Érdekes dolgot figyeltem meg az elmúlt időben, nem is megfigyelés, inkább csak ráeszméltem egy eléggé nyilvánvaló dologra, ami szerintem érdekes.
Némi meglepetéssel könyveltem el, hogy az időjárás, mint téma, bármely két ember között feldobódhat, hiszen mindenki beszél róla, vagy valamilyen formában megemlíti. A bármely elég durván hangzik, emberekről lévén szó, de tényleg nem számít, hogy mekkora a társalgók kora, neme, munkája, rangja, stb. Persze szélsőséges esetek kiejtve (három évestől nem fogom megkérdezni, hogy depresszív lesz-e az esős idő hatására…).
Amire még nagyon jó az időjárás-téma, az a kínos csendnek a feloldása vagy az egyszerű kapcsolatteremtés első lépése (persze nem a “szép időnk van ma, ugy-e”- szerű beköpésekre gondolok…).
Sokszor kérdezzük nyaraláson, vagy csak távol az otthontól lévő ismerőseinktől, rokonainktól, hogy: „És ott milyen az idő?”- „Mintha számítana…” gondolja a kérdezett, és igen, számít. Van amikor csak puszta információhoz jut a kérdező, éspedig, hogy a Föld másik felén esik az eső, de van amikor jókedvűen nyugtázza, hogy szerettei nem fognak hőgutát kapni mégis, napsütéses időben élvezhetik a nyaralást. Mindkettő számít, úgyhogy beszéljünk csak nyugodtan az időjárásról, ami idén áprilisban nem nehéz, hisz zápor napsütést, napsütés pedig záport követ, s mindkettőt csak úgy hajkurássza a szivárvány.