nápolyban az Aci, Galatea e Polifemo, Rómában pedig az „Il trionfo del tempo e del disinganno” című oratórium aratott sikert. Ez utóbbiból következik most részlet.

Il trionfo del Tempo e del Disinganno / Lascia la spina, cogli la rosa       5:53

Az 1708-ban írt és Romában bemutatott legelső Händel oratóriumból elhangzott részletet Cecilia Bartoli énekelte. A zeneművet később kétszer is átdolgozta a szerző, az elhangzott ária pedig megjelenik a Rinaldo című operájában is. Ez utóbbi 1711-ben, a Haymarket színházban került bemutatásra, miután zenészünk 1710-ben Londonba utazott. 1711-ben Händel a hannoveri választófejedelem udvari karmestere lett, innen azonban gyakorlatilag megszökött, és 1712-ben Londonban telepedett le. Anna királynő évi 200 fontos járadékot biztosított számára. Már itt írta Utrechti Te Deumát, amit 1713-ban mutattak be. A királynő azonban rövidesen, utód nélkül meghalt, és a trónon I. György néven az a hannoveri választófejedelem követte, akitől Händel engedély nélkül távozott. A király természetesen hűvösen viselkedett a zeneszerzővel szemben, de egy történet szerint Händel egy 1717-es temzei kirándulás alkalmával előadott, erre az alkalomra írt zeneművel engesztelte őt ki. 50 zenész muzsikált a királyi hajót megközelítő dereglyén, és a királynak annyira tetszett az alkotás, hogy helyben háromszor játszatta el a művet a zenekarral. Tegyem hozzá, hogy egyszeri eljátszás egy óra körüli időtartamot jelent. Ez volt a „Vízizene” szvit, melyben a billentyűs hangszerek kivételével minden korabeli fontosabb hangszer megszólalt. E kedves történetnek van ugyan valóságalapja viszont a zenetörténet megkérdőjelezi a kiengesztelés eme módját. A király ugyanis Händelnek már korábban megbocsátott.

Water Music Suite No.2 / Hornpipe      3:20

A második „Vízizene” szvitből hangzott el a három szvitből álló sorozat talán legismertebb tétele. A Chicagói Szimfonikusokat Solti György vezényelte.

Händel 1718-tól 1720-ig Chandos herceg zeneigazgatója volt. Ekkor írta Chandos himnuszait és az Acis és Galatea című drámai oratóriumot. 1720-ban a Királyi Zenei Akadémia zenei vezetője lett, feladata az olasz típusú operák népszerűsítése volt. 1721-ben mutatták be a trák herceg történetét feldolgozó Floridante című operáját. Habár az alkotás nincs még sem drámailag sem zeneileg a későbbi híres Händel operák szintjén, de már sok szép zenei részlet található benne.

Floridante / Ma che vuoi più da me       4:28

A Floridante című Händel operából hangzott el részlet. Joyce Didonato énekelt. Az első próbálkozások után, a Királyi Zenei Akadémia zenei vezetőjeként elért nagy operasikerek sorát a „Julius Caesar” színrevitele nyitotta meg 1724-ben. A három felvonásos opera története, amint a címe is mutatja, a római birodalomba vezeti a hallgatókat. Cleopatra szerepének egy kiemelkedő drámai intenzitású áriáját fogjuk most meghallgatni.

Giulio Cesare / Piangerò la sorte mia     5:51

Sok hozzáértő egybehangzó véleménye szerint Händel legnagyszerűbb alkotása az az „opera seria” kategóriába sorolt kortárs alkotások közt is, tekintve a vokális vonalat, a drámai hatást valamint a nagyszerű zenekari hangszerelést, a Julius Caesar a legkiemelkedőbb alkotás. Ebből hangzott el Cleopatra egyik áriája Teresa Berganza előadásában.

Ennyi fért a mai Concerto klasszikus zenei műsorunkba, de a Hädnel sorozat folytatódik a jövő csütörtökön délbe két órás kezdettel. Adásunkat szombaton este fél tizenegy valamint vasárnap délben egy órától hallgathatják meg ismétlésben. A mielőbbi zenés találkozás reményében kívánok minden hallgatónak békés napokat! Böjthe Lászlót hallották, viszont hallásra!